Gordan Grlić Radman, Horvátország külügyminisztere közölte: a horvát állam levélben tiltakozott az ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon a szabadkai önkormányzat területén.
A horvátok szerint a bunyevác ugyanis nem lehet külön nyelv, hanem csak a horvát nyelv egyik változata.
A Magyarországon élő bunyevácok a horvát nyelvet tekintik sajátjuknak.
„A bunyevác nyelv elismerésével veszélybe kerülnek a délvidéki horvát közösség jogai, azáltal pedig a horvát-szerb viszonyok fejlesztése is”,
hangsúlyozta Radman.
Továbbá rámutatott, hogy a meglevő jogszabályok szerint egyébként is csak azoknak a nemzeti kisebbségeknek a nyelve kerülhet hivatalos használatba, amelyek legalább 15 százalékos arányban képviseltetik magukat az adott önkormányzat területén.
Az önmagukat bunyevácnak valló polgárok viszont csak valamivel több mint 9 százalékos arányban találhatók.
A horvátok tiltakozása ellenére a haladó-VMSZ-es városi hatalom megszavazta, hogy a bunyevác nyelv hivatalos használatba kerüljön. Ennek érdekében sor kerül a város statútumának módosítására.
(beta.rs nyomán)
A hatalom meghálálja a bunyevácoknak a Délvidék elcsatolásában való részvételt? Hivatalossá válik a bunyevác nyelv
A bunyevác is hivatalos nyelvvé válik a szabadkai önkormányzat területén. Az ezzel kapcsolatos javaslatot Stevan Bakić szerb haladó párti polgármester nyújtotta be a Bunyevác Nemzeti Tanács kezdeményezésére.
Ehhez szükséges módosítani a város statútumát, ami puszta formaság.
Könnyen lehet, hogy
ezzel a gesztussal a haladó hatalom voltaképpen háláját fejezi ki a szerbséghez közelálló bunyevácok iránt, amiért felmenőik jelentősen hozzájárultak Délvidék elcsatolásához, valamint persze azt is, hogy a végsőkig lojálisak a Vučić-rezsimhez.
Mint ismeretes, a szerbek, a bunyevácok, a ruszinok, a szlovákok és más szláv nemzetek által létrehozott újvidéki Néptanács 1918 november 25-én kihirdette, hogy a Szerb Királysághoz csatolják, illetve ahogy ők mondják: “visszacsatolják” Bácskát, Bánátot, Szerémséget és Baranyát.
A szerb Nagy Nemzetgyűlés döntését 1920-ban a Trianoni békediktátum szentesítette.
Így került tehát a magyar föld, a Délvidék a Szerb Királysághoz.
Erre a határozatra 84 bunyevác küldött is rászavazott.
A Vajdasági Képviselőház alkotmányügyi bizottságának néhány tagja két éve kezdeményezte a tartomány egykori népfelszabadító bizottsága 1945-en hozott dekrétumának a megszüntetését, amely szerintük a bunyevácok horvátságba való beolvasztásáról szól.
Egyebek között azzal érveltek, hogy „Szerbia mindenképpen tartozik a bunyevácoknak a dekrétum érvénytelenítésével az 1918-as Nagy Nemzetgyűlésen való részvételük miatt.”
A Bunyevác Nemzeti Tanács azt is felhozta argumentumként, hogy a Nagy Nemzetgyűlés ideje alatt több mint 100 ezer bunyevác élt ezen a területen, mára pedig hivatalosan 16 500-an maradtak.
Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy elég sok bunyevác manapság szívesebben vallja magát horvátnak, sőt, olyanok is akadnak, akik azt mondják magukról, hogy ők horvát bunyevácok vagy bunyevác horvátok.
Tehát igencsak összetett kérdésről van szó, amelyen egyes vélemények szerint a szerb hatalom is igyekszik profitálni.
Bennünk, magyarokban viszont megmarad a Nagy Nemzetgyűlésen történt szavazás eredménye és annak következményei, amelyhez az akkori bunyevácok is markáns módon hozzájárultak.
Jasna Vojnić, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács elnöke március 5-én hivatalos kérelmet intézett Aleksandar Vučić szerb államfőhöz, a horvát nyelv hivatalos használatának bevezetését kérte Zombor városban, Apatin és Bács községekben, valamit Vajdaság egész területén.
A pozitív diszkrimináció elve mentén Szabadka városi képviselő-testületének legutóbbi ülésén olyan változásokról szavaztak, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi horvát közösség számára, hogy hivatalosan is használni tudják anyanyelvüket. Habár törvényileg a horvát mint hivatalos nyelv bevezetése nem indokolt a horvátok lakosságbéli arányát tekintve, a döntés megszületett, a horvát kisebbség pedig örömmel üdvözölte azt, és reméli, hogy további községekben is bevezetésre kerül a horvát nyelv hivatalos használata. Kiemelték Zombort, ahol 8,39% a horvátok aránya, Apatint, ahol 10,42% illetve Bácsot, ahol 8,39% a horvátok aránya, de a cél az, hogy egész Vajdaság területére kiterjesszék a nyelvhasználatot.
A pozitív megkülönböztetés elvének alkalmazása előrelépést jelent, haladást egy új tudat felé, a társadalom érettségéről tesz tanúbizonyságot- mondta Jasna Vojnić, a Horvát Nemzeti Tanács elnöke.
A Tanács előre is üdvözli a jövőbeni erőfeszítéseket a sokác és a bunyevác horvátok helyzetének megerősítése érdekében. A követelést az államfőn kívül eljuttatták még Zombor városának, valamint az említett két községnek. (hnv.org.rs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése