Pásztor István interjúja a Danas napilapnak
Pásztor az interjúban az időszerű politikai és társadalmi kérdésekről, valamint a szerb és a magyar kormányfő viszonyáról mondta el véleményét.
A lap kiemelt, második oldalán közölt interjút Snežana Čongradin, a napilap neves újságírója készítette.
– Az EPP meghatározó erői részéről már rég óta nem volt készség a modus vivendi (az egymás mellett élés – B. A.). keresésére és megtalálására, valamint a Fidesz álláspontjainak a megértésre. Orbán Viktort politikailag már régen megbélyegezték, begyökereztek a stigmák (bűnösre rásütött bélyegek – B. A.), évtizede ismétlik ezeket, mint mantrát (varázsszavat – B. A.), anélkül, hogy bárki is, a minimális kíváncsiság szintjén is érdeklődött volna, hogy ebből valami és esetleg mi az igaz – magyarázta Pásztor a Fidesz kilépését az EPP-ből.
A Fidesz kilépésével „az EPP többet veszített, mint a Fidesz” – állítja Pásztor.
Ištvan Pastor Foto: Wikipedia
– A kérdésben felsorolt pontatlan, alaptalan, átalányos és gyakran használt jelzők éppen azt igazolják, amiről beszéltem, mint a Fidesz eljárásnak alapjáról, éspedig nagyon plasztikusan, tömör módon. Az ilyen minősítések, hogy úgy mondjam, közismert hülyeségek! Attól, hogy nemzetközileg kórusként ismétlik, nem lesznek igazabbak. Az igazság az, hogy Orbán karakteres politikus. Van álláspontja, küzd érte, az országa érdekeit képviseli. Nem hajol meg a nagyok előtt, az EU-ban sem. Világos, érthető mondatokat fogalmaz meg. Elüt a mai politikusok standardjától – válaszolta Pásztor. […] – Ez most Európában nem „trendi”, nem lenne éppen jó, ha elterjedne. Ezért verik (Orbánt – B. A.), nem válogatnak a szavakban – médiában – politikai eszközökben – tette hozzá Pásztor.
– Aleksandar Vučićot, Szerbia elnökét úgyszintén Orbánhoz hasonlítják, éppen a hatalmának autokrata vonásai miatt. Lát-e hasonlatosságot Orbán és Vučić között? – kérdezte Pásztort a Danas újságírója.
– Igen, látok hasonlatosságot! Szeretném, ha kitartanának és nem változtatnának a hozzáállásukon. Amennyit tehetek, mindig a segítségükre leszek. Mindenkivel együttműködnek, keresik az érintkezési pontokat, az értelem hangját képviselik, és azon beszélnek, érhető nyelven, de elsősorban a saját államuk érdekeit tartják szem előtt! Azt az álláspontot képviselik, hogy az érdekre való jog nem a nagyság kérdése, hanem a tiszteleté. És mindenkit megillet, függetlenül az ország nagyságától. Nem gondolom, hogy ez autokrácia – válaszolta Pásztor István. […] De, hát, nem ez minden párt minden elnökének a feladata, mindig és mindenhol? – kérdezett vissza Pásztor.
– Nemrégen a sajtó közölte, hogy Orbán a sajtó által politikai befolyást „vásárol”[2] Szerbiában, illetve, hogy hasonló receptet alkalmaz a VMSZ is. Azzal vádolták „a Fideszt és testvérpártját, a VMSZ-t, hogy politikát visznek be a szerkesztéspolitikába” a vajdasági médiában. Ezen túl, azt is állítják, hogy ez mögött a VMSZ és Fidesz motívuma áll, hogy megőrizzék a hatalmat, mert Orbánnak fontos a 250 000 vajdasági magyar szavazata, akik többségének kettős állampolgársága van – hangzott a következő kérdés.
– A média a „kutató újságírás” gyöngyszemét közölte, amit a VMSZ-el és a Fidesszel politikailag nem azonos véleményen lévők állítottak össze. Az álláspont kifejtése legitim, de nem lenne szabad ilyen tendenciózusnak, hamisnak és felületesnek lennie. Ezredik alkalommal mesélnek át hamis több évvel ezelőtti helyzeteket, mint mostani nyomásgyakorlást a médiára! Egyébként azt gondolom, hogy ma a médiára gyakorolt nyomásról beszélni tíz évvel ezelőtti logikával, teljesen helytelen. […] Másról van szó: A magyar állam segíti az itteni magyar közösséget. Az identitásának a megőrzésében és az egzisztenciális erősödésében, éspedig átlátható, törvényes, ismert módon. Igaz, hogy a kettős állampolgároknak szavazati joguk van, Politikailag értettek, a meggyőződés és az érdekek alapján szavaznak – válaszolta Pásztor.
– Hogyan értékeli a tényt, hogy a Jovanjica- Krušik-, és a Telekom Srbija ügyek belekerültek az Európai parlament jelentésébe, illetve, hogy kérték ezeknek a megoldását? Minek a jele az, ha az ilyen afférok belekerülnek az EP jelentésébe? – érdeklődött tovább Snežana Čongradin.
– Azt gondolom, hogy mindent meg kell világítani, és ahol üldözési elemek vannak, az állami szerveknek ezt álladóan meg kell tenni. Ezt nem csak mondom, hanem ez vezérelt az eddigi, több évtizedes köztevékenységemben. Ez könnyen ellenőrizni lehet. Az EP jelentésnek ez a része számomra szükségtelen, és, mint ahogyan mondani szokták, sérti az intelligenciát.
Engem jobban kiábrándít a jelentés egész viszonyulása és az európai intézmények viszonya a régióhoz és hozzánk. Helyben topogás, a feltételek, követelések végtelensége. A legújabb sláger a jog uralmának kérdése, amit a szövegben több mint negyven helyen említenek. Egyébként látható, hogy ez új, állandóan bekapcsolt politikai vörös fény, gumiból való, széthúzható feltétel. A jelentés, egyebek mellett, ilyen, mert az EU-ban jelenlévő problémák sokaságát takarja. Számomra a jelentés új kiábrándulás a bővítési lendületének eltűnése miatt is, amit az új Bizottság felállása után vártunk. Szerbia sokkal többet érdemel, nincsen joguk arra, hogy így alábecsüljék az erőfeszítést és az eredményt – véli Pásztor.
– Ha az EU valóban segíteni akarna nekünk, az nem ez a gyakorlótér. Tudnivaló, hogy melyik, azon bizonyítsanak. Azt is tudom, hogy a mindenkori ellenzék, mindenhol és mindig az európai színtér segítéségét kéri, mindegyik erő a maga politikai családjáét. A témák mindig a sajtó szabadsága, a tisztességes és szabad választási feltételek. Ez a modern európai politika része. Különösen kifejezett ez, amikor a hatalmon olyan politikai opció van, amilyenről az előbb beszéltem és magas legitimitása van, nálunk is és Magyarországon is. Így lesz ez most is, mert a következő évben választások lesznek mindkét országban. Próbálnak segíteni az ellenzéknek, minden szépen be lesz csomagolva a demokráciáért való aggodalomba, krokodil könnyek fognak hullni. Már látott, kitartunk. A választók azonban másként gondolkodnak! Ugyanis, ha nincsen tekintélyes, nem elhasznált ellenzéki vezető, ha nincsen politikai ötlet, szervezet, energia, komolyság, akkor a szabályokról és a médiatérről szóló egyezség sem segít semmit – hangoztatta válaszában Pásztor.
A Szabad Magyar Szó (március 22-én) Pásztor István: Vučić és Orbán között sok a hasonlóság[3] c. nyúlfarknyi (11 soros), a szerző feltüntetése és minden kommentár nélküli írásában néhány rövid idézetet közöl a Danas interjúból, amelyek lényege, hogy Pásztor „hasonlóságokat vél felfedezni Aleksandar Vučić és Orbán Viktor politikája között, ő pedig azt szeretné, ha mindketten „kitartanának és nem változtatnának hozzáállásukon”.
Nem világos, hogy a Szabad Magyar Szó miért óvakodik attól, hogy elmélyültebben foglalkozzon Pásztor István tevékenységével?
Érdekes mód, a VMSZ szócsövének tartott Magyar Szó (március 23-án) „Az értelem hangjai”[4] c. (36 soros) írásban sem bocsátkozott az interjú részleteibe. Az írás szerzője (v-ár) azt emelte ki, hogy „Pásztor mindenben kész segíteni Vučić és Orbán munkáját”.
Pásztor István az interjúban valójában semmi újat nem mondott, fogalmazott meg, amit a politikai tevékenységéből és álláspontjaiból már ne ismertünk volna. Ennek lényege Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök személyének és politikájának magasztalása. Azt mondta, amit Orbán és Vučić is hallani szeret. Ez a két vezető melletti teljes politikai elkötelezettség, bármit jelentsen is az. Mire jó ez, kinek jó ez?
Bölcs politikus legalább kifejtette volna, hogy az országban vagy a tartományban ez vagy az nem éppen jó, helyénvaló, hogy valamit esetleg lehetne jobban, másként, hasznosabban tenni. Megtették helyette/helyettük az Európai parlamenti képviselők a Szerbiáról szóló, március 25-én hatalmas többséggel (538 igen, 69 nem és 79 tartózkodás mellett) elfogadott országjelentésben.[5]
A VMSZ vezetőjeként a magyar közösség helyzetével kapcsolatosan sem fogalmazott meg, fejtett ki egyetlen önálló gondolatot, a közösség helyzetét nem is említve, habár megtehette volna. Az interjú jó alkalom volt erre.
Külön nonszensz: Pásztor az interjúban tagadja, hogy a VMSZ-nek bárminemű befolyása lenne az Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt lévő sajtó szerkesztéspolitikájára!
Mindaz, amit elmondott, részben érhető is, mivel Pásztor politikai sorsa éppen a két említett vezetőtől függ: Vučić, az első alkalommal, amikor esetleg/netán Pásztor eltávolodik a politikájától, meneszteni fogja. Erre a Tartományi Képviselőházban megvan a megfelelő számú képviselői többsége. Orbánnak pedig elég csak megvonni a VMSZ-nek nyújtott ilyen vagy olyan támogatást és a véemesz kártyavárként omlik össze.
A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem ilyen politikusra van szüksége!
Újvidék, 2021. március 26.
[1] Snežana Čongradin: Vučić i Orban su glas razuma. Danas, 2021. március 22. 2.
[2] Orban „kupuje“ uticaj u Srbiji preko vojvođanskih medija [Orbán a vajdasági média által befolyást „vásárol”] https://www.cins.rs/orban-kupuje-uticaj-u-srbiji-preko-vojvodanskih-medija/, 2021. február 26.
[4] v-ár: Az értelem hangjai. Magyar Szó, 2021. március 23. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4569/kozelet/238682/, 2021. március 22. 10:51 >> 2021. március 22. 22:27
[5] P9_TA(2021)0115 A Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentések Az Európai Parlament 2021. március 25-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről (2019/2175(INI) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0115_HU.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése