Csatlakozás az Európai Unióhoz, vagy barátság Oroszországgal?
Ülésezik az EP Külügyi Bizottsága (Fotó: EWB)
Brüsszelben az Európai Parlament (EP) képviselői április 21-én a Külügyi Bizottságban a Szerbiáról szóló határozat tervezetéről tárgyaltak. A figyelem központjában az Oroszország elleni szankciók és az április 3-ai választások demokratikussága volt. A képviselők többsége mindkét területen bírálta a szerbiai állapotokat.
Vladimir Bilčik szerbiai jelentéstevő szerint a határozat szövege „dicséri azokat a területeket, amelyek ezt megérdemlik, és építő bírálatokat tartalmaz a többivel kapcsolatosan”.[1]
– AZ EP mindig az Európai Unió bővítésének motorja volt. A bővítés politikai kérdés, az értékekről, a szabadságjogokról és a közös projektumról szól. Legyünk világosak, Európa pénzügyi és gazdasági előnyei csak az európai politika miatt léteznek, és nem fordítva mondta Bilčik.[2]
– Az őszinte partnerek készek a válságban is támogatni egymást. Örülök, hogy Európa ebben a hónapban megtalálta a módját, hogy megvédje Szerbia naftával való ellátását Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben. Az őszinte partnereknek ugyancsak képeseknek kell lenniük, hogy kellemetlen igazságokat mondjanak egymásnak. A brutális orosz agresszió Ukrajnára a feje tetejére állította az európai elképzelést, hogy többé nem lesz háború. Most, hogy a konvencionális háború visszatért a kontinensre, mindenkinek világos álláspontot kell elfoglalnia – hangoztatta Bilčik.[3]
– Az a baráti kívánságom, hogy Szerbia használjon ki minden alkalmat álláspontjának összehangolására az Európai Uniónak az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatos pozíciójával. Szuverén államok szuverén döntéseket hoznak. Ezeknek következményei vannak a nemzetközi partnerségekre, szövetségekre és integrációkra. Remélem, hogy Szerbia döntései, a választások után, kifejezik Szerbia európai integrációs törekvéseit – zárta beszédét Bilčik.[4]
Vladimir Bilčik szerbiai jelentéstevő szerint a határozat szövege „dicséri azokat a területeket, amelyek ezt megérdemlik, és építő bírálatokat tartalmaz a többivel kapcsolatosan”.[1]
– AZ EP mindig az Európai Unió bővítésének motorja volt. A bővítés politikai kérdés, az értékekről, a szabadságjogokról és a közös projektumról szól. Legyünk világosak, Európa pénzügyi és gazdasági előnyei csak az európai politika miatt léteznek, és nem fordítva mondta Bilčik.[2]
– Az őszinte partnerek készek a válságban is támogatni egymást. Örülök, hogy Európa ebben a hónapban megtalálta a módját, hogy megvédje Szerbia naftával való ellátását Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben. Az őszinte partnereknek ugyancsak képeseknek kell lenniük, hogy kellemetlen igazságokat mondjanak egymásnak. A brutális orosz agresszió Ukrajnára a feje tetejére állította az európai elképzelést, hogy többé nem lesz háború. Most, hogy a konvencionális háború visszatért a kontinensre, mindenkinek világos álláspontot kell elfoglalnia – hangoztatta Bilčik.[3]
– Az a baráti kívánságom, hogy Szerbia használjon ki minden alkalmat álláspontjának összehangolására az Európai Uniónak az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatos pozíciójával. Szuverén államok szuverén döntéseket hoznak. Ezeknek következményei vannak a nemzetközi partnerségekre, szövetségekre és integrációkra. Remélem, hogy Szerbia döntései, a választások után, kifejezik Szerbia európai integrációs törekvéseit – zárta beszédét Bilčik.[4]
Demetris Papadakis (Ciprus), a Szocialisták és demokraták csoportjának képviselője a szerbiai választásokat kommentálva több hiányosságra hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy „elmaradt a politikai pártok közötti egyensúly”, hogy „voltak szabálytalanságok”, valamint hogy Szerbia „lépést tett hátra az európai integrációs úton”. [5]
– Szerbia előre léphet az európai integráció útján, ha elítéli Oroszországot, és úgy vélem, hogy ezt mielőbb meg kell tennie. A csoportunknak az a véleménye, hogy új csatlakozási fejezetek csak akkor nyithatók meg, ha Szerbia kötelezettséget vállal – tette hozzá Papadakis.[6]
Klemen Grošelj (Szlovénia), az Újítsuk meg Európát képviselő csoport képviselőjének értékelése szerint a szerbiai választások „nem voltak szabadok és tisztességesek”, és hogy „a múltban nem kellett a választásokról vitázni, amikor a bővítésről volt szó”.[7]
– A kulcskérdés, hogy a bővítés hozzájárul-e Európa stabilitásához, vagy Szerbia csak csatlakozik azokhoz a tagországokhoz, amelyeknek nehézségei vannak, amikor az EU bizonyos értékeinek teljesítésről van szó – mondta Grošelj.[8]
Viola fon Kramon Taubadel (Németország), az EP koszovói jelentéstevője (Zöldek képviselő csoport) értékelése szerint „amikor a demokráciáról és a választási feltételekről van szó, Szerbiában a helyzet nem változott”.[9]
– A választások részben szabadok voltak, de biztosan nem voltak tisztességesek. A jelentés jogosan sajnálja, hogy Szerbia nem harmonizált az Oroszország elleni szankciókkal. Az, ami hiányzik a jelentésből, hogy nem jelölte meg világosan ki a bűnös a helyzetért – mondta Viola fon Kramon. – Az Európai Néppárt biztos kikötő volt a Szerb Haladó Párt (SNS) és Aleksandar Vučić számára és ez a jelentés legnagyobb problémája – tette hozzá.[10]
– A helyzet évek óta rosszabbodik, ami látszik a jelentésből. Senki nem akarja azonban a Szerb Haladó Pártot és Vučićot szembesíteni az eredményeikkel és felelősségre vonni – hangoztatta felszólalásában Viola fon Kramon.[11]
A Zöldek öt tagja levelet is intézett Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a Szerbiába érkezett kínai fegyverszállítmány miatt. Az N1 televízió tudósítása szerint a képviselők a levében azt írják, „Szerbia és Kína viszonya miatt gyanítják, hogy Belgrádot őszintén érdekli az Európai Uniós tagság”.[12]
Tajs Reten, szociáldemokrata EP képviselő (Hollandia), az EP megfigyelő küldöttségének vezetője a szerbiai választásokon, a vitában azt mondta, „azon kívül, hogy a választásokon nagyobb volt a részvétel és – a választások eredményeként – több párt került a parlamentbe, a választási feltételek nem javultak elegendő mértékben, hogy szabad és tisztességes választásokról lehessen beszélni, amilyent a csatlakozási folyamatban előrehaladott jelölt országtól el lehetne várni”.[13]
– Szerbia előre léphet az európai integráció útján, ha elítéli Oroszországot, és úgy vélem, hogy ezt mielőbb meg kell tennie. A csoportunknak az a véleménye, hogy új csatlakozási fejezetek csak akkor nyithatók meg, ha Szerbia kötelezettséget vállal – tette hozzá Papadakis.[6]
Klemen Grošelj (Szlovénia), az Újítsuk meg Európát képviselő csoport képviselőjének értékelése szerint a szerbiai választások „nem voltak szabadok és tisztességesek”, és hogy „a múltban nem kellett a választásokról vitázni, amikor a bővítésről volt szó”.[7]
– A kulcskérdés, hogy a bővítés hozzájárul-e Európa stabilitásához, vagy Szerbia csak csatlakozik azokhoz a tagországokhoz, amelyeknek nehézségei vannak, amikor az EU bizonyos értékeinek teljesítésről van szó – mondta Grošelj.[8]
Viola fon Kramon Taubadel (Németország), az EP koszovói jelentéstevője (Zöldek képviselő csoport) értékelése szerint „amikor a demokráciáról és a választási feltételekről van szó, Szerbiában a helyzet nem változott”.[9]
– A választások részben szabadok voltak, de biztosan nem voltak tisztességesek. A jelentés jogosan sajnálja, hogy Szerbia nem harmonizált az Oroszország elleni szankciókkal. Az, ami hiányzik a jelentésből, hogy nem jelölte meg világosan ki a bűnös a helyzetért – mondta Viola fon Kramon. – Az Európai Néppárt biztos kikötő volt a Szerb Haladó Párt (SNS) és Aleksandar Vučić számára és ez a jelentés legnagyobb problémája – tette hozzá.[10]
– A helyzet évek óta rosszabbodik, ami látszik a jelentésből. Senki nem akarja azonban a Szerb Haladó Pártot és Vučićot szembesíteni az eredményeikkel és felelősségre vonni – hangoztatta felszólalásában Viola fon Kramon.[11]
A Zöldek öt tagja levelet is intézett Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a Szerbiába érkezett kínai fegyverszállítmány miatt. Az N1 televízió tudósítása szerint a képviselők a levében azt írják, „Szerbia és Kína viszonya miatt gyanítják, hogy Belgrádot őszintén érdekli az Európai Uniós tagság”.[12]
Tajs Reten, szociáldemokrata EP képviselő (Hollandia), az EP megfigyelő küldöttségének vezetője a szerbiai választásokon, a vitában azt mondta, „azon kívül, hogy a választásokon nagyobb volt a részvétel és – a választások eredményeként – több párt került a parlamentbe, a választási feltételek nem javultak elegendő mértékben, hogy szabad és tisztességes választásokról lehessen beszélni, amilyent a csatlakozási folyamatban előrehaladott jelölt országtól el lehetne várni”.[13]
Aleksandar Vučić szerb elnök, az április 21-ei sajtókonferenciáján, a határozattervezettel kapcsolatosan kijelentette, hogy „a szerbiai hatalmi szervek meghallgatnak mindent, amit Brüsszelben az EP képviselői mondanak, de végül a szerbiai polgárok érdekeivel összhangban döntenek”.[14]
– Az Európai Parlament mindenféle rezolúcióját láttam, jó nekik, hogy nincsen okosabb dolguk, minthogy Szerbiáról írnak, mit és hogyan kell cselekednie. Valóban gratulálok nekik, remélem, hogy okosabb dolguk is van. Mi tiszteletben tartjuk őket, nagyon fontosak nekünk, de fontosabbak Szerbia polgárai és az ország parlamentje – fogalmazott Vučić az EP határozattervezet kapcsán, amely felszólítja Szerbiát a kül- és biztonságpolitikájának összehangolására az EU-val.[15]
– Az Európai Parlament mindenféle rezolúcióját láttam, jó nekik, hogy nincsen okosabb dolguk, minthogy Szerbiáról írnak, mit és hogyan kell cselekednie. Valóban gratulálok nekik, remélem, hogy okosabb dolguk is van. Mi tiszteletben tartjuk őket, nagyon fontosak nekünk, de fontosabbak Szerbia polgárai és az ország parlamentje – fogalmazott Vučić az EP határozattervezet kapcsán, amely felszólítja Szerbiát a kül- és biztonságpolitikájának összehangolására az EU-val.[15]
Az Európai Bizottságból azt üzenik: „Szerbia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióról kihatásal lehet az ország európai integrációs folyamatára”.[16]
A Szerbiáról szóló határozattervezet elfogadására, a várakozások szerint, az EP Külügyi Bizottságában június közepén kerülhet sor, amelyet aztán a júliusban az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűznek.
Szerbiának – az EP Külügyi Bizottsága álláspontjainak ismeretében – rövidesen választania kell az Európai Unióhoz való csatlakozás és az Oroszországgal való barátság között.
A Szerbiáról szóló határozattervezet elfogadására, a várakozások szerint, az EP Külügyi Bizottságában június közepén kerülhet sor, amelyet aztán a júliusban az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűznek.
Szerbiának – az EP Külügyi Bizottsága álláspontjainak ismeretében – rövidesen választania kell az Európai Unióhoz való csatlakozás és az Oroszországgal való barátság között.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. május 3.
Újvidék, 2022. május 3.
__________
[1] (EWB) Rasprava o Srbiji u Odboru za spoljne poslove EP: Kritično o izborima, neuvođenju sankcija Rusiji [Vita az EP Külpolitikai Bizottságában: Bírálóan a választásokról, az Oroszország elleni szankciók be nem vezetéséről] https://europeanwesternbalkans.rs/rasprava-o-srbiji-u-odboru-za-spoljne-poslove-ep-kriticno-o-izborima-neuvodjenju-sankcija-rusiji/, 2022. április 21.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] P.D.: Sumnjamo da Beograd iskreno hoće članstvo u EU [Gyanítjuk, hogy Belgrád őszintén akarja az EU tagságot] Danas, 2022. április 20. 5.
[13] Lásd az 1-es alatti írást.
[14] Vučić o nacrtu Rezolucije EP: Ne mogu da se iživljavaju na Moskvi, pa bi onda na Beogradu [Nem élvezkedhetnek Moszkván, hát Belgrádon próbálkoznak] https://europeanwesternbalkans.rs/vucic-o-nacrtu-rezolucije-ep-ne-mogu-da-se-izivljavaju-na-moskvi-pa-bi-onda-na-beogradu/, 2022. április 21.
[15] Uo.
[16] Albahari: Rizikujemo uništenje celog napretka ka EU članstvu [Kockáztatjuk az Európai Uniós csatlakozás egész folyamatát]. Danas, 2022. április 22. 3.
[1] (EWB) Rasprava o Srbiji u Odboru za spoljne poslove EP: Kritično o izborima, neuvođenju sankcija Rusiji [Vita az EP Külpolitikai Bizottságában: Bírálóan a választásokról, az Oroszország elleni szankciók be nem vezetéséről] https://europeanwesternbalkans.rs/rasprava-o-srbiji-u-odboru-za-spoljne-poslove-ep-kriticno-o-izborima-neuvodjenju-sankcija-rusiji/, 2022. április 21.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] P.D.: Sumnjamo da Beograd iskreno hoće članstvo u EU [Gyanítjuk, hogy Belgrád őszintén akarja az EU tagságot] Danas, 2022. április 20. 5.
[13] Lásd az 1-es alatti írást.
[14] Vučić o nacrtu Rezolucije EP: Ne mogu da se iživljavaju na Moskvi, pa bi onda na Beogradu [Nem élvezkedhetnek Moszkván, hát Belgrádon próbálkoznak] https://europeanwesternbalkans.rs/vucic-o-nacrtu-rezolucije-ep-ne-mogu-da-se-izivljavaju-na-moskvi-pa-bi-onda-na-beogradu/, 2022. április 21.
[15] Uo.
[16] Albahari: Rizikujemo uništenje celog napretka ka EU članstvu [Kockáztatjuk az Európai Uniós csatlakozás egész folyamatát]. Danas, 2022. április 22. 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése