Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (239.)
Április 28.
Kovács Elvira Vučić politikáját fényezi!
A szerb parlament eurointegrációs bizottságának ülésén az a határozat szerepelt, amit az Európai Parlament (EP) hozott március 25-én az országjelentés alapján.
– Az eurointegráció folyamata küzdelem. Minél jobban küzd Szerbia az európai jövőjéért, annál könnyebb lesz az egész régióért folytatott küzdelem. Ezáltal a reformok és az EU-társulási folyamat által megfogalmazott elvárások terén is jobban teljesíthet az ország – emelte ki Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője az ülésen.
– Az EU nem állt el a társulási politikától, jelentős stratégiai tárgyalásokra készülnek a Miniszterek Tanácsa ülésén, amelyen a Nyugat-Balkánról folytatnak vitát májusban, és ez szoros összefüggésben van a bővítési folyamatokkal és az európai perspektívával – tette hozzá.[1]
Ivica Dačić, a parlament elnöke pozitívként értékelte, hogy az EP konstatálta az előrelépéseket Szerbia reformtörekvéseiben, a gazdaság növekedését, a regionális együttműködés irányába tett lépéseit, a Pristinával folytatott párbeszéd terén tett törekvéseit, a nemzeti kisebbségek helyzetének pozitív változásait, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelentésben számos bírálat megalapozatlan, és valótlanságokat tartalmaz.[2]
– Az eurointegráció folyamata küzdelem. Minél jobban küzd Szerbia az európai jövőjéért, annál könnyebb lesz az egész régióért folytatott küzdelem. Ezáltal a reformok és az EU-társulási folyamat által megfogalmazott elvárások terén is jobban teljesíthet az ország – emelte ki Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője az ülésen.
– Az EU nem állt el a társulási politikától, jelentős stratégiai tárgyalásokra készülnek a Miniszterek Tanácsa ülésén, amelyen a Nyugat-Balkánról folytatnak vitát májusban, és ez szoros összefüggésben van a bővítési folyamatokkal és az európai perspektívával – tette hozzá.[1]
Ivica Dačić, a parlament elnöke pozitívként értékelte, hogy az EP konstatálta az előrelépéseket Szerbia reformtörekvéseiben, a gazdaság növekedését, a regionális együttműködés irányába tett lépéseit, a Pristinával folytatott párbeszéd terén tett törekvéseit, a nemzeti kisebbségek helyzetének pozitív változásait, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelentésben számos bírálat megalapozatlan, és valótlanságokat tartalmaz.[2]
Ivica Dačić és Kovács Elvira (Fotó: FoNet)
Az ülést követően Kovács Elvira, az eurointegrációs bizottság elnöke, „Szerbia legdrágább köztársasági képviselője”, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, stb., – (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét),[3] a Magyar Szó nevű pártlapnak elmondta, hogy „Szerbia integrációs folyamata az elmúlt időszakban stagnál, nem sikerült újabb tárgyalási fejezetet megnyitni”.[4]
Kovács kiemelte, hogy az EP- határozat „most nagyobb nagyobb hangsúlyt kapott, lehet a benne foglaltatott bírálatok miatt, vagy mert sokkal keményebb hangvételű, mint a korábbi határozatok voltak, és kevésbé objektív”.[5]
– Sok módosítási indítványt nyújtottak be az EP-képviselők (az EB országjelentésre), és a kompromisszum eredményeképpen, amikor nyilván nehezebb négy politikai párttal, mint kettővel kompromisszumra jutni, született meg a jelenlegi dokumentum. Erre a szerb hatalmi pártok reagálni kívántak, ám végül, a politikai konzultációk révén az eurointegrációs bizottságon foglalkoztunk ezzel a dokumentummal. Úgy tartottuk helyénvalónak, hogy az ülésre meghívjuk a jelentéstevőt is – nyilatkozta Kovács.[6]
– A határozatnak vannak olyan részei, amelyek elavultak. Sok minden folyamatban van már: megkezdődik az Alkotmány módosításának folyamata, közmeghallgatásokra lehet számítani, nagyobb hangsúlyt kap a civil szféra, és újabb tárgyalási pozíciókat küldünk Brüsszelbe, amire egy éve nem volt példa. A legutóbbi tárgyalási pozíciót 2020 elején fogadtuk el, most kettőt elfogadott a kormány, amelyek a parlamenti bizottságok elé kerülnek elfogadásra. Csúszunk az antidiszkriminációs törvény és a nemi egyenjogúságról szóló törvény meghozatalával, de ezek is parlamenti eljárásban vannak, május 18-án kerülnek napirendre. Tehát sok minden történt annak reményében, hogy a júniusi kormányközi konferencián megnyíljon legalább egy klaszter, vagyis néhány tárgyalási fejezet – magyarázta a képviselő.[7]
Kovács kiemelte, hogy az EP- határozat „most nagyobb nagyobb hangsúlyt kapott, lehet a benne foglaltatott bírálatok miatt, vagy mert sokkal keményebb hangvételű, mint a korábbi határozatok voltak, és kevésbé objektív”.[5]
– Sok módosítási indítványt nyújtottak be az EP-képviselők (az EB országjelentésre), és a kompromisszum eredményeképpen, amikor nyilván nehezebb négy politikai párttal, mint kettővel kompromisszumra jutni, született meg a jelenlegi dokumentum. Erre a szerb hatalmi pártok reagálni kívántak, ám végül, a politikai konzultációk révén az eurointegrációs bizottságon foglalkoztunk ezzel a dokumentummal. Úgy tartottuk helyénvalónak, hogy az ülésre meghívjuk a jelentéstevőt is – nyilatkozta Kovács.[6]
– A határozatnak vannak olyan részei, amelyek elavultak. Sok minden folyamatban van már: megkezdődik az Alkotmány módosításának folyamata, közmeghallgatásokra lehet számítani, nagyobb hangsúlyt kap a civil szféra, és újabb tárgyalási pozíciókat küldünk Brüsszelbe, amire egy éve nem volt példa. A legutóbbi tárgyalási pozíciót 2020 elején fogadtuk el, most kettőt elfogadott a kormány, amelyek a parlamenti bizottságok elé kerülnek elfogadásra. Csúszunk az antidiszkriminációs törvény és a nemi egyenjogúságról szóló törvény meghozatalával, de ezek is parlamenti eljárásban vannak, május 18-án kerülnek napirendre. Tehát sok minden történt annak reményében, hogy a júniusi kormányközi konferencián megnyíljon legalább egy klaszter, vagyis néhány tárgyalási fejezet – magyarázta a képviselő.[7]
Nyilatkozataiban Kovács az Európai Parlament 2021. március 25-ei, Szerbiáról szóló állásfoglalásának (2019/2175(INI))[8] jelentőségét csökkenteni próbálja, egyes részeit pedig „elavultnak” minősíteni. Közben Szerbiában az euróintegráció terén éppen semmi előrehaladás nem történik. A Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és VMSZ alkotta hatalmi koalíció ilyesmire nem is képes.
Kovácsnak az a – nem hálás, de jól fizetett – szerep jutott, hogy Aleksandar Vučić retrográd és populista politikáját az itteni magyar és a nemzetközi közösség előtt fényezze. Ha ennek nincs tudatában, akkor az a baj, ha pedig tudatában van, akkor a baj, de a felelőssége is még nagyobb.
Szerbia az uniós csatlakozási feltételek teljesítésétől – ideértve a demokráciát, a jogállamiságot és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését, stb. is – fényévnyi távolságra van. Ha netán ezen a téren valamiféle haladás is történik, újabb tárgyalási fejezetek is megnyitásra kerülnek, azt csakis az Európai Bizottság helyzetfelmérésének, politikai értékelésének, az ország iránti engedékenységének/jóindulatának lehet (meg)köszönni!
Kovácsnak az a – nem hálás, de jól fizetett – szerep jutott, hogy Aleksandar Vučić retrográd és populista politikáját az itteni magyar és a nemzetközi közösség előtt fényezze. Ha ennek nincs tudatában, akkor az a baj, ha pedig tudatában van, akkor a baj, de a felelőssége is még nagyobb.
Szerbia az uniós csatlakozási feltételek teljesítésétől – ideértve a demokráciát, a jogállamiságot és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését, stb. is – fényévnyi távolságra van. Ha netán ezen a téren valamiféle haladás is történik, újabb tárgyalási fejezetek is megnyitásra kerülnek, azt csakis az Európai Bizottság helyzetfelmérésének, politikai értékelésének, az ország iránti engedékenységének/jóindulatának lehet (meg)köszönni!
Április 29.
Szerbiában (tovább) hanyatlik a demokrácia!
A Freedom House nemzetközi szervezet legújabb éves jelentése Szerbiát a „hibrid rendszerek”[9] kategóriájába sorolja, mivel „az országban csökkent a demokrácia”.[10]
A tranzíciós országok című jelentésben Szerbia már második éve nem kerül be a demokratikus országok kategóriájába. Ebben az évben 3,89-es osztályzatot kapott, a tavalyi 3,96-al szemben.
– 2020-ban az alapvető szabadságok és a demokrácia intézményeinek helyzete tovább romlott. Az év nagyobb részében a politikai élet a Covid 19 járvány árnyékában folyt, választási rendzavarással – olvasható egyebek mellett a jelentésben, amely hangsúlyozza, hogy az országban „a személyi szabadságok tovább korlátozódtak”.[11]
A Freedom House rámutat arra is, hogy a tavalyi év folyamán a média „további nyomás alatt volt”.[12]
A tranzíciós országok című jelentésben Szerbia már második éve nem kerül be a demokratikus országok kategóriájába. Ebben az évben 3,89-es osztályzatot kapott, a tavalyi 3,96-al szemben.
– 2020-ban az alapvető szabadságok és a demokrácia intézményeinek helyzete tovább romlott. Az év nagyobb részében a politikai élet a Covid 19 járvány árnyékában folyt, választási rendzavarással – olvasható egyebek mellett a jelentésben, amely hangsúlyozza, hogy az országban „a személyi szabadságok tovább korlátozódtak”.[11]
A Freedom House rámutat arra is, hogy a tavalyi év folyamán a média „további nyomás alatt volt”.[12]
Zoran Vuletić, a Polgári Demokratikus Forum (GDF) elnöke és Aleksandar Olenik ügyvéd a Danas napilapnak nyilatkozva elmondták, „úgy vélik, hogy a Freedom House két utóbbi jelentése képezik a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalmának legélesebb tükörképét, hogy Szerbia közelebb van a diktatúrához, és hogy a legjobban Vladimir Putin Oroszországára hasonlít”.[13]
A Freedom House jelentése kiemeli azt is, hogy a 2020. júniusi parlamenti választások konkurencia nélkül zajlottak le, és hogy a választások eredménye de facto egypárti parlament lett, valamint hogy a hatalom Aleksandar Vučić kezében összpontosul és személyesíti meg.
A nemzetközi szervezet szerint a választási folyamat értékelése a korábbi 4,50-ről 4,25-re csökkent, a választási törvények módosítása miatt, amit a hatalmi párt a parlamenti választások előtt végzett el.
A szervezet felfigyelt „a választás lehetőségének hiányára is”, a szavazópolgárok számára,[14] mivel az ellenzéki pártok többsége bojkottálta a szavazásokat.
A jelentés ugyancsak rámutat, hogy a múlt év folyamán nem történt előrehaladás a korrupció elleni küzdelemben.
– Kérdés, hogy a SNS és az ellenzék milyen mértékben kapcsolódnak be az építő jellegű párbeszédbe, és ami a legfontosabb, hogy a SNS politikai téren valójában milyen mértékben hajlandó szabadabb és tisztességesebb feltételeket teremteni az elkövetkező választások előtt – írja a Freedom House jelentésében.[15]
A Freedom House jelentése kiemeli azt is, hogy a 2020. júniusi parlamenti választások konkurencia nélkül zajlottak le, és hogy a választások eredménye de facto egypárti parlament lett, valamint hogy a hatalom Aleksandar Vučić kezében összpontosul és személyesíti meg.
A nemzetközi szervezet szerint a választási folyamat értékelése a korábbi 4,50-ről 4,25-re csökkent, a választási törvények módosítása miatt, amit a hatalmi párt a parlamenti választások előtt végzett el.
A szervezet felfigyelt „a választás lehetőségének hiányára is”, a szavazópolgárok számára,[14] mivel az ellenzéki pártok többsége bojkottálta a szavazásokat.
A jelentés ugyancsak rámutat, hogy a múlt év folyamán nem történt előrehaladás a korrupció elleni küzdelemben.
– Kérdés, hogy a SNS és az ellenzék milyen mértékben kapcsolódnak be az építő jellegű párbeszédbe, és ami a legfontosabb, hogy a SNS politikai téren valójában milyen mértékben hajlandó szabadabb és tisztességesebb feltételeket teremteni az elkövetkező választások előtt – írja a Freedom House jelentésében.[15]
Sokan úgy vélik, Aleksandar Vučić – a hatalma fenntartása/megőrzése érdekében – mindent el fog követni, hogy a választási feltételek éppen semmit nem változzanak, vagy csak éppen annyit, a látszat miatt, amennyi a számára elfogadható. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Szerbiában az ellentétek további feszülése és a bizonytalanság növekedése várható!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. május 17.
Torda, 2021. május 17.
[1] mh Bírálat, vagy ösztönző intés? Magyar Szó, 2021. április 29., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4601/kozelet_belfold/241386/, 2021. április 29. 07:16
[2] Uo.
[3] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
https://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, és Šešelj fia is like-olgatja Kovács Elvira csetnikimádó férje családi képeit https://delhir.info/2020/06/18/seselj-fia-is-like-olgatja-kovacs-elvira-csetnikimado-ferje-csaladi-kepeit/
[4] Lásd az 1-es alatti írást.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0115_HU.html
[9] J. Diković: Srbija nazaduje u demokratiji [Szerbiában hagynatlika demokrácia]. Danas, 2021. április 29. 4.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése