Kettős függőségben a délvidéki/vajdasági magyar média
Augusztus 17-én a Twitter közösségi média tíz szerbiai médiát jelölt meg „kormányközeliként”.[1] A Szerbiai Rádió és Televíziót, az országos frekvenciával rendelkező Pink, Prva, B92 és Happy televíziót, a Tanjug hírügynökséget, valamint a Kurir, Informer, Politika és Srpski Telegraf napilapokat a kormánnyal együttműködő médiumként nevezte meg.
A közösségi portál a megjelölést azzal indokolta, hogy „olyan médiumokról van szó, amelyek szerkesztési politikáját az állam a pénzügyi juttatásokon keresztül kontrollálja, közvetlen, illetve közvetett módon. Vagyis a médiatartalomra, az összeállításra és a tartalom közlésére politikai hatásgyakorlás figyelhető meg”.[2]
Az állammal együttműködő megjelölés, a Twitter magyarázata szerint, a kormánytisztviselők utasításaitól, az állam és a médiumok közeli kapcsolatától, illetve a hozzájuk közel álló egyének utasításaitól függ.
A közösségi oldal nem ajánlja majd ezeknek a médiumoknak a tartalmait, és nem is teszi hangsúlyossá a médiumok által közzétett bejegyzéseket.
A Twitter a régióban egyedül a szerbiai médiákat jelölte meg „kormányközeliként”. Ez azt is jelenti, hogy az említett médiák nem függetlenek a munkájukban.
A leminősítő megjelölés célja, hogy felhívja a használók figyelmét, hogy ezeket a médiumokat fenntartással kell kezelni, mivel a szerkesztéspolitikájuk az állam, illetve a hatalomhoz közeli személyek lehetséges befolyásától függhet.
A közösségi portál a megjelölést azzal indokolta, hogy „olyan médiumokról van szó, amelyek szerkesztési politikáját az állam a pénzügyi juttatásokon keresztül kontrollálja, közvetlen, illetve közvetett módon. Vagyis a médiatartalomra, az összeállításra és a tartalom közlésére politikai hatásgyakorlás figyelhető meg”.[2]
Az állammal együttműködő megjelölés, a Twitter magyarázata szerint, a kormánytisztviselők utasításaitól, az állam és a médiumok közeli kapcsolatától, illetve a hozzájuk közel álló egyének utasításaitól függ.
A közösségi oldal nem ajánlja majd ezeknek a médiumoknak a tartalmait, és nem is teszi hangsúlyossá a médiumok által közzétett bejegyzéseket.
A Twitter a régióban egyedül a szerbiai médiákat jelölte meg „kormányközeliként”. Ez azt is jelenti, hogy az említett médiák nem függetlenek a munkájukban.
A leminősítő megjelölés célja, hogy felhívja a használók figyelmét, hogy ezeket a médiumokat fenntartással kell kezelni, mivel a szerkesztéspolitikájuk az állam, illetve a hatalomhoz közeli személyek lehetséges befolyásától függhet.
A Szabad Magyar Szó illusztrációja
Köztudott, hogy Szerbiában gond van a médiák függetlenségével, a sajtószabadsággal.
Az Európai Parlament, a 2021. március 25-i állásfoglalásában a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről, „sajnálatát fejezte ki a médiaszabadság romlása miatt” és „sürgette a szerb hatóságokat, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének biztosítása érdekében” (43. pont).[3]
A nemzeti kisebbségi médiának a hatalomtól, a magyar sajtó esetében pedig a Vajdasági Magyar Szövetség irányította Magyar Nemzeti Tanácstól való függőségére utal, hogy a Szabadkán megjelenő „Hét Nap hetilap 30 millió dinár”, [4] az újvidéki székhelyű Magyar Szó Lapkiadó Kft. pedig „105 millió dináros támogatásban részesült”[5] a tartományi kormánytól.
A legnagyobb délvidéki/vajdasági magyar médiaházat, a szabadkai székhelyű Pannon Rádió és Televíziót, a magyar kormány 2011 és 2019 között – a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül – több mint kilencmillió euróval támogatta. Ez mellett, az Alapítvány (2020-al bezárólag) még 3,5 millió eurót különített el a Pannon RTV-nek, csak nem ismeretes, hogy ez az összeg kifizetésre került-e.[6]
A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) adatai szerint, a Pannon RTV a több millió euróért „a magyar kormány érdekeit képviseli, népszerűsítik Orbán Viktort és a Fideszt, s ezáltal növelik a magyar miniszterelnök és pártja befolyását Szerbiában”.[7]
A magyarországi pénzek mellett, a Pannon Alapítvány a szerbiai pályázatokon, 2015-től napjainkig, a Szerbiai Újságíró Egyesület adatbázisa alapján, mintegy 302.000 eurót nyert.
A CINS adatai szerint, Pannon RTV mellett, a Magyar Szó 1.975.000 euró, a Hét Nap 117.500 euró, a Vajdaság Ma hírportál 160 610 euró támogatást kapott az anyaországtól. Még mintegy húsz tájékoztatási eszköz, köztük a topolyai Express TV, a Régió Rádió és a Jó Reggelt Vajdaság „véleményportál” is anyaországi támogatásban részesült.[8]
Nem kell, tehát csodálkozni, hogy ezekben a médiákban egyetlen elemző, vagy bíráló írást nem találni a tartományi kormány, a Magyar Nemzeti Tanács, a „noszai ménesgazda” néven elhíresült Pásztor István pártvezér és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tevékenységéről.
Így lehetséges, hogy a Magyar Szó első oldalon közli az ifjú Pásztor (Bálint), a szabadkai városi képviselő-testület elnökének (ön)értékelését az önkormányzat egyéves munkájáról,[9] de egyetlen elemző írást vagy kommentárt nem közöl arról, hogy ebből mi az igaz és mi nem. Például, hogy mi az igazság a „a palicsi aqua-park, a szennyvizek elvezetése, a regionális hulladékfeldolgozó munkája beindulásával”[10] kapcsolatosan? Miért kerül „18 millió dinárba a Szabadkai Városi Könyvtár homlokzatának”,[11] vagy „20,7 millió dinárba a Zsinagóga orgonájának a felújítása”?[12]
Nem csoda, hogy a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely közvélemény-kutatásában részt vevők „a legmegbízhatóbb hírforrásnak a (független – B. A.) Családi Kört tartják, majd pedig a Szabad Magyar Szó következik”.[13] A megkérdezettek szerint „a Facebook megkaparintotta az olvasókat, a napi hírekért pedig nem szeretnek saját házuk tájánál messzebbre menni”.[14]
Az Európai Parlament, a 2021. március 25-i állásfoglalásában a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről, „sajnálatát fejezte ki a médiaszabadság romlása miatt” és „sürgette a szerb hatóságokat, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének biztosítása érdekében” (43. pont).[3]
A nemzeti kisebbségi médiának a hatalomtól, a magyar sajtó esetében pedig a Vajdasági Magyar Szövetség irányította Magyar Nemzeti Tanácstól való függőségére utal, hogy a Szabadkán megjelenő „Hét Nap hetilap 30 millió dinár”, [4] az újvidéki székhelyű Magyar Szó Lapkiadó Kft. pedig „105 millió dináros támogatásban részesült”[5] a tartományi kormánytól.
A legnagyobb délvidéki/vajdasági magyar médiaházat, a szabadkai székhelyű Pannon Rádió és Televíziót, a magyar kormány 2011 és 2019 között – a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül – több mint kilencmillió euróval támogatta. Ez mellett, az Alapítvány (2020-al bezárólag) még 3,5 millió eurót különített el a Pannon RTV-nek, csak nem ismeretes, hogy ez az összeg kifizetésre került-e.[6]
A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) adatai szerint, a Pannon RTV a több millió euróért „a magyar kormány érdekeit képviseli, népszerűsítik Orbán Viktort és a Fideszt, s ezáltal növelik a magyar miniszterelnök és pártja befolyását Szerbiában”.[7]
A magyarországi pénzek mellett, a Pannon Alapítvány a szerbiai pályázatokon, 2015-től napjainkig, a Szerbiai Újságíró Egyesület adatbázisa alapján, mintegy 302.000 eurót nyert.
A CINS adatai szerint, Pannon RTV mellett, a Magyar Szó 1.975.000 euró, a Hét Nap 117.500 euró, a Vajdaság Ma hírportál 160 610 euró támogatást kapott az anyaországtól. Még mintegy húsz tájékoztatási eszköz, köztük a topolyai Express TV, a Régió Rádió és a Jó Reggelt Vajdaság „véleményportál” is anyaországi támogatásban részesült.[8]
Nem kell, tehát csodálkozni, hogy ezekben a médiákban egyetlen elemző, vagy bíráló írást nem találni a tartományi kormány, a Magyar Nemzeti Tanács, a „noszai ménesgazda” néven elhíresült Pásztor István pártvezér és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tevékenységéről.
Így lehetséges, hogy a Magyar Szó első oldalon közli az ifjú Pásztor (Bálint), a szabadkai városi képviselő-testület elnökének (ön)értékelését az önkormányzat egyéves munkájáról,[9] de egyetlen elemző írást vagy kommentárt nem közöl arról, hogy ebből mi az igaz és mi nem. Például, hogy mi az igazság a „a palicsi aqua-park, a szennyvizek elvezetése, a regionális hulladékfeldolgozó munkája beindulásával”[10] kapcsolatosan? Miért kerül „18 millió dinárba a Szabadkai Városi Könyvtár homlokzatának”,[11] vagy „20,7 millió dinárba a Zsinagóga orgonájának a felújítása”?[12]
Nem csoda, hogy a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely közvélemény-kutatásában részt vevők „a legmegbízhatóbb hírforrásnak a (független – B. A.) Családi Kört tartják, majd pedig a Szabad Magyar Szó következik”.[13] A megkérdezettek szerint „a Facebook megkaparintotta az olvasókat, a napi hírekért pedig nem szeretnek saját házuk tájánál messzebbre menni”.[14]
A Twitter nélkül is könnyen megállapítható: A délvidéki/vajdasági magyar sajtó a szerb nyelvűnél is rosszabb helyzetben van. Nem egy, hanem éppen két kormányhoz is közeli, két kormányt kell kiszolgálnia: a haladó vajdasági és a fideszes magyar kormányt. Ezeknek az anyagi támogatása nélkül kérdés, hogy fenn tudna-e egyáltalán maradni. Lehet-e ilyen fokú anyagi függőség mellett a tárgyilagos tájékoztatásról és a közszolgálatiságról beszélni? Ezt a helyzetet mielőbb meg kell változtatni!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. augusztus 24.
Torda, 2021. augusztus 24.
[1] mh: A Twitter tíz szerbiai médiát kormányközeliként jelölt meg. Magyar Szó, 2021. augusztus 17. 4., és Samo Srbija u regionu obeležena Twitteru. Danas, 2021. augusztus 18. 6.
[2] Uo.
[3] 2019/2175(INI) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0115_HU.html
[4] Slađana Dimitrijević: Kisebbségi médiumok a létbizonytalanság peremén https://szabadmagyarszo.com/2021/01/04/kisebbsegi-mediumok-a-letbizonytalansag-peremen/, 2021. január 4.
[5] Tóth D. Lívia: A megmaradás záloga.
[6] Stefan Marković: Orban „kupuje” uticaj u Srbiji preko vojvođanskih medija [Orbán Viktor magyar miniszterelnök „befolyást” vásárol a vajdasági médiák által] https://www.cins.rs/orban-kupuje-uticaj-u-srbiji-preko-vojvodanskih-medija/, 2021. február 26.
[7] Uo.
[8] Lásd az 5-ös alatti és az Orbán befolyásra tesz szert Szerbiában a vajdasági média révén írását https://szabadmagyarszo.com/2021/02/26/orban-befolyasra-tesz-szert-szerbiaban-a-vajdasagi-media-reven/ , 2021. február 26.
[9] pasz: Egy év mérlege. Magyar Szó, 2021. augusztus 23. 1. és 4.
[10] Németh János: Huszonnégy óra krónikája https://www.szabadmagyarszo.com/2021/08/24/huszonnegy-ora-kronikaja/, 2021. augusztus 24. 7:25
[11] Lásd a 9-es alatti írást.
[12] Uo.
[13] A Családi Kört veszik kézbe legnagyobb bizalommal a vajdasági magyarok https://www.szabadmagyarszo.com/2021/08/15/a-csaladi-kort-veszik-kezbe-legnagyobb-bizalommal-a-vajdasagi-magyarok/
[14] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése