2020. április 2.
Még akkor sincs, ha egyesek állandóan TÖR-TÉNEL-MI-nek mondják, írják, ha egyesek állandóan ezt hangoztatják, sulykolják, ha egyesek gépies ismétléssel állandóan ezt a mellébeszélést, hazugságot szeretnék elterjeszteni, az emberekkel elfogadtatni.
Kik találták ki, kik is emlegetik, szajkózzák ‒ és nem véletlenül! ‒ teljes erőből a TÖRTÉNELMI VMDK-t?
Azok a volt vezetői, akiket a VMDK közgyűlése titkos szavazással, és döntő többséggel leváltott. Akiknek vezetéséből nem kért a tagság többsége. Akik állandóan, azóta is, vezetőnek képzelik magukat!
A VMDK titkos szavazással leváltott vezetői, leváltásuk után nevezték el fölfuvalkodottan, önértékelési zavarokkal küszködve, történelmi pártnak azt a pártot, mely megalakulása óta folyamatosan működik, mely 1990 óta, bejegyzése óta, egy pillanatra sem szűnt meg.
A megszűnt pártokat nevezték, elég pontatlanul, történelmi pártoknak, ám ezt a helytelenül elterjedt elnevezést nem véletlenül népszerűsítették, és népszerűsítik még ma is teljes gőzzel azok, akik új pártokat alapítva, árulásukat ködösítve leginkább attól a küzdelemtől menekültek volna, menekülnek még ma is, mely küzdelem a délvidéki magyarság területi autonómiájának kiharcolását tűzte zászlajára. Ráadásul elsőként a Kárpát-medencében élő őslakos magyar közösségek közül.
Nincs történelmi VMDK!
Csak VMDK van, mely 30 évvel ezelőtt alakult meg Doroszlón.
Nincs történelmi VMDK!
Még akkor sincs, ha egyesek állandóan TÖR-TÉNEL-MI-nek mondják, írják, ha egyesek állandóan ezt hangoztatják, sulykolják, ha egyesek gépies ismétléssel állandóan ezt a mellébeszélést, hazugságot szeretnék elterjeszteni, az emberekkel elfogadtatni.
Kik találták ki, kik is emlegetik, szajkózzák ‒ és nem véletlenül! ‒ teljes erőből a TÖRTÉNELMI VMDK-t?
Azok a volt vezetői, akiket a VMDK közgyűlése titkos szavazással, és döntő többséggel leváltott. Akiknek vezetéséből nem kért a tagság többsége. Akik állandóan, azóta is, vezetőnek képzelik magukat!
A VMDK titkos szavazással leváltott vezetői, leváltásuk után nevezték el fölfuvalkodottan, önértékelési zavarokkal küszködve, történelmi pártnak azt a pártot, mely megalakulása óta folyamatosan működik, mely 1990 óta, bejegyzése óta, egy pillanatra sem szűnt meg.
A megszűnt pártokat nevezték, elég pontatlanul, történelmi pártoknak, ám ezt a helytelenül elterjedt elnevezést nem véletlenül népszerűsítették, és népszerűsítik még ma is teljes gőzzel azok, akik új pártokat alapítva, árulásukat ködösítve leginkább attól a küzdelemtől menekültek volna, menekülnek még ma is, mely küzdelem a délvidéki magyarság területi autonómiájának kiharcolását tűzte zászlajára. Ráadásul elsőként a Kárpát-medencében élő őslakos magyar közösségek közül.
Nincs történelmi VMDK!
Csak VMDK van, mely 30 évvel ezelőtt alakult meg Doroszlón.
30 éves a VMDK!
2020. március 31-én 30 éves a VMDK!
http://www.vmdk.org.rs/, 2020. április 2.
Pásztor István: 30 évvel ezelőtt
alakult meg a történelmi VMDK
Hálával és elismeréssel tartozunk az alapítóknak!
Pásztor István
A koronavírus okozta gondok kötik le mindennapjainkat. Nem is csoda, hiszen a közösségi viselkedésünk folyamatosan alakuló szabályainak betartása gyökeresen megváltoztatta az életünket. Sajnos, hosszú ideig tartó védekezésre kell berendezkednünk, megbarátkozva az ősrégi életmentő szabállyal: ha nem lehet ahogy akarom, úgy akarom, ahogy lehet!
Azonban, akármennyire is lefoglalja a gondolatainkat az aggódás és a vírus elleni küzdelem, nem feledkezhetünk meg arról, hogy kereken 30 éve annak, hogy 149 küldött részvételével Doroszlón sor került a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének, a történelmi VMDK-nak az alakuló közgyűlésére.
Hálával és elismeréssel tartozunk az alapítóknak!
Sokan közülük sajnos már nincsenek közöttünk, sokukat más-más oldalra sodort az élet, politikai ellenfelekké, aztán újból harcostársakká válva, vagy éppen ideológiai vagy más okok miatt örökké eltávolodva egymástól. Pontosan úgy, ahogyan az lenni szokott az életben.
Mindez semmit nem von le az alapítók iránti tiszteletből, amit merészségükkel, bátorságukkal, nemzeti elkötelezettségükkel, népükhöz és szülőföldjükhöz való ragaszkodásukkal, emberségükkel, demokratikus felfogásukkal érdemeltek ki, beírva magukat a térségről és rólunk írandó mindenkori történelemkönyvekbe.
Nem voltam soha a VMDK tagja, de vitán felüli tény: ha nem lett volna a történelmi VMDK, ma nem létezhetne a Vajdasági Magyar Szövetség, mint egységes, vajdasági magyar érdekvédelmi szervezet, aminek fontosságáról épp a napokban, a mindennapi ügyes-bajos dolgok intézése kapcsán bizonyosodhat meg mindenki.
De, ha nem jött volna létre az Ágoston András elnök úr által vezetett történelmi VMDK, biztosan nem létezne számos vívmány, amit ma érdekvédelmi és érdekérvényesítési eredményként mutatunk fel és élvezünk.
Olyan intézményalapítási és jogkörteremtési eredmények, amelyek a szülőföldünkön magyarként való megmaradásunk és boldogulásunk zálogát jelentik.
Remélem, a mostani terhes idők elmúltával alkalmunk lesz illő módon megemlékezni erről a jeles dátumról és nagy cselekedetről, erőt merítve belőle.
Dicsőség az alapítóknak! (facebook)
2020. március 31.
https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4024/Pasztor-Istvan-30-evvel-ezelott-alakult-meg-a-tortenelmi-VMDK.html, 2020. április 2. [ 9:20 ]
Harminc éves az újabb kori magyar érdekvédelem a Vajdaságban
Interjú Ágoston Andrással a történelmi VMDK alapító elnökével a szervezet megalakulásának 30. évfordulója kapcsán
Ágoston András beszéde a VMDK doroszlói alakuló közgyűlésén
Fotó: VMDK évkönyv 1990.
- „Talpra álltunk, megmaradunk!” Ez hangzott el 30 évvel ez előtt, akkor, amikor Doroszlón megalakult a történelmi VMDK. Erről beszélt Pásztor István, a VMSZ elnöke is, idén, március 15-én. Miként került sor anno a VMDK megalakulására és mi valósult meg az akkori célkitűzésekből?
- Ami a VMDK megalakulását illeti, el kell mondanom, hogy a kezdet 1989 végére, december 18-ra esik, amikor is egy 11 tagú kezdeményező bizottság élén én átnyújtottam és nyilvánosságra hoztam a VMDK megalakítására vonatkozó kezdeményezésünket. Hát ez elég nagy érdeklődést váltott ki nem csak Szerbiában, hanem az akkor még létező Jugoszlávia szerte. Autonómiaelképzelésünknek az volt a lényege, hogy legyen a vajdasági magyarságnak, mint kollektivitásnak egy olyan, a magyarok által megválasztott szerve, amelyik alkalmas lesz arra, hogy föltárja, kifejezze és önállóan képviselje is a közösség identitásának megőrzését célzó alapérdekeket. Én azt hiszem, hogy ezt az eszmét sikerült a történelmi VMDK léte alatt továbbvinnünk, nemzetközi síkra emelnünk, csak éppen nem sikerült megvalósítanunk.
- Milyen volt a mikroklíma a kisebbségi magyar érdekvédelem megalakulásához?
- A történelmi VMDK megalakulásának idején két nagyon ellentétes tendencia között kellett megtalálnunk a középutat. Ez sikerült is. Arról van szó, hogy akkor a háború már megkezdődött. Akkor még azt hittük, hogy nem fog sokáig tartani. A másik oldalon pedig volt egy olyan elképzelés Szerbiában is, hogy egy új korszak kezdődik, amikor a demokratikus viszonyoknak az előretörését semmi nem tudja megakadályozni. Ez egy nagyon rövid időszak volt. 1992-93-ban világossá vált, hogy ez a kezdeti lendület nem tarthat ki sokáig, mert abban a pillanatban volt reális, amikor elindultunk. De, és azt hiszem, hogy ez a legfontosabb: a VMDK vezetésének történelmi jelentőségű szerepe volt abban, hogy fönntartottuk az autonómia eszméjét, miszerint a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségeknek mindenütt joga van ahhoz, hogy kollektív jogokat követeljen magának és valamilyen autonómia elképzelést jelenítsen meg. Ez meg is történt Kárpát-medence szerte, azonban eddig sehol nem sikerült megvalósítani a tartalommal rendelkező autonómiát.
- 46 éves volt, amikor kezdeményezte a történelmi VMDK megalakítását. Harminc évvel később most milyennek látja a csillagok állását, egy erős anyaország támogatását magunk mögött tudva?
- Sajnos átfogó monográfia erről az időszakról, a történelmi VMDK-ról még nem született, de a lényeget három dologban látom. Első, hogy nem adhatjuk fel és mindig kezdeményezni kell. Már annak idején kimondtuk, hogy értelmezni kell a körülöttünk zajló eseményeket és aktívan kell hozzájuk viszonyulni. Mindenről megvolt a véleményünk és ezt nagyon gyorsan közöltük is, ennek köszönhetően hatalmas előnyre tettünk szert. Minket ugyan támadtak, de nem kellett védekeznünk, mert folyton új eszméket fogalmaztunk meg, diktáltuk az iramot. Ez egy olyan pozitívum, amit minden jól működő kisebbségi szervezetnek alkalmaznia kell. A második dolog legalább ennyire fontos, hogy a szervezet változik, növekszik. Nem hiszem, hogy van még egy olyan nemzeti előjelű kisebbségi szervezet a Kárpát-medencében, amelyiknek 26 ezer aláírt belépési nyilatkozatot átadott tagja volt. Ennyit tartott nyilván Vékás János, a VMDK alelnöke, aki nélkül ma nem lenne dokumentált tevékenysége a történelmi VMDK-nak. Ezzel függ össze a harmadik dolog is: miután nincs még egy olyan politikai szervezet, amelyiknek ilyen alapos, napi tevékenységről szóló dokumentációja van, így ma nincs akadálya annak, hogy az akkori időszak objektív feltárása egy monográfia keretében megtörténjen. Erre annál is nagyobb szükség volna, mivel az elmúlt tíz évben az Orbán-kormány olyan egységet hozott létre a Kárpát-medencében élő magyarok között, aminek alapja és van perspektívája is van. Én úgy látom, hogy az elmúlt időszak nem csak Magyarország erősödését hozta, hanem a Kárpát-medencében élő magyarok közigazgatási, vagy államjogi integrációjához is elvezetett. Gondoljunk csak a kettős állampolgárság kérdésére. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kettős állampolgárság és az a gazdasági program, amit az utóbbi években az Orbán-kormány visz olyan erős kapcsolatot hozott létre a Kárpát-medencében élő magyarok között, ami szerintem Trianon óta szerves kapcsolatként soha nem működött. Az érzelmi kapcsolat mindig megvolt, de ez a szerves kapcsolat, ami most van, ez két szempontból is nagy jelentőséggel bír. Egyrészt a magyar nemzet jövője szempontjából, másrészt pedig, hogy kisebbségben élve is lehetőségünk legyen megmaradni magyarnak. Törekednünk kell a nemzeti integrációra, másrészt eredményesen fel kell lépnünk az ezt ellenző globális folyamatok, a balliberális erők ellen. Ugyanakkor küzdeni kell a nemzetállami szellemiség megmaradásáért is, mert sajnos ezt Európában elég nagy veszély fenyegeti.
- A jubileum kapcsán milyen útmutatóval szolgálna azok számára, akiknek ma a legnagyobb a szerepe és felelőssége sorunk alakításában?
- Mindenekelőtt figyelemmel kell lennünk a most időszerű meghatározó folyamatokra. Ez a migráció és az a törekvés az EU-ban, hogy letörjék a nemzetállami törekvéseket. Ezt a két veszélyt figyelembe véve van eredményes politikája a magyar kormánynak és vagyunk eredményesek mi magyarok a Kárpát-medencében. Szerbia vonatkozásában látnunk kell azt, hogy azt a kapcsolatot, amit a magyar és a szerb vezetés az elmúlt években létrehozott, részben a történelmi múlt tisztázására, amit nem lehet lezárni, másrészt a migráció elleni eredményes küzdelemben, ezt tovább kell vinni. Ezt elengedhetetlenül fontosnak tartom. Létezik a nagyon jó egyensúly a két kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének a tevékenységében, ami a következő években is meghatározó lehet. Remélem, hogy az is lesz.
Ternovácz István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése