2022. március 25., péntek

„Szerbia nem demokratikus ország”!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (262.)

Március 3.
Veszélyben az emberi jogok!


Tiltakozás: Állítsátok meg az erőszakot (Fotó: PR Centar)

„Szerbiát 2021-ben a polgári és a politikai jogok veszélyezettsége, a végrehajtó hatalom elsőbbsége a többi hatalmi ágazattal szemben, a polgárok számos tiltakozása és sztrájkja, a rendszer elutasítása a párbeszéd létrehozására, a civil szektor képviselői elleni támadások, valamint a hatalomnak a tárgyilagos médiára gyakorolt nyomása és a kisebbségi csoportok rossz helyzete jellemezték.”[1]
Ezek a legfontosabb megállapításai a Belgrádi Emberi Jogi Központnak [Beogradski centar za ljudska prava] a Médiaközpontban bemutatott, Az emberi jogok Szerbiában 2021-ben[2] c. jelentésének.
A jelentés kitér a nemzeti kisebbségek helyzetére is (a 293-300 oldalakon).
Kiemeli az Európai Bizottság értékelését, miszerint, „a törvényes kötelezettség ellenére, hogy figyelemben kell venni a lakosság etnikai összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra nincsenek eléggé képviselve az államigazgatási szervekben”.[3]
A Tartományi Polgári Jogvédő (Ombudsman) munkájával kapcsolatosan észrevételezi, hogy „nem jelenteti meg” azokat a határozatokat, amelyet a polgárok panaszaival kapcsolatos eljárás lefolytatása után hozott, és hogy „szemlátomást csökkent a munkájának átláthatósága”. Példaként említi, hogy az éves jelentésében, az internetes oldalán, „a vélemények és ajánlások fejezetben, az utolsó közzétett határozat 2016-ból származik”.[4] – Ugyancsak észrevehető a tartományi ombudsman reagálásának elmaradása, figyelmeztetések és közlemények által, az emberi jogok sérelmének és veszélyeztetésének számos kérdésében – áll a Belgrádi Emberi Jogi Központ legújabb jelentésében.[5]

Az 1995 óta működő Belgrádi Emberi Jogi Központ[6] az egyik legtekintélyesebb szerbiai civil szervezet. Azon a mindössze néhány szervezet közé tartozik, amelyek folyamatosan foglalkoznak a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésével és a kapcsolatos problémákkal is.
A 2021. évi jelentése a nemzeti kisebbségek helyzetét a IV. A lakosság egyes kategóriáinak védelme és jogainak megvalósítása c. fejezet 4. pontjában vizsgálja, a diszkrimináció tilalma, a LBGT népesség és a gyermekek jogai után.
Nagyobb figyelmet fordít, fontosabbnak tartja, tehát, számos európai szervezethez hasonlóan, az LBGT populáció jogait, mint a nemzeti kisebbségekét. Ezt azonban nem lehet helyesnek, elfogadhatónak tartani.
A jelentéssel kapcsolatos másik észrevétel, hogy többnyire a nemzeti kisebbségi jogok normatív keretével, a nemzeti tanácsok és a nemzeti kisebbségi politikai pártok helyzetével, valamint a nemzetközi szervezeteknek a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó értékelésével foglalkozik, mutatja be, többnyire leíró módon. Nem pedig azokat a problémákat elemzi, amelyek a mindennapi életben a nemzeti kisebbségi közösségi jogérvényesítés területén jelen vannak. Ezekről is – „A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése” címmel (4.4)[7] – jobbára csak a hatalmi szervekre, a köztársasági esélyegyenlőségi biztosra, valamint a tartományi polgári jogvédő éves jelentéseire hivatkozva ír.
A Belgrádi Emberi Jogi Központ 2021. évi jelentésében, az emberi jogok állásáról Szerbiában, nincsenek, tehát, a megfelelő helyen és kellő mértékben jelen a nemzeti kisebbségi jogérvényesítés időszerű problémái.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a Központnak nincsen közvetlen betekintése a nemzeti kisebbségi közösségek társadalmi, gazdasági, oktatási művelődési, stb. folyamataiba. Lehetséges, hogy ennek nyelvi akadályai vannak, amit mielőbb meg kellene oldani.

Március 3-7.

„Szerbia nem demokratikus ország”!

Tiltakozás a Népképviselőház előtt (Fotó: Twitter/nedavimobgd)

A göteborgi V-Dem Institute legújabb, az Autokrácia változtatja a természetét? [Autocratization Changing Nature?][8] című 2022. évi jelentésében a demokrácia állapotáról, Szerbia – Brazília, Törökország, Magyarország, India és Lengyelország mellet – a világ azon országai közé tartozik, amelyekben „az autokrácia a legmagasabb szintű”.[9]
Az V-Dem Intézet Szerbiát ebben az évben is választási autokráciának jellemezte. Kiemelte, hogy a demokrácia minősége az utóbbi tíz évben több mint kétszeresen csökkent. Olyan országnak jelöli meg, amelyben a nem azonos véleményen lévőkkel a tanácskozások terjedelme ebben az időszakban jelentősen csökkent.
Szerbiát azon országok közé sorolta, amelyekben az önkényuralom legnagyobb elősegítői a hatalmi pártok, amelyeket a többszólamúság ellenzőinek nevez. A mind nagyobb autokráciával párhuzamosan, a svéd intézet felfigyelt a szerb társadalom nagy megosztottságára  is.
A jelentés megemlíti az embereknek az uralkodó rezsim által való nagy mobilizálását is és Szerbiát ebben a kategóriában Salvadorral és Mianmarral együtt említi. Azoknak az országoknak a kategóriáját, amelyekhez Szerbia is tartozik, a V-Dem Intézet olyan országoknak írta le, amelyekben az önkényuralomra hajlamos vezetők különösen hajlamosak a média vádolására és cenzúrázására.
A svéd intézet jelentése azoknak az állapotoknak a leírását tartalmazza, amelyeket az Európai Unió is a tagság politikai kritériumaként figyelembe vesz. A V-Dem ugyan olyan következtetésekre jutott, mint az Európai Bizottság (EB), amely a legutóbbi, Szerbiáról szóló 2021. október 19-ei jelentésében[10] megállapította, hogy a politikai légkör Szerbiában továbbra is „polarizált”.[11]
Az EB felfigyelt arra is, hogy a Népképviselőházban uszító beszédek hangzottak el a politikai ellenfelek és a más politikai állásponton lévő intézmények képviselői ellen. – А politikusoknak fel kell lépniük a gyűlöletbeszéd ellen és hozzájárulni az EU-val kapcsolatos reformokkal kapcsolatos párbeszédhez, különösen a demokrácia alapjaival és a joguralommal kapcsolatosan – áll az EB jelentésében.[12]
 
Az angliai The Economist magazin februári számában közölt 2021. évi demokrácia indexen [Democracy Index 2021][13] a szerbiai demokráciát 6,36-os átlagjeggyel értékelte, ami az országot „a nem teljes (hibás – B.A.) demokrácia” (Flawed democracy) kategóriába sorolta. Az ország átlagértékelése, a 2020-as évhez viszonyítva, amikor a demokrácia a legnagyobb visszaesést jegyezte, 0,14-el javul. Szerbia jelenleg a 63. helyen van a demokrácia minőségét illetően.
Az egyedüli javulást a hatalom működésében jegyzeték, 6,07 százalékkal, miközben az összes többi értékelés a tavalyi szinten maradt. A választási folyamat kategóriában Szerbia 8,25-ös jegyet kapott, míg a politikai kultúrát 3,75-el osztályozták. A polgári szabadságok ugyanazon szinten maradtak, 7,06-al.[14]
A magazin szerint, az ebben az időszakban történt változások egyik jele a demokrácia kritikai és formális aspektusainak eróziója.[15]

Dragomir Anđelković történész és analitikus, a svéd intézet jelentése kapcsán, a Danas belgrádi napilapnak azt nyilatkozta, hogy „Szerbiában a demokrácia állapota ugyan olyan, mint hét évvel ezelőtt, és ez az állapot távol van a jótól”.[16] – Ebben az országban sok mindent meg kell változtatni, hogy a demokráciai olyan amilyen szintjét elérjük – mondta Anđelković.[17]
Aida Čorović emberi jogi aktivista szerint az országban „nyílt autokrata rendszer uralkodik, amelyben elnyomják és a minimumra csökkentették a médiaszabadságot”.[18]
– Tudjuk, hogy üldözik a civil társadalom aktivistáit. Látjuk, hogy a hatalom hogyan viszonyul az ellenzék és a polgárok iránt – mutatott rá Čorović. Örül annak, hogy a nemzetközi közösség végre felfogta, hogy „az ördög már régen elvitte a viccet” – tette hozzá.[19]
– Szerbia nem demokratikus ország, mert a távozóban lévő hatalom és a távozóban lévő elnök megsértik az alkotmányt, a polgárokat a „mieink” és „azok a mások” szerint különböztetik meg, akikből több van, nem tartják tiszteletben a törvényeket és tönkreteszik az intézményeket. A demokráciának ez csak a látszata Szerbiában – értékelte március 7-ei nagybecskereki beszédében Zdravko Ponoš, az Együtt Szerbia győzelméért koalíció államfőjelöltje.[20]

Március 5.
VMSZ-es jogász gittegylet


Jogászok a zentai városháza dísztermében

Jogászkonferenciát tartott a zentai városháza dísztermében a Vajdasági Magyar Jogász Egylet. A tanácskozás tematikája Az igazságügy reformja volt. Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) elnöke (vémeszes igazságügyi államtitkár) nyitóbeszédében elmondta „mekkora öröm ez számára, hogy ilyen nagy számban megjelentek a résztvevők a tanácskozáson”.[21]
– 2016-ban alakultunk meg, és már a kezdetektől fogva az volt a célunk, hogy minél tömegesebb legyen a tagság. Örömmel mondhatom, hogy jelenleg több mint 160 aktív tagunk van. Közös erővel szeretnénk változtatni az itthon felmerülő jogászhiányon, ennek az egyik módja, hogy vonzóbbá tegyük a szakmát fiataljaink számára az ezekhez hasonló események alkalmával. Teret adva annak, hogy megismerjék ezt a lehetőséget, pályaválasztás alkalmával számítsanak rá és lássák annak az előnyeit, ha valaki jogásszá válik. Az egyik komoly előnye jelenleg az, hogy a jogászhiány következtében biztos munkahely várja őket a jogi kar befejeztével. Nem mellékes, hogy a mi kezdeményezésünkre sikerült az anyaországi Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Tanács révén egy komoly ösztöndíjat biztosítanunk – mondta Nyilas.

Nyilas Mihály (1962, Orom) a Vajdasági „Magyar” Szövetség oszlopos tagja (2008-tól), 2014-től 2020-ig a Tartományi Kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár.[22]
Hivatali tisztsége folytán sokat tehetett volna a vajdasági magyar jogászképzésért, csak éppen semmit nem tett. Még a – titkársága idején hozott – tartományi képviselőházi határozat(ok)nak sem tudott érvényt szerezni, hogy a magyar diákok az anyanyelvükön felvételizhessenek az újvidéki Jogtudományi Karon.
A hatályos rendelet szerint ugyanis „az egyetemi intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven való felvételizést, azzal a feltétellel, hogy egy olyan nyelvről van szó, amely Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő önkormányzatban hivatalos használatban van.”[23] Ez a rendelkezést a Jogi Kar most sem alkalmazza.
Nyilas most arról beszél, hogy „jogászokból hiány van”? Miért nem tett arról, hogy idejében biztosítva legyen a jogász utánpótlás? A képzettségénél fogva, tudnia kellene, hogy a jogászképzést nem lehet máról-holnapra megoldani. Erre legalább hat éves időszakra van szükség: négy év egyetem és két év gyakorlat. Ez után is még csak kezdő jogászról beszélhetünk.
Egyébként is, hogyan lehetséges az, hogy a VMSZ elnökségi tagjaként és igazságügyi államtitkárként még mindig a VMJE elnöke? Lehet-e a VMJE esetében civil szervezetről beszélni, vagy inkább VMSZ-es jogász gittegyletről?
Az Egylet konferenciáját abban a teremben tartották, amelyben – az érvényes szerződés ellenére – 2017. április 20-án „államigazgatási határozattal” tiltották be Morvai Krisztina, az Európai Parlament akkori képviselőjének a zentai városházára tervezett lakossági fórumát, amelyen a zentai polgároktól kívánt tájékozódni, hogyan valósulnak meg a magyar közösségnek a nemzetközi normák és a belső jogszabályok által biztosított jogai, legfőképpen az anyanyelv-használat területén.[24]
VMJE eddig egyetlen alkalommal nem emelt szót a magyar közösség jogainak sérelme esetén! Minek nekünk az ilyen szervezet?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. március 25.
__________
[1] J.D.: Protesti, urušavanje demokratije, napadi na NVO i medije… [J.D.: Tiltakozások, a demokrácia beomlása, a rezsim támadásai a nemkormányzati szervezetekre, a médiára…] Danas, 2022. március 4. 10.
[2] Beogradski centar za ljudska prava [Belgrádi Emberi Jogi Központ]: Ljudska prava u Srbiji 2021. [Emberi jogok Szerbiában 2021] Beograd 2022. p. 382 http://www.bgcentar.org.rs/novi-godisnji-izvestaj-ljudska-prava-u-srbiji-2021/
[3] Uo, 296.
[4] Uo. 300.
[5] Uo.
[6] Beogradski centar za ljudska prava http://www.bgcentar.org.rs/o-nama/
[7] Lásd a 2-es alatti jegyzetben, 297-300.
[8] V-Dem Insitut: Democracy Report 2022: Autocratization Changing Nature?
https://v-dem.net/democracy_reports.html?fbclid=IwAR2UNlX-sGQcLd3AejxeaPaHmk4JMJGNrIRf9WZBDhbOdo0ERviXEpqTN2M
[9] (EWB): V Dem Institut: Srbija među 6 zemalja u svetu sa najvećim nivoom autokratizacije [V-Dem Insitute: Szerbia a világ hat országa között, amelyekben a legmagasabb szintű az autokrácia.
https://europeanwesternbalkans.rs/v-dem-institut-srbija-medju-6-zemalja-u-svetu-sa-najvecim-tendencijama-ka-autokratizaciji/, 2022. március 3.
[10] COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Serbia 2021 Report. SWD(2021) 288 final https://europa.rs/godisnji-izvestaj-o-srbiji-2021/, vagy
РАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ [A Bizottság munkadokumentuma] Република Србија [Szerb Köztársaság] Извештај за 2021. годину [2021. évi jelentés] SWD(2021) 288 коначна верзија [végső változat] https://www.mei.gov.rs/srp/dokumenta/eu-dokumenta/godisnji-izvestaji-ek
[11] Uo. 1.2. Кратак преглед извештаја [A jelentés rövid áttekintése] 4. oldal 1. bekezdés
[12] Uo. 5. o. 3. sor.
[13]Democracy Index 2021https://www.eiu.com/n/campaigns/democracy-index-2021/
[14] eiu-democracy-index-2021.pdf Table 2. p. 13.
[15] Lásd a 9-es alatti írást.
[16] Čorović: Vučić učio zanat kod putina [Čorović: Vučić Putinnál tanulta a mesterséget]. Danas, 2022. március 5. 9.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Uo.
[20] Ponoš: Srbija nije demokratska zemlja [Ponoš: Szerbia nem demokratikus ország] Danas, 2022. március 8. 4.
[21] GR: Jogászokból hiány van Magyar Szó, 2022. március 7. 4., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4868/vajdasag_zenta/260734/Jog%C3%A1szokb%C3%B3l-hi%C3%A1ny-van-zenta-Nyilas-Mih%C3%A1ly-Dr-P%C3%A1sztor-B%C3%A1lint-jog%C3%A1szkonferencia.htm
[22] Nyilas Mihály https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/nyilas-mihaly
[23] 269 Pokrajinska skupštinska odluka o polaganju prijemnog ispita odnosno ispita za proveru sklonosti i sposobnosti za upis a visokoškolsku ustanovu čiji je osnivač Autonomna Pokrajina Vojvodina na jezicima nacionalnih manjina–nacionalnih zajednica. Službeni list APV. [Tartományi képviselőházi rendelet a Vajdaság Autonóm Tartomány által alapított felsőoktatási intézményekbe való beiratkozásra jogosító felvételi, valamint hajlam- és képesség-ellenőrző vizsga nemzeti kisebbségi – közösségi nyelven való megtartásáról. Vajdaság AT Hivatalos Lapja], 14/2015 szám, vagy http://www.puma.vojvodina.gov.rs/sllist.php. A rendelet hatályon kívül helyezte a 2013. évi rendeletet [404 Pokrajinska skupštinska odluka o polaganju prijemnog ispita odnosno ispita za proveru sklonosti i sposobnosti za upis na visokoškolsku ustanovu na jezicima nacionalnih zajednica. Službeni list APV/Tartományi képviselőházi rendelet a felsőoktatási intézményekbe való beiratkozásra jogosító felvételi, valamint hajlam- és képesség-ellenőrző vizsga nemzeti közösségi nyelven való megtartásáról. Vajdaság AT Hivatalos Lapja], 15/2013 szám.
[24] Pártállam, önkény, diktatúra! Morvai "betiltott"délvidéki fórumának felvétele-nem csak Délvidékről https://www.youtube.com/watch?v=w5nltcqXe7U, 2017. április 25.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése