Magyar műemlékvédelem szerbiai módra?
Vajdaságba látogatott május 19-én Soltész Miklós, a magyar kormány miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki a Magyar Templom-felújítási Programot is ismertette. Ennek részeként „Vajdaság 23 településének 25 temploma fog megújulni, 21 katolikus és 4 református. A felújítandó katolikus templomok közül a Szabadkai Egyházmegye területén 14, míg a Nagybecskereki Egyházmegye területén 7 templom található”.[1]
A Nagybecskereki Egyházmegye területén felújítandó „hét templom felújítási munkálatainak értéke 80 millió forint”.[2] A többi 18 templom felújítási költségéről a sajtó nem közölt adatot. Mint ahogy arról sem, hogy mennyi templom vár még a felújításra a Délvidéken/Vajdaságban?
A Nagybecskereki Egyházmegye területén felújítandó „hét templom felújítási munkálatainak értéke 80 millió forint”.[2] A többi 18 templom felújítási költségéről a sajtó nem közölt adatot. Mint ahogy arról sem, hogy mennyi templom vár még a felújításra a Délvidéken/Vajdaságban?
Soltész Miklós (Fotó: Gergely Árpád)
Az utóbbi két évben „fokozottabb munkával”[3] folyik „az igen romos” [4] állapotban lévő zsabljai templom felújítása. „A Teleki Alapítvány mintegy 70 ezer eurót adott a tetőzet felújítására”.[5]
Folyamatban van „a bajmoki templom felújítása”[6] is.
A regőcei (Riđica) római katolikus plébánia felújításának első fázisaként a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) anyagi támogatásának köszönhetően új ablakokat és ajtókat kapott az épület.[7] (Mivel az MNT-nek – ismereteim szerint nincsenek saját anyagi forrásai, a szerbiai költségvetésből és magyarországi pénzekből működik – vélhetően ez a támogatás is anyaországi eszközökből történt.)
– A bogarasiak már nagyon várják, hogy végre legyen a falunak saját temploma, és ha minden a tervek szerint alakul, akkor anyaországi támogatással ez a régi álmuk a nyáron valóra is válik – mondta Pósa Tamás, a bogarasi helyi közösség tanácsának elnöke.[8] – A templom alapját még 2001-ben kiöntötték, a falai állnak, és most elérkezett a befejezés ideje – tette hozzá.[9]
– Csaknem 4 millió dinárból valósult meg a csókai Szentháromság templom kovácsoltvas kerítésének a felújítása – mondta el a május 11-én megtartott sajtótájékoztatón Kormányos László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja. Hozzátette, hogy a munkálatok első fázisát Csóka község önkormányzata támogatta, míg a mostani beruházás anyaországi pénzeszközökből valósult meg, az MNT és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából.[10]
Folyamatban van „a bajmoki templom felújítása”[6] is.
A regőcei (Riđica) római katolikus plébánia felújításának első fázisaként a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) anyagi támogatásának köszönhetően új ablakokat és ajtókat kapott az épület.[7] (Mivel az MNT-nek – ismereteim szerint nincsenek saját anyagi forrásai, a szerbiai költségvetésből és magyarországi pénzekből működik – vélhetően ez a támogatás is anyaországi eszközökből történt.)
– A bogarasiak már nagyon várják, hogy végre legyen a falunak saját temploma, és ha minden a tervek szerint alakul, akkor anyaországi támogatással ez a régi álmuk a nyáron valóra is válik – mondta Pósa Tamás, a bogarasi helyi közösség tanácsának elnöke.[8] – A templom alapját még 2001-ben kiöntötték, a falai állnak, és most elérkezett a befejezés ideje – tette hozzá.[9]
– Csaknem 4 millió dinárból valósult meg a csókai Szentháromság templom kovácsoltvas kerítésének a felújítása – mondta el a május 11-én megtartott sajtótájékoztatón Kormányos László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja. Hozzátette, hogy a munkálatok első fázisát Csóka község önkormányzata támogatta, míg a mostani beruházás anyaországi pénzeszközökből valósult meg, az MNT és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából.[10]
A zsablyai templomban a nedvességtől lemállott színes vakolat is felújításra szorul (Dávid Csilla felvétele)
A magyar kormány a 25 vajdasági templom felújítási programjáról „az idei nagyhéten döntött”.[11] Ezek szerint, a folyamatban lévő és a korábbi, magyar jelentőségű létesítmények, műemlékek állagának javítása, megőrzése és restaurálása Vajdaság szerte csakis egy korábbi anyaországi program részei lehetnek.
A sajtójelentések alapján azonban nem lehet teljes áttekintést/képet kapni arról, hogy pontosan mennyi létesítmény felújítását pénzelte – évekre visszamenőleg – teljes egészében vagy részben a magyar kormány, illetve támogatták a magyarországi alapok, sem pedig arról, hogy ez mostanáig mekkora összeget jelent.
Az MNT készíthetne egy áttekintést, melyek azok a létesítmények, amelyek megóvását, felújítását Magyarország pénzelte, és milyen összeggel. Bizonyára készül(t) is egy ilyen lista, csak éppen nem nyilvános, mivel ez nem vetne éppen jó fényt a szerb kormány nemzeti kisebbségi politikájára!
A sajtójelentések alapján azonban nem lehet teljes áttekintést/képet kapni arról, hogy pontosan mennyi létesítmény felújítását pénzelte – évekre visszamenőleg – teljes egészében vagy részben a magyar kormány, illetve támogatták a magyarországi alapok, sem pedig arról, hogy ez mostanáig mekkora összeget jelent.
Az MNT készíthetne egy áttekintést, melyek azok a létesítmények, amelyek megóvását, felújítását Magyarország pénzelte, és milyen összeggel. Bizonyára készül(t) is egy ilyen lista, csak éppen nem nyilvános, mivel ez nem vetne éppen jó fényt a szerb kormány nemzeti kisebbségi politikájára!
Csak támogatni lehet, hogy a magyar kormány a délvidéki/vajdasági magyar jelentőségű, az identitás és hagyományőrzés szempontjából fontos művelődési, oktatási, stb. létesítmények, műemlékek állapotának javítását pénzelje. Egyébként, ha ez a támogatás nem lenne, egyáltalán kérdésesé válna a magyar intézmények működése/fennmaradása, a létesítmények, műemlékek megőrzése!
Ezzel kapcsolatosan azonban legalább két kérdés tevődik fel:
Az első az, hogy meddig tud ezekkel (és a stadionépítési) kiadásokkal (is) lépést tartani a magyar költségvetés?
A második pedig az, hogy miért nem szerbiai eszközökből történnek ezek az építkezések, felújítások? Az itteni magyarok nem Szerbiának fizetik az adót? Szerbiának nincsenek kötelezettségei a magyar közösség kulturális emlékeinek megőrzése iránt, vagy csak éppen nem teljesíti azokat?
A templomok javításával, újjáépítésével pedig az a kérdés is, hogy – tekintettel a lakosság folyamatos létszámcsökkenésére – meddig lesznek még jelen nagyobb számban a hívők?
Ezzel kapcsolatosan azonban legalább két kérdés tevődik fel:
Az első az, hogy meddig tud ezekkel (és a stadionépítési) kiadásokkal (is) lépést tartani a magyar költségvetés?
A második pedig az, hogy miért nem szerbiai eszközökből történnek ezek az építkezések, felújítások? Az itteni magyarok nem Szerbiának fizetik az adót? Szerbiának nincsenek kötelezettségei a magyar közösség kulturális emlékeinek megőrzése iránt, vagy csak éppen nem teljesíti azokat?
A templomok javításával, újjáépítésével pedig az a kérdés is, hogy – tekintettel a lakosság folyamatos létszámcsökkenésére – meddig lesznek még jelen nagyobb számban a hívők?
A Magyar Szó pártlap Lelki újraindításra van szükség c. május 20-ai írásából[12] megtudtuk azt is, hogy a magyar kormány „hárommilliárd forinttal támogatta a Magyarországon élő szerb közösség oktatási intézményeinek felújítását, valamint jelentős támogatásban részesítették a magyarországi szerb ortodox egyházat is”.
Ebből is arra lehet következtetni, hogy Magyarország nagy figyelmet fordít a különben – a délvidéki/vajdasági magyar közösséghez viszonyítva – aránytalanul kis létszámú szerb közösség támogatására (a 2001. évi népszámlás adati szerint 3388 szerb anyanyelvű személy élt Magyarországon).[13] A szerb kormánytól viszont akár el is tűnhetn(én)ek a magyar templomok, műemlékek! Az egyik legjobb példa érre éppen a zsabljai templom, amely „az elmúlt évtizedek során többször került végveszélybe”[14]!
Ebből is arra lehet következtetni, hogy Magyarország nagy figyelmet fordít a különben – a délvidéki/vajdasági magyar közösséghez viszonyítva – aránytalanul kis létszámú szerb közösség támogatására (a 2001. évi népszámlás adati szerint 3388 szerb anyanyelvű személy élt Magyarországon).[13] A szerb kormánytól viszont akár el is tűnhetn(én)ek a magyar templomok, műemlékek! Az egyik legjobb példa érre éppen a zsabljai templom, amely „az elmúlt évtizedek során többször került végveszélybe”[14]!
Pásztor István, képviselőházi elnök minőségben kiállt „a karlócai történelmi és kulturális hagyaték ápolása” érdekében. Még ilyen törvényjavaslatot is terjesztett a szerb parlament elé.[15] Fia Bálint pedig egyenesen „ünnepnek” nevezete, hogy „a köztársasági képviselőház egy olyan napirendi pontról folytat vitát, amit a tartományi képviselőház terjesztett be”.[16]
Nem ismeretes azonban, hogy ugyanilyen hevességgel, vehemenciával követelte volna a szenior Pásztor barátjától, a szerb köztársasági elnöktől, a véemeszes képviselők (a junior Pásztor frakcióvezetővel az élen) pedig a szerb parlamentben a magyar történelmi és kulturális hagyaték fenntartásának és megőrzésének pénzelését! Vagy éppen ilyen törvényjavaslatot terjesztettek volna szerb parlament elé!
Már előre borítékolni lehet azonban, hogy az elkövetkező választási kampányban Pásztor és Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a magyarországi támogatásoknak köszönhető építkezéseket, fejlesztéseket a saját és az általuk vezetett szervezet sikereként fogják bemutatni!
Nem ismeretes azonban, hogy ugyanilyen hevességgel, vehemenciával követelte volna a szenior Pásztor barátjától, a szerb köztársasági elnöktől, a véemeszes képviselők (a junior Pásztor frakcióvezetővel az élen) pedig a szerb parlamentben a magyar történelmi és kulturális hagyaték fenntartásának és megőrzésének pénzelését! Vagy éppen ilyen törvényjavaslatot terjesztettek volna szerb parlament elé!
Már előre borítékolni lehet azonban, hogy az elkövetkező választási kampányban Pásztor és Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a magyarországi támogatásoknak köszönhető építkezéseket, fejlesztéseket a saját és az általuk vezetett szervezet sikereként fogják bemutatni!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. május 24.
Torda, 2021. május 24.
[1] pasz: Lelki újraindításra van szükség. Magyar Szó, 2021. május 20. 11., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4619/vajdasag_szabadka/242835/Lelki-%C3%BAjraind%C3%ADt%C3%A1sra-van-sz%C3%BCks%C3%A9g-VMSZ-P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-Szabadka.htm, 2021. május 19. 16:38 >> 2021. május 20. 17:43
[2] Uo.
[3] Fúró Dénes: Reménysugár a reménytelenségben – megújulás előtt a zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templom, Magyar Szó, 2021. május 9. 19. vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4610/mellekletek_hetvege/242073/Rem%C3%A9nysug%C3%A1r-a-rem%C3%A9nytelens%C3%A9gben-vajdas%C3%A1g-Tisza-templom-Duna.htm, 2021. május 9. 13:03
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] lmt: Felújítás a regőcei plébánián https://www.magyarszo.rs/hu/4557/vajdasag_zombor/237762/Fel%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1s-a-reg%C5%91cei-pl%C3%A9b%C3%A1ni%C3%A1n-MNT-templom-egyh%C3%A1z.htm, 2021. március 9. 17:15 >> 2021. március 9. 18:15
[8] hhá: Idén elkészül a bogarasi templom https://www.magyarszo.rs/hu/4565/vajdasag/238367/Id%C3%A9n-elk%C3%A9sz%C3%BCl-a-bogarasi-templom-%C3%A9p%C3%ADtkez%C3%A9s-Bogaras-templom.htm, 2021. március 18. 08:24 >> 2021. március 18. 09:29
[9] Uo.
[10] KGN: Az összefogásról szól https://www.magyarszo.rs/hu/4613/vajdasag_csoka/242299/Az-%C3%B6sszefog%C3%A1sr%C3%B3l-sz%C3%B3l-Cs%C3%B3ka-templom-fel%C3%BAj%C3%ADt%C3%A1s-ker%C3%ADt%C3%A9s.htm
[11] Lásd a 8-as alatti írást.
[12] Lásd az 1-es alatti írást.
[13] Magyarországi szerbek https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_szerbek
[14] Lásd az 1-es alatti írást.
[15] Lásd a A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”? Alkotmányos színjáték c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13583, 2021. május 13. Lásd még mh: Karlóca történelmi örökségéről. Magyar Szó, 2021. május 18. 1. és 4.
[16] mh: Karlóca mindannyiunk öröksége. Magyar Szó, 2021. május 19. 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése