Elfogadták a Szerbiáról szóló országjelentést
Az Európai Parlament képviselői 538 igen, 69 nem és 79 tartózkodás mellett fogadták el a Szerbiáról szó új országjelentést, amely továbbra is említi a Krušik-, a Jovanjica- és a Telekom botrányokat, a belgrádi Savamala városnegyed lerombolását. A jelentést azután fogadták el, hogy az Európai Parlament plenáris ülésén megszavazták a 24. szakasz második részét is, írja az European Western Balkans (EWB) portál.
Ezt a szakaszt ugyanis az Európai Néppárt követelésére részenként szavazták meg, de végül mindhárom részét elfogadták. A jelentés 24. szakaszának második részét, ami a botrányokról szól, 407 képviselő támogatta, 198 pedig ellenezte. A jelentés szövegének végleges változatába pedig a KRIK portál és a CRTA civil szervezet elleni támadások elítélése is bekerült, írja az EWB.
Az Európai Parlament üdvözli a tényt, hogy Szerbia új kormányának továbbra is stratégiai célja az EU-tagság, de sajnálatát fejezi ki, amiért számos reformintézkedés esetében nem történt előrelépés, sőt az EU-csatlakozás kulcsfontosságú kérdéseiben hátralépés tapasztalható, olvasható a jelentésben, amelyről az Európai Parlamentben vitáztak.
A jelentésben, és a határozatjavaslatban, amelyet Vladimir Bilčik, az EP szerbiai jelentéstevője állított össze, „meggyőző eredményeket” várnak el az olyan fontos területeken, mint az igazságügy, a szólásszabadság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc.
Az Európai Bizottság a jelentéstevés módját is megváltoztatná, hogy az országjelentések a hátralépéseket is figyelembe vegyék, és ennek kapcsán világos üzenetet küldhessenek az EU-ba igyekvő országoknak, többek közt Szerbiának.
Bővítés: A képviselők kiállnak a Nyugat-Balkán európai jövője mellett
Sajtóközlemény
Plenáris ülés AFET 2021. március 25.
- Albánia: az uniós integráció feltétele a szabad és tisztességes választások
- Koszovó és Szerbia uniós csatlakozásának előfeltétele a viszonyuk rendezése
- Az észak-macedón csatlakozási tárgyalásokat minél hamarabb el kell kezdeni
Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia dolgozzon tovább az alapvető reformokon, kérik a képviselők az országok csatlakozási esélyeiről szóló állásfoglalásokban csütörtökön.
A képviselők az elmúlt két évet elemző jelentéseikben figyelmeztetnek, hogy a sikeres csatlakozás az olyan területeken elért gyökeres és visszafordíthatatlan reformoktól függ, mint például a jogállamiság és a demokratikus intézmények hatékony működése.
A képviselők a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc megerősítését, a jószomszédi viszony kialakítását és a regionális együttműködés fokozását is hangsúlyozzák.
Albánia
A képviselők üdvözlik az ország elkötelezettségét az uniós integráció mellett, és kérik a tagállamokat, hogy az Európai Tanács által meghatározott feltételek teljesítését követően azonnal hívják össze az első kormányközi konferenciát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A képviselők kiemelik, hogy az idén április 25-i választások kulcsfontosságúak lesznek a demokratikus eljárások és struktúrák megszilárdításához és megújításához. A szabad és tisztességes választások kiemelten fontosak az uniós integrációs folyamatban.
A jelentést 581 szavazattal, 61 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett fogadták el.
Koszovó
A képviselők sürgetik a szerb és a koszovói kormányt, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely alááshatja a felek közötti bizalmat. A Parlament ismét felszólítja a Koszovót még el nem ismerő öt tagállamot (Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia, Spanyolország), hogy tegyék ezt meg. A képviselők hangsúlyozzák: Koszovó függetlensége visszafordíthatatlan. Az elismerés előnyös lenne a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok rendezése szempontjából, megszilárdítaná a régió stabilitását, és elősegítené mindkét állam uniós integrációját, vélik a képviselők. A Parlament emellett felszólítja a Tanácsot, hogy sürgősen fogadja el a koszovóiak vízummentességéről szóló jogszabályt.
A jelentést 471 szavazattal, 109 ellenszavazat és 104 tartózkodás mellett fogadták el.
Észak-Macedónia
Az ország következetesen halad az Unió felé, és kifejezetten elkötelezett az uniós reformok terén. Ezért a képviselők a csatlakozási tárgyalások kezdetét jelentő kormányközi konferencia mielőbbi megtartását kérik. A képviselők sajnálatukat fejezik ki, amiért Bulgária és Észak-Macedónia még mindig nem rendezte vitás kérdéseit, és sürgetik a két felet, hogy állapodjanak meg konkrét intézkedésekről a vita feloldására. A képviselők megjegyzik: korábbi, a bolgár identitásukat kifejezők vagy etnikai hátterüket vállalók hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos javaslataikat Észak-Macedónia eddig nem hajtotta végre.
A jelentést 558 szavazattal, 70 ellenszavazat és 59 tartózkodás mellett fogadták el.
Szerbia
A képviselők figyelmeztetik Szerbiát, hogy a Koszovóhoz fűződő viszony normalizálása és az alapvető jogok valódi tiszteletben tartása továbbra is meghatározó a csatlakozási tárgyalások üteme szempontjából. A szerb parlament működésével kapcsolatban is aggodalmuknak adnak hangot: a szerb országházban nincs ellenzék, az ellenzéki pártok ugyanis kétségbe vonják a parlament működésének jogszerűségét. A képviselők hangsúlyozzák: Szerbiának összhangba kell hoznia külpolitikáját az EU közös kül- és biztonságpolitikájával, a régióban ugyanis Szerbiában a legalacsonyabb mértékű a harmonizáció. A Parlament üdvözli, hogy Szerbia működő piacgazdaságot épít ki és a szerb kormányt a folyamatot segítő további strukturális reformok meghozatalára ösztönzi.
A jelentést 538 szavazattal, 69 ellenszavazat és 79 tartózkodás mellett fogadták el.
A vita magyar felszólalói
Deli Andor (független)
Gál Kinga (független)
Háttér
A bővítésről szóló jelentések a tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok uniós csatlakozási kilátásairól szóló éves bizottsági értékelésére válaszul születnek. A plenáris ülésen elfogadott jelentések a Parlament hivatalos állásfoglalását jelentik az ezen országokkal folytatandó uniós kapcsolatokra vonatkozóan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése