Tegnap este ünnepélyes keretek között tartották meg a Tartományi Kormány épületében a májusi közgyűlés és a Szerb Vajdaság megalakulásának 173. évfordulóját, tudósít a 021.rs hírportál.
Igor Mirović, a tartományi kormányelnöke elmondta, hogy egy nagy napot ünnepelnek, hiszen ezen a napon jelentős lépéseket tettek nem csak a szerb álmok megvalósulása felé, hanem a többi nép álma felé is, akik itt éltek, az Osztrák-magyar-monarchia területén. Hozzátette, hogy az akkori emberek a szabadságról, az egyenlőségről és az egyesülésről álmodtak.
Mirović kiemelte, hogy Vajdaság ma és a jövőben is a legmagasabb közös és egyéni eredmények birtokosa a közösségi élet minden területén.
E jeles alkalomból a tartományi kormányelnök díjat adott át prof. dr. Sergej M. Ostojićnak, a Sport és Testnevelési Egyetem tanárának, valamint Dragan Stojkovnak, akadémiai festőnek.
Az eseményen jelen volt Pásztor István, a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke is.
A május közgyűlést 1848. május 13. és 15. között tartották meg Karlócán, amelynek keretében kihirdették a Szerb Vajdaság megalakulását.
https://www.magyarszo.rs/hu/4616/vajdasag/242590/
A délvidéki magyar falvak lakóinak felkoncolását ünnepelte meg Pásztor István
Szombaton este a Tartományi Kormány épületében egy ünnepi megemlékezést tartottak a Szerb Vajdaság 1848-as kikiáltásáról, arról a napról amikor a szerbek 173. éve szembe fordultak a magyar szabadságharccal, és felfegyverkezve megindultak a délvidéki magyar falvak ellen.
A Szerb Vajdaság egyoldalú kikiáltását követően a szerb csapatok több településen is etnikai alapú mészárlásokat hajtottak végre a magyarság és részben a zsidóság ellen is. Hiszen a pravoszláv pópák által Karlócán felhergelt tömegekben a magyargyűlölet mellett jelentős antiszemita érzések is voltak a „Kossuthista” zsidóság ellen.
A magyarellenes túlkapások Szenttamáson és Bácsföldváron csúcsosodtak ki, ahol a magyarok fejeiből piramist építettek és hullákat húztak fel a templomkerítésre a szerb felkelők, akiket Pásztor István a VMSZ elnöke tegnap megünnepelt.
De Zentán is minden évben megemlékeznek az emberek, sőt képmutató módon a VMSZ is a véres gyertyaszentelő néven ismert napra, amikor szintén a szerb csapatok a magyar áldozataik levágott fejeivel kezdték el „kidekorálni” a szentháromság szobrot. Ugyanígy sorra gyilkoltak és megkínoztak több magyart Csókán is, ahol magyarok hátából hasítottak szíjat a Szerb Vajdaság kikiáltói.
Őket és a délvidéki magyarság ezen tragédiájának elkövetőit ünnepelte meg tegnap a legnagyobb vajdasági párt vezetője, Pásztor István.
A 173. évvel ezelőtti eseményekkel részletesen foglalkozott Délvidéki S. Atilla – Fejezetek a rácjárások történetéből című könyve. A szerzővel néhány éve 3 részes sorozatot készített portálunk, a melyben részletesen ír az 1848-49-es borzalmakról. Ezek linkjét a cikkünk alján megtalálhatják, azok akik szeretnék jobban megismerni a történelmünk ezen gyászos időszakát.
Kapcsolódó:Mit üzen a délvidéki magyaroknak az új vajdasági zászló – Interjú Délvidéki S. Atilla történésszel
“Aki igazságot vet, az békét arat, aki pedig gazságot, az vérözönt” – Interjú Délvidéki S. Atilla történésszel (II. rész)
A hamis történetírás egyenes arányban áll az őshonos délvidéki magyarság fogyásával – Interjú Délvidéki S. Atilla történésszel (III. rész)
Olvasói kommentárok:
„Időben mondtuk, hogy ez lesz belőle. A tudathasadásos állapot meg evidens. Itt a Szerb Vajdaságot ünnepli (Pásztor István – B . A.), amott meg a Kossuth szobrot koszorúzza.”
„Pásztor István saját fiát sem kereszteltette meg,” most meg az első padban ül a misén.
https://delhir.info/2020/09/08/pasztor-istvan-sajat-fiat-sem-keresztelte-meg-de-orul-neki-hogy-slavko-vecerin-az-uj-puspok-video/
(Fotó: Kukli György)
https://www.facebook.com/photo?fbid=2946231075704476&set=pcb.2946231685704415
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése