A hatalomban, vagy ellenzékből? (3.)

A kisebbségi jogok érvényesítésének két ellentétes elképzelése

Amióta Pásztor István a VMSZ vezére, vagyis 2007. május 5. óta (!!),[1] a  Délvidéken/Vajdaságban két különböző, merőben eltérő politikát, a magyar közösség érdekeinek képviselete iránti élesen elhatárolódó viszonyulást lehet világosan megkülönböztetni: 

Az egyik,  ellenzéki oldalon a civil szervezetek és (a VMSZ-en kívüli) politikai pártok határozott kiállását a magyar közösség kollektív és egyéni jogainak érvényesítéséért, a nemzetközi és a belső jognormáival összhangban, a másik, hatalmi oldalon pedig VMSZ-nek a magyar érdekvédelem feláldozását a Szerb Haladó Párttal minden áron való együttműködése és Pásztor „hatalmának” a megőrzése érdekében.

A civilekkel korábban szorosan együttműködő  VMDP és a MEP 2016-ban[2] majd 2019-ben[3] is választási koalíciós szerződést kötött a VMSZ-el, miáltal politikai részességet/felelősséget vállaltak/viselnek a magyar közösségre nézve hátrányos, egyes esetekben még megalázó későbbi döntések meghozatalában is.   

A vajdasági magyar civil szervezetek és pártok különösen az előző másfél évtizedben fejtettek ki közös, sok esetben összehangolt és nemzetközi elismerést is kiváltó tevékenységet. Számos, a vajdasági magyarságot érintő kérdésben alakítottak ki közös álláspontot, mint például a magyar autonómia, a sajtó szabadsága, a nemzeti tanácsokról szóló törvény, az 1944/45-ös események, az ún. magyarverések, a rehabilitálás és a kárpótlás, stb. Nagy érdeklődést váltottak ki ezek, nem csak a magyar közösségben, de Szerbiában és külföldön is.

A civil szervezetek és pártok (a VMSZ részvétele nélkül) számos közös tanácskozását, kerekasztal beszélgetést, stb. szerveztek. Ezek eredményeként közleményekben, dokumentumokban közös álláspontok fogalmazódtak meg a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének érdekében, amelyek eljutottak/amelyeket eljuttattak nem csak a szerbiai, magyarországi, de az Európai Unió és az Európa Tanács vezetőihez, politikusaihoz is.

Ezek közé tartozott pld. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Johannes Hahn, az EU Jószomszédsági és Bővítési biztosa, Jelko Kacin, az Európai Parlament EP szerbiai jelentéstevője, Doris Pack, az EP szerbiai tényfeltáró bizottsága vezetője, Charles Goerens és Andreas Gross, az Európa Tanács Monitoring Bizottságának tagjai, Rolf Ekéus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, Pierre Gillet, a Közép-Európai Emberjogi Bizottság elnöke, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet belgrádi missziója, Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója, stb., valamint a szerbiai és a vajdasági vezetők, a nemzetközi és belföldi emberi- és kisebbségjogi szervezetek is. Így, a magyar közösség helyzetével és jogérvényesítésével kapcsolatos helyzetjelentések, értékelések és eljutottak a szerbiai, de a nemzetközi színtérre is.

Ezek a kapcsolatok is bizonyos módon/mértékben segítették a magyar közösség valós helyzetének jobb megismerését, jogainak hatékonyabb érvényesülését. Ennek értékelése azonban már mások feladata lenne.  [Nemo esse iudex in sua causa potest. (Publius Syrus) Senki sem lehet bíró a saját ügyében – nem lenne tárgyilagos a döntése.]

Meghallgatás az Európa Tanácsban.

(b.j.) Rácz Szabó László, László Bálint, Bozóki Antal és Gaudi-Nagy Tamás

Ez nem igazán tetszett sem a szerb, sem pedig az anyaországi regnáló politikusoknak. Számukra ma is elfogadhatatlan, hogy egy nemzeti kisebbségi közösségnek önálló, autentikus hangja, álláspontja legyen, hogy jogot formáljon a saját érdekeinek a megfogalmazására, a kifejezésére és a képviseletére. A Délvidéken pedig ez megtörtént.  

Ennek a tevékenységnek a „parabolája” 2012. szeptember 27-én érte el a csúcspontját, amikor kilenc civil szervezet, a VMDP, a VMDK, a MRM és a MPSZ, valamint  és számos magánszemély aláírták A vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei c. felhívást a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. A dokumentumot 2012. október 11-éig 218-an írták alá.[4]

Fontos akcióra került sor 2013. szeptember 30-án Strasbourgban, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának első napján is, a vajdasági magyarok helyzetéről és az emberi jogsértésekről tartott közmeghallgatáson.[5]

Ugyanez év november 19-én – Állítsátok meg az emberi jogsértéseket címmel – közmeghallgatásra került sor az Európai Parlamentben, Strasbourgban, amelynek Morvai Krisztina független EP képviselő volt a vendéglátója, a részvevők pedig Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, Bozóki Antal, az Árgus elnöke és Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke voltak.[6]

A délvidéki civil szervezeteket az anyaországból  Becsey Zsolt, Tőkés László és Morvai Krisztina Európai parlamenti képviselők, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője, valamint Éhn József,[7] Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke támogatta, más alkalmakkor is, szóban és írásban is segítette.

A későbbi évek során a civil szervezetek és a pártok tevékenysége – habár utóbb is volt még több közös akciójuk – fokozatosan csökkent, majd (2018-tól) teljesen megszűnt.

A délvidéki civil szervezetek és pártok tevékenységének ignorálása, mellőzése, semmibe vétele nagy (politikai) hiba volt az anyaországi hivatalos szervek részéről!

A kisebbségi érdekek a hatékony érvényesítésének „kizárólag a hatalomban való szerepvállalással” csak olyan demokratikus társadalomban van értelme, amelyikben joguralom van, amelyikben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségeknek a nemzetközi és a belső jogból eredő jogait. A jelenlegi szerbiai hatalom se nem demokratikus, se nem kisebbségbarát.

A civil szervezetek és a velük együttműködő/szövetkező magyar pártok az utóbbi csaknem két évtizedben megmutatták, hogy ellenzékből is lehet küzdeni a nemzeti kisebbségi jogkért, az országon belül és nemzetközi téren is. Hogy a hatalmi szerveken kívül is van élet. Sőt, összefogással ellenzékből nagyobb eredményeket lehet elérni, mint a hatalomban. A megalkuvással, megalázkodással.

Megállapíthatjuk: A civil szervezetek és a magyar pártok (a VMSZ kivételével) összefogása és egységes fellépése nélkül a magyar közösség helyzete valamint jogainak érvényesülése bizonyára még olyan se lenne, mint manapság.

A VMSZ vezetői történelmi hibát követtek el, amikor szövetkeztek a radikálisokból lett haladókkal. Számukra nem a magyar közösség helyzetének javítása volt a fontos, hanem a hatalomban való parádézás.

Pásztor állítása, miszerint „a kisebbségi érdekeknek a hatékony érvényesítését kizárólag a hatalomban való szerepvállalás teszi lehetővé”,[8] egyszerűen nem igaz. Önámításnak lehet, hogy megfelel, de az okozott szégyen lemosására nem alkalmas. Ezért mielőbb vissza kell állítani a téves döntésekért járó felelősséget. 

A párt vezetői mind a mai napig nem tanulták meg Petőfi intelmeit:

Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr![9]

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2020. április 3.

---

[1] Pásztor István (politikus). https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1sztor_Istv%C3%A1n_(politikus)
[2] VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. 14:18
[3] v-ár: Aláírták az együttműködési megállapodást. Magyar Szó, 2020. március 11. 4.
[4] http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert, és http://www.peticiok.com/petition for the maintenance of the national identity of the Hungarian minority community in Vojvodina
[5] DélHír portál: http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/14622-nyiltan-a-nemzeti-kisebbsegek-helyzeterl-bozoki-antal-strasbourgi-beszede, 2013. szeptember 30. [20:00]
Lásd még: A MAGYAR KÖZÖSSÉG SZERBIÁBAN. 2013. szeptemberi helyzet(kép). Keskenyúton [online]: http://keskenyut.hu/page/234/art/833/akt/1/html/a-magyar-kozosseg-szerbiqban.html; Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. szeptember 17. [12:33]; DélHír portál: http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/13936-a-magyar-koezoesseg-szerbiaban-egy-kivalo-es-reszletes-helyzetkep-a-delvideki-magyarokrol, 2013. szeptember 17. [14:00]; Vajdasági Magyar Tudományos Társaság. A magyar tudomány napja a Délvidéken 2013. Verzál nyomda, Újvidék 2014 476-506.
[6] Lovas István: Tüntetés Strasbourgban. Szerbia uniós csatlakozásáról és a kisebbségi jogokról az EP-ben.
MTI: Közmeghallgatás az EP strasbourgi székházában a délvidéki magyarok elleni jogsértésekről. Vajdaság Ma. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16328/..., 2013. november 19. és Lovas István: Tüntetés Strasbourgban. Szerbia uniós csatlakozásáról és a kisebbségi jogokról az EP-ben. Az Árgus dokumentációjában.
[7] Éhn József (Budapest, 1942. augusztus 18. – Budaörs, 2017. július27.) https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89hn_J%C3%B3zsef
[8] v-ár: Aláírták az együttműködési megállapodást. Magyar Szó, 2020. március 11. 4.
[9] Petőfi Sándor: FÖLTÁMADOTT A TENGER... https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1848-F625/foltamadott-a-tenger-F7BE/