Aki a VMSZ-re szavaz, Vučićot támogatja!
VMSZ választási mézesmadzag
A Vajdasági „Magyar” Szövetségnek (VMSZ) a honlapján közzétett 2022–2026. évi választási programja[1] 11 fejezetből áll és mintegy 11 oldal terjedelmű, vagyis mindegyik fejezetnek/tevékenységi területnek kb. egy oldalnyi szöveg jut. (A nyomtatásban megjelent programot, amit eljuttattak a választóknak, mindössze két oldalra szűkítették.)
A program az alábbi 11 fejezetből áll:
1. Regionális önkormányzatiság és funkcionális decentralizáció
2. Európai integráció: partnerség, támogatás, regionális együttműködés
3. Illegális migráció: a biztonság emberi dimenziójának irányítása
4. Infrastruktúra, gazdaságfejlesztés és közösségi összetartozás
5. Környezetvédelem: nemzedékek közötti szolidaritás
6. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: versenyképesség, fenntartható fejlődés, nemzedékváltás
7. Nemzeti kisebbségi kérdések: a törvénytől az egyenlőségig és egyenjogúságig
8. Egészségügy: egészségügyi biztonság és elérhető egészségügyi ellátás
9. Demográfia: a család, a gyermek és a jövő nemzedékeinek jóléte
10. Szociálpolitika: a társadalmi igazságosság és a szegénység leküzdése
11. Sport, ifjúság: egészségügyi előnyök és közösségi szellem
Általános megjegyzés hogy, a program összeállítói nemigen ügyeltek a kérdések társadalmi fontosságára, rangsorolására, sem azok megoldásának a sorrendjére.
Így lehetséges az, hogy a párt számára fontosabb az illegális migráció „irányítása” (3. fejezet), mint „a társadalmi igazságosság” megvalósítása és „a szegénység leküzdése” (10. fejezet).
A „nemzeti kisebbségi kérdések” is a hetedik helyre kerültek, „a család, a gyermek és a jövő nemzedékeinek jóléte”pedig a nyolcadikra.
Probléma van tehát már magának a pártnak a szemléletével, a társadalmi, gazdasági és a szociális problémák megoldásához való viszonyulásával is. Mindez arra utal, hogy a program a való élettől elvonatkoztatva készült.
Az „autonómia” szó a programban csak egy helyen található, mégpedig Vajdaság Autonóm Tartománnyal kapcsolatosan, amely „széleskörű autonómiájának megteremtéséért” a párt állítólag „kitartóan tevékenykedik”. A nemzeti kisebbségi autonómiáról egy árva szó nem esik a programban!
A „sajtó” szó úgyszintén egyetlen alkalommal sem kerül említésre a dokumentumban. A VMSZ ugyanis úgy kerüli a szabad sajtót, mint ördög a tömjént. Aki, tehát a VMSZ-re szavaz, az továbbra sem számíthat a sajtó szabadságára.
A „média” kifejezés is csak egyetlen alkalommal található a programban, akkor is a „médiaszabályozás” összetett szóban. A VMSZ szerint ugyanis „a normalitás mércéje megköveteli a tisztességes társadalom politikai kultúrájának kivívását, amely nem létezik szigorú médiaszabályozás nélkül, a közerkölcs megőrzése érdekében”.
Hogy ezzel a mondattal a VMSZ ideológusai pontosan mit is akartak mondani, azt csupán ők tudhatják, de lehet, hogy még ők se. A média működését ugyanis számos jogszabály rendezi, amelyeket a (vée)meszesek már régen felrúgtak. Egyet sem tartanak be. A VMSZ hivatkozik a „közerkölcs megőrzésére”? Vicces!
A VMSZ programjának – nemzeti kisebbségi párt lévén – a „nemzeti kisebbségi kérdések”, a központi témái kellene, hogy legyenek, de, sajnos, nem azok.
A pontosság kedvéért azonban álljon itt a vonatkozó 7. fejezet teljes szövege:
„7. Nemzeti kisebbségi kérdések: a törvénytől az egyenlőségig és egyenjogúságig
A következő alkotmánymódosítás folyamatában azért szállunk síkra, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények sarkalatos törvények legyenek, és hogy még pontosabban meghatározzák a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak helyét a jogi és a politikai rendszeren belül.
Továbbra is minden szinten folytatjuk a minőségi és hozzáférhető magyar nyelvű oktatás és nevelés minden szempontját biztosító tevékenységeket. Arra törekszünk, hogy javaslataink és megoldásaink a tantervek és programok szerves részévé váljanak, amelyek kiemelt jelentőségűek a nemzeti kisebbségek számára, mind az általános, mind a középiskolások esetében. Odafigyelünk, hogy időben, megfelelő mennyiségben biztosítsuk a magyar nyelvű tankönyveket. Támogatjuk a magyar nyelvű nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógusok és tanárok folyamatos szakmai fejlődését.
Mindent elkövetünk, hogy Szabadkán legyen a székhelye annak a szakmai és pedagógiai felügyelőségnek, amely a minisztérium külső szervezeti egységeként működne, és illetékessége alá tartoznának Szabadka város, valamint Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa község oktatási intézményei.
A kulturális intézmények minőségi munkájának biztosítása érdekében kiemelten törekszünk az infrastruktúra fejlesztése mellett a létszám megerősítésére is, hiszen a racionalizáció és a foglalkoztatás tilalma következtében a munkavállalók szakmai struktúrája annyira meggyengül, hogy a munkafolyamat a minimum zavartalan működés vagy az alatt folyik. Különösen fontos ez az értékteremtéssel, örökségvédelemmel foglalkozó kulturális közintézmények és közgyűjtemények esetében. Az értékőrzés és értékteremtés kettős feladatának ellátása érdekében törekedni fogunk arra, hogy a tartalmi és strukturális fejlesztések területén érvényesüljenek a kisebbségi kultúra támogatásának elvei.
Folytatjuk a konkrét kritériumok meghatározását annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok esetében jóváhagyják a kis létszámú tagozatok megnyitását, a pozitív diszkrimináció elvével összhangban.
Arra törekszünk, hogy azokban az általános iskolákban, amelyekben kizárólag magyar nyelven folyik a tanítás, valamint a magyar kisebbség számára kiemelt jelentőségű művelődési intézményekben is befejeződjön a már megkezdett alapítói jogok részleges átruházása a Magyar Nemzeti Tanácsra.”
Ezek lennének azok a „nemzeti kisebbségi kérdések”, amelyek megoldásáért a VMSZ a következő ciklusban „síkra száll”? (A többi fejezetet elemezze valaki más, aki jobban ért ezekhez.) Lássuk, miről is van szó, tételenként/bekezdésekként:
1. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai helyének „pontosabb meghatározása”.
A nemzeti tanácsok helye „a jogi és a politikai rendszeren belül” már meg van határozva és még ezeket sem tartják be, a döntő (VMSZ-es) többségű MNT pedig számos esetben még a törvény adta lehetőséget sem használták ki, amikor a magyar közösség fontos kérdéseiről volt szó! A díszes testület egyetlen alkalommal nem emelte fel a hangát a magyar közösség jogainak érvényesítése érdekében!
2. A VMSZ továbbra is minden szinten folytatni kívánja „a minőségi és hozzáférhető magyar nyelvű oktatás és nevelés minden szempontját biztosító tevékenységeket”.
Nincsen ebben éppen semmi új, hiszen a meglévő alkotmányos és törvényes rendelkezéseknek, hogy az európai normákra ne is hivatkozzunk, minden szinten biztosítani kell az anyanyelven tanulást.
Az lett volna a párt kötelessége, hogy állás foglaljon „egy szabadkai vagy egy más vajdasági magyar menedzsmentű egyetemnek a megalapítása” mellett,[2] csak ehhez a párt vezetőinek már nincsen bátorsága. Köztudott, ugyanis, hogy a Kárpát-medencében egyedül a vajdasági magyarságnak nincsen önálló egyeteme.
3. A VMSZ ígérete, miszerint „mindent elkövet, hogy Szabadkán legyen a székhelye annak a szakmai és pedagógiai felügyelőségnek, amely a minisztérium külső szervezeti egységeként működne, és illetékessége alá tartoznának Szabadka város, valamint Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa község oktatási intézményei”.
A kérdés csupán az, hogy egy ilyen felügyelőség eddig miért nem jött már létre, amikor a pártnak tartományi oktatási titkára (Szakállas Zsolt) és államtitkára (Vicsek Annamária) van? A másik kérdés, hogy ennek az illetékessége miért nem terjedne ki a többi, illetve a szórványban lévő magyar oktatási intézményre?
4. A művelődési intézmények „minőségi munkájának biztosítása érdekében” a VMSZ „az infrastruktúra fejlesztésére” és „a létszám megerősítésére” törekszik (majd).
Miért a pártnak kell ezzel a témával foglalkozni, amikor ez a terület az MNT hatáskörében tartozik. Vagy csak azért írták a programba, hogy hosszabb legyen a szöveg?
5. A fejezet utolsó előtti bekezdése az oktatással foglalkozik, miszerint a VMSZ szorgalmazza, hogy „a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok esetében jóváhagyják a kis létszámú tagozatok megnyitását, a pozitív diszkrimináció elvével összhangban”.
Ebben a törekvésben sem találni semmi újdonságot. Hiányolható viszont, hogy nem foglal állás a diákok utaztatási problémáinak megoldásában (lásd Telecska, stb.)
6. Az utolsó bekezdésben a VMSZ az szorgalmazza, hogy „a kiemelt jelentőségű művelődési intézményekben is befejeződjön a már megkezdett alapítói jogok részleges átruházása a Magyar Nemzeti Tanácsra”.
Ebből a „törekvésből” is az látszik, hogy a párt be kíván kebelezi minden művelődési intézményt, mint ahogy a civil szervezeteket is, hogy ezáltal „megerősítse az intézmények és a civil társadalmi szervezetek hálózatát” (11. fejezet, utolsó bekezdés).
A „nemzeti kisebbségi kérdések” is a hetedik helyre kerültek, „a család, a gyermek és a jövő nemzedékeinek jóléte”pedig a nyolcadikra.
Probléma van tehát már magának a pártnak a szemléletével, a társadalmi, gazdasági és a szociális problémák megoldásához való viszonyulásával is. Mindez arra utal, hogy a program a való élettől elvonatkoztatva készült.
Az „autonómia” szó a programban csak egy helyen található, mégpedig Vajdaság Autonóm Tartománnyal kapcsolatosan, amely „széleskörű autonómiájának megteremtéséért” a párt állítólag „kitartóan tevékenykedik”. A nemzeti kisebbségi autonómiáról egy árva szó nem esik a programban!
A „sajtó” szó úgyszintén egyetlen alkalommal sem kerül említésre a dokumentumban. A VMSZ ugyanis úgy kerüli a szabad sajtót, mint ördög a tömjént. Aki, tehát a VMSZ-re szavaz, az továbbra sem számíthat a sajtó szabadságára.
A „média” kifejezés is csak egyetlen alkalommal található a programban, akkor is a „médiaszabályozás” összetett szóban. A VMSZ szerint ugyanis „a normalitás mércéje megköveteli a tisztességes társadalom politikai kultúrájának kivívását, amely nem létezik szigorú médiaszabályozás nélkül, a közerkölcs megőrzése érdekében”.
Hogy ezzel a mondattal a VMSZ ideológusai pontosan mit is akartak mondani, azt csupán ők tudhatják, de lehet, hogy még ők se. A média működését ugyanis számos jogszabály rendezi, amelyeket a (vée)meszesek már régen felrúgtak. Egyet sem tartanak be. A VMSZ hivatkozik a „közerkölcs megőrzésére”? Vicces!
A VMSZ programjának – nemzeti kisebbségi párt lévén – a „nemzeti kisebbségi kérdések”, a központi témái kellene, hogy legyenek, de, sajnos, nem azok.
A pontosság kedvéért azonban álljon itt a vonatkozó 7. fejezet teljes szövege:
„7. Nemzeti kisebbségi kérdések: a törvénytől az egyenlőségig és egyenjogúságig
A következő alkotmánymódosítás folyamatában azért szállunk síkra, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények sarkalatos törvények legyenek, és hogy még pontosabban meghatározzák a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak helyét a jogi és a politikai rendszeren belül.
Továbbra is minden szinten folytatjuk a minőségi és hozzáférhető magyar nyelvű oktatás és nevelés minden szempontját biztosító tevékenységeket. Arra törekszünk, hogy javaslataink és megoldásaink a tantervek és programok szerves részévé váljanak, amelyek kiemelt jelentőségűek a nemzeti kisebbségek számára, mind az általános, mind a középiskolások esetében. Odafigyelünk, hogy időben, megfelelő mennyiségben biztosítsuk a magyar nyelvű tankönyveket. Támogatjuk a magyar nyelvű nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógusok és tanárok folyamatos szakmai fejlődését.
Mindent elkövetünk, hogy Szabadkán legyen a székhelye annak a szakmai és pedagógiai felügyelőségnek, amely a minisztérium külső szervezeti egységeként működne, és illetékessége alá tartoznának Szabadka város, valamint Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa község oktatási intézményei.
A kulturális intézmények minőségi munkájának biztosítása érdekében kiemelten törekszünk az infrastruktúra fejlesztése mellett a létszám megerősítésére is, hiszen a racionalizáció és a foglalkoztatás tilalma következtében a munkavállalók szakmai struktúrája annyira meggyengül, hogy a munkafolyamat a minimum zavartalan működés vagy az alatt folyik. Különösen fontos ez az értékteremtéssel, örökségvédelemmel foglalkozó kulturális közintézmények és közgyűjtemények esetében. Az értékőrzés és értékteremtés kettős feladatának ellátása érdekében törekedni fogunk arra, hogy a tartalmi és strukturális fejlesztések területén érvényesüljenek a kisebbségi kultúra támogatásának elvei.
Folytatjuk a konkrét kritériumok meghatározását annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok esetében jóváhagyják a kis létszámú tagozatok megnyitását, a pozitív diszkrimináció elvével összhangban.
Arra törekszünk, hogy azokban az általános iskolákban, amelyekben kizárólag magyar nyelven folyik a tanítás, valamint a magyar kisebbség számára kiemelt jelentőségű művelődési intézményekben is befejeződjön a már megkezdett alapítói jogok részleges átruházása a Magyar Nemzeti Tanácsra.”
Ezek lennének azok a „nemzeti kisebbségi kérdések”, amelyek megoldásáért a VMSZ a következő ciklusban „síkra száll”? (A többi fejezetet elemezze valaki más, aki jobban ért ezekhez.) Lássuk, miről is van szó, tételenként/bekezdésekként:
1. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai helyének „pontosabb meghatározása”.
A nemzeti tanácsok helye „a jogi és a politikai rendszeren belül” már meg van határozva és még ezeket sem tartják be, a döntő (VMSZ-es) többségű MNT pedig számos esetben még a törvény adta lehetőséget sem használták ki, amikor a magyar közösség fontos kérdéseiről volt szó! A díszes testület egyetlen alkalommal nem emelte fel a hangát a magyar közösség jogainak érvényesítése érdekében!
2. A VMSZ továbbra is minden szinten folytatni kívánja „a minőségi és hozzáférhető magyar nyelvű oktatás és nevelés minden szempontját biztosító tevékenységeket”.
Nincsen ebben éppen semmi új, hiszen a meglévő alkotmányos és törvényes rendelkezéseknek, hogy az európai normákra ne is hivatkozzunk, minden szinten biztosítani kell az anyanyelven tanulást.
Az lett volna a párt kötelessége, hogy állás foglaljon „egy szabadkai vagy egy más vajdasági magyar menedzsmentű egyetemnek a megalapítása” mellett,[2] csak ehhez a párt vezetőinek már nincsen bátorsága. Köztudott, ugyanis, hogy a Kárpát-medencében egyedül a vajdasági magyarságnak nincsen önálló egyeteme.
3. A VMSZ ígérete, miszerint „mindent elkövet, hogy Szabadkán legyen a székhelye annak a szakmai és pedagógiai felügyelőségnek, amely a minisztérium külső szervezeti egységeként működne, és illetékessége alá tartoznának Szabadka város, valamint Topolya, Kishegyes, Ada, Zenta és Magyarkanizsa község oktatási intézményei”.
A kérdés csupán az, hogy egy ilyen felügyelőség eddig miért nem jött már létre, amikor a pártnak tartományi oktatási titkára (Szakállas Zsolt) és államtitkára (Vicsek Annamária) van? A másik kérdés, hogy ennek az illetékessége miért nem terjedne ki a többi, illetve a szórványban lévő magyar oktatási intézményre?
4. A művelődési intézmények „minőségi munkájának biztosítása érdekében” a VMSZ „az infrastruktúra fejlesztésére” és „a létszám megerősítésére” törekszik (majd).
Miért a pártnak kell ezzel a témával foglalkozni, amikor ez a terület az MNT hatáskörében tartozik. Vagy csak azért írták a programba, hogy hosszabb legyen a szöveg?
5. A fejezet utolsó előtti bekezdése az oktatással foglalkozik, miszerint a VMSZ szorgalmazza, hogy „a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok esetében jóváhagyják a kis létszámú tagozatok megnyitását, a pozitív diszkrimináció elvével összhangban”.
Ebben a törekvésben sem találni semmi újdonságot. Hiányolható viszont, hogy nem foglal állás a diákok utaztatási problémáinak megoldásában (lásd Telecska, stb.)
6. Az utolsó bekezdésben a VMSZ az szorgalmazza, hogy „a kiemelt jelentőségű művelődési intézményekben is befejeződjön a már megkezdett alapítói jogok részleges átruházása a Magyar Nemzeti Tanácsra”.
Ebből a „törekvésből” is az látszik, hogy a párt be kíván kebelezi minden művelődési intézményt, mint ahogy a civil szervezeteket is, hogy ezáltal „megerősítse az intézmények és a civil társadalmi szervezetek hálózatát” (11. fejezet, utolsó bekezdés).
Ennek viszont tudjuk, hogy mi lesz az eredménye: az egyszólamúság. Aki nem fogadja el a párt irányítását, az semmilyen anyagi, sem egyéb támogatásban nem fog részesülni, a megszűnésre lesz kényszerítve.
A VMSZ választási programja egy hevenyészett, lényegében semmitmondó szöveg, amely nem felel meg sem a jelenlegi társadalmi kihívásoknak, se nem kínál megoldást a magyar közösség helyzetének rendezésre, fejlődésének biztosítására. Nem komoly, tartalmas, átgondolt, hanem silány, politikailag és szakmailag is elfogadhatatlan/támogathatatlan dokumentum! Amilyen a VMSZ, olyan a programja is! Kár volt a drága papírért, amire nyomtatták!
Különösen botrányos, hogy egy árva szóval nem említi a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatának biztosítását, de még az arányos foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazást sem az állami szervek, a bíróságok, a közhivatalok, stb. munkában!
A párt képviselői az előző ciklusban (is) tanúsították, hogy nem a vajdasági magyar közösség, hanem a Szerb Hatalmi Párt (SNS) és a Pásztor-klán érdekeit képviselik. Nem érdemlik meg a bizalmunkat! Foglalkozzanak valami mással!
Aki rájuk szavaz, Vučić katasztrofális politikáját is támogatja! Saját maga ellen is vét!
A VMSZ választási programja egy hevenyészett, lényegében semmitmondó szöveg, amely nem felel meg sem a jelenlegi társadalmi kihívásoknak, se nem kínál megoldást a magyar közösség helyzetének rendezésre, fejlődésének biztosítására. Nem komoly, tartalmas, átgondolt, hanem silány, politikailag és szakmailag is elfogadhatatlan/támogathatatlan dokumentum! Amilyen a VMSZ, olyan a programja is! Kár volt a drága papírért, amire nyomtatták!
Különösen botrányos, hogy egy árva szóval nem említi a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatának biztosítását, de még az arányos foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazást sem az állami szervek, a bíróságok, a közhivatalok, stb. munkában!
A párt képviselői az előző ciklusban (is) tanúsították, hogy nem a vajdasági magyar közösség, hanem a Szerb Hatalmi Párt (SNS) és a Pásztor-klán érdekeit képviselik. Nem érdemlik meg a bizalmunkat! Foglalkozzanak valami mással!
Aki rájuk szavaz, Vučić katasztrofális politikáját is támogatja! Saját maga ellen is vét!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. március 29.
Újvidék, 2022. március 29.
__________
[1] A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVETSÉG VÁLASZTÁSI PROGRAMJA (2022–2026)
https://www.vmsz.org.rs/ertetek-veletek-mindannyiunkert
[2] A Magyar Nemzeti Tanács 29. rendes ülése – 2022. február 25.
https://www.youtube.com/watch?v=-N8ILQQpa5c&t=98s
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése