Jó napot kívánok!
A legfontosabb híreink ma reggel:
- A Fidesz dominálja a Facebook sötét bugyrait is
- Sokszor volt már háború szomszédos országban, mégsem kellett a veszélyhelyzet
- Akár sztrájkkal is indulhat ősszel az új tanév, alkotmányjogi panaszt nyújt be a PDSZ
A Fidesz mára névtelen politikai mémoldalakkal leuralta a Facebook
kevéssé átlátható részét is, a Megafon pedig tényleg jelentős mértékben
felhangosította a kormánypárti üzeneteket. A háború jelentős hatással
volt ezen oldalak üzeneteire is. Az ellenzéki pártok közül csak a DK és
az MSZP van jelen ebben a szegmensben, de sokkal kisebb eléréssel
működnek a hozzájuk köthető oldalak – többek között ez derül ki a
Political Capital kutatásából, amely a propaganda szürke zónáját
vizsgálta.
A teljes magyar szürke zóna középpontjában anonim vagy félig anonim kormánypárti oldalak állnak.
Hálózatelemzés alapján ugyanis azt találta a PC, hogy a szürke zóna
legfontosabb csomópontja a Számok nevű Facebook-oldal, amelyet a
Vadhajtások és a Kurucinfó követ. Ezekhez kapcsolódik sok hasonló web-
és Facebook-oldal, amelyek egymás tartalmait (mémstílusú képek, rövid
videók) osztják tovább.
A „kormánypárti szürke zónás média egyértelműen a kormány legújabb,
háborúval kapcsolatos kampányüzeneteinek másodlagos terjesztőjeként
szolgált” – írja a kutatás.
Ezek az oldalak nagyban segítették Orbán Viktort abban, hogy a háború
indulása után visszaszerezze a kampány feletti irányítást, valamint
lehetővé tette a kormánynak, hogy folytassa az Oroszországgal
kapcsolatos kettős beszédet.
Teljhatalom
Hiába van szinte teljhatalma a kétharmados kormánynak, a veszélyhelyzettel további jogköröket kapnak,
lényegében teljesen kiiktathatják a parlamentet, és a veszélyhelyzet
alatt egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak. Az új szabály
azért is furcsa, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében
nagyon komoly fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban.
Korábban viszont fel sem merült – sokkal gyengébb jogkörökkel bíró
kormányoknál sem –, hogy ezt a körülményt csak az ideiglenes alkotmányos
diktatúra bevezetésével lennének képesek megfelelően kezelni.
Ilyen elv alapján rögtön a rendszerváltás után félre lehetett volna
állítani az Országgyűlést, hiszen 1990 tavaszán történt az első szabad
választás, 1990 nyarán viszont már kitört a délszláv háború. Ennek több
mint négyéves első szakasza során több százezer embert is
meggyilkolhattak, és durván négymillió ember menekült az otthonából,
jelentős részük egyébként éppen Magyarországra.
Öt napot adtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a pedagógus-szakszervezetek,
hogy jelölje ki a tárgyalópartnert a sztrájktárgyalások folytatásához.
Ha őszig nem sikerül megállapodni a kormánnyal a béremelésről és az
óraszámokról, akár egyből sztrájkkal is indulhat az új tanév
szeptemberben. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint legalább
négyszázezer forintos bruttó bér lenne ideális kezdőfizetés a
tanároknak.
A pedagógus-szakszervezetek már akkor az Alkotmánybírósághoz fordultak,
amikor a kormány februárban lényegében elvette az érdemi sztrájk
lehetőségét a tanároktól. Egy veszélyhelyzeti rendeletben írták elő,
hogy köznevelési intézményben sztrájk esetén a gyerekfelügyelet mellett a
tanórák ötven százalékát, bizonyos esetekben az összeset meg kell
tartani.
A két szakszervezet nyílt levelet küldött Orbán Viktor
miniszterelnöknek, amelyben arra kérik, öt napon belül jelölje ki azt a
személyt, akivel az új kormány megalakulása után folytathatják a tavaly
októberben megkezdett sztrájkbizottsági egyeztetéseket a
követeléseikről. Eddig Kisfaludy László helyettes államtitkárral
tárgyaltak, akinek semmire sem volt felhatalmazása. Nem biztosak benne,
hogy ő marad a kormány képviselője, hivatalosan még nem lehet tudni –
mondta a PDSZ országos választmányának elnöke.
Extraprofit helyett sarc
Kötelezi a kormány a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi
láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs
vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét az
újonnan létrehozandó rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizessék be.
Orbán Viktor szerint az emelkedő kamatok és az emelkedő árak révén a
bankok és nagy multicégek nagyobb haszonra, extraprofitra tesznek szert.
Ezért a kormány úgy döntött, hogy rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre.
„Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az
energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a
légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba
fizessék be.” - mondta a kormányfő.
A kormány ebből tervezi fizetni a rezsicsökkentés és a honvédség
megerősítésének költségeit. Orbán Viktor bejelentése szerint ezek az
intézkedések két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.
Szép napot!
Báthory Róbert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése