Egyoldalú műemlékvédelem

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (265.)

 

Május 11.

Egyoldalú műemlékvédelem

 

Fotó: Dávid Csilla

 

A Tartományi Képviselőházban az aracsi pusztatemplom helyreállítási projektummal kapcsolatban tartottak – véemeszes politikusok részvételével – „magyar–szerb vegyes szakmai tanácskozást”, melynek „célja az eddig megtett lépések összegzése, a teendők sorra vétele volt”.[1]
Pásztor István házelnök az újságíróknak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a cél „Aracs megőrzése, revitalizációja és közkinccsé tétele”.[2]
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének értékelése szerint „Magyarország Kormánya néhány évvel ezelőtt már elkötelezte magát, hogy tetemes összeget fordít erre a célra, s hogy a szerbiai oldalon, mind tartományi, mind pedig köztársasági szinten, megvan az elhatározás a projektum megvalósítása iránt.
– Az anyaországi támogatásból meg lehetne oldani a pusztatemplom megőrzésén végzett munkálatokat, Szerbia finanszírozná az infrastrukturális beruházásokat, tehát az utak kiépítését, a villany bevezetését, a látogatóközpont kialakítását”[3] – mondta Hajnal.
Az romosságában megmaradt aracsi templom kétségtelenül „a vajdasági magyarság leglényegesebb emlékhelye, az identitás megőrzésének a jelképe” – értékelte Tamási Judit, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, az aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatos projektumfeladatok koordinátora.[4]
– A magyar fél javasolt egy szakmai örökségalapú fejlesztési tervet, aminek az a lényege, hogy a műemléket romállapotban egy konzervátori, restaurátori szemléletet alkalmazva, tehát nem hozzáépítve, kiegészítve őriznénk meg, viszont egy olyan infrastruktúrát alakítanánk ki körülötte, amely lehetővé tenné a műemlékbarát szemléletnek az érvényesítését is, de megőriznénk magának a pusztatemplomnak, mint emlékhelynek a funkcióját is, csak a romok közül azt egy külön kialakított látogatóközpontba helyeznénk át. A magyar fél vállalná a műemlék-helyreállítást, várjuk a szerb fél együttműködését az infrastruktúra kialakítása terén – nyilatkozta az ülés kapcsán Tamási Judit.[5]

A tudósításból nem lehet megállapítani, hogy a „szerb fél” részéről ki vett részt a tanácskozáson. Inkább arra lehet következtetni, hogy nem volt jelen senki. Ezért nagyon egyoldalúnak tűnik, mivel nem csak a projektum kivitelezése, de még a pénzelése is a magyarországi adófizetők pénzéből történne. Mintha a tervezet a „szerb felet” különösebben nem is érdekelné.
Erre abból is következtetni lehet, hogy Szerbia csak „az infrastrukturális beruházásokat, tehát az utak kiépítését, a villany bevezetését, a látogatóközpont kialakítását” finanszírozná. A tanácskozáson azonban – az információ alapján – még erre sem hangzott el biztosíték vállalása.


Május 12.
Hívek nélküli, romos templomok

Fotó: Ótos András

Romos templomok jövője címmel tartottak szimpóziumot Nagybecskereken, a Szerbiai Katolikus Egyház szervezésében,[6] szerbiai és külföldi katolikus elöljárók, képviselők, valamint az elmaradhatatlan, minden témában egyaránt „szakértő” Pásztor István, a Tartományi Képviselőház véemeszes elnökének részvételével.
„Hívek nélkül maradt”, romos templomok vannak Vajdaság egész területén, de különösen Bánátban jelentenek gondot, ahol a települések önkormányzatait nemigazán érdekelte/érdekli a sorsuk.
A téma „évtizedek óta foglalkoztatja a katolikus egyházat” csak éppen nem találtak megoldást, mivel „a Szerbiai Katolikus Egyház a vallási felekezetekre szánt állami támogatásnak mindössze az öt százalékát kapja”.[7]

A Magyar Szó nevű vémeszes napilap írása alapján arra lehet következtetni, hogy az összejövetelen a templomok sorsát illetően semmilyen álláspontot, záradékot nem fogalmaztak meg. Pásztor István „arra biztatta a konferencia szervezőit, hogy forduljanak a tartományi és a köztársasági kormányhoz a megoldás keresésében”.[8]
Prof. dr. Csiszár Klára Antónia pasztorálteológus (Linz, Ausztria) kiemelte, hogy „az utolsó, amit megfontolásra kell venni az a templom lebontása”.[9]
– Találjuk meg azt a módot, beszélgetve a helyiekkel, mire van szükségetek az élet szolgálatának kritériumát tekintve? És ennek megfelelően döntsünk a templom sorsáról. És ne a múltba való kapaszkodás, a nosztalgiázás, a letargia, a szomorúság legyen az egyháznak a része, hanem az öröm, a kreativitás, a szabadság és a jövőnek az alakítása. Ez az ami a kezünkben van – fogalmazott a pasztorálteológus.[10]

Soltész Miklós, a magyar kormány miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a 2021. május 19-ei vajdasági látogatása alkalmával, a Magyar Templom-felújítási Programot is ismertette. Ennek részeként „Vajdaság 23 településének 25 temploma fog megújulni, 21 katolikus és 4 református. A felújítandó katolikus templomok közül a Szabadkai Egyházmegye területén 14, míg a Nagybecskereki Egyházmegye területén 7 templom található”.[11]
A Nagybecskereki Egyházmegye területén felújítandó „hét templom felújítási munkálatainak értéke 80 millió forint”.[12] A többi 18 templom felújítási költségéről a sajtó nem közölt adatot. Mint ahogy arról sem, hogy mennyi templom vár még a felújításra a Délvidéken/Vajdaságban?
A sajtójelentések alapján nem lehet teljes áttekintést/képet kapni arról, hogy pontosan mennyi (ez esetben) vallási létesítmény felújítását finanszírozta – évekre visszamenőleg – teljes egészében vagy részben a magyar kormány, illetve támogatták magyarországi alapok, sem pedig arról, hogy ez mostanáig mekkora összeget jelent.
Egy olyan lista, amely áttekintést adna azokról a létesítményekről, amelyek megóvását, felújítását Magyarország pénzelte, bizonyára nem vetne éppen jó fényt a szerb kormány nemzeti kisebbségi politikájára![13]

A romos, elhagyott/elhagyatott templomok sorsa kétségtelenül az építészeti, a kulturális és civilizációs örökség kérdése is. Erről a problémáról tudnak/tudtak a szerb állami/világi és a katolikus egyházi hatóságok évtizedekkel ezelőtt is, csak nem éppen túlságosan sokat törődtek vele. A megoldása is talán könnyebb lenne, ha a szakrális épületek karbantartásával idejében és folyamatosan foglalkoznak.  Most egyszerre mindenki templomszakértő lett? Hol voltak eddig?
A problémát csak növeli, hogy időközben nem csak az állam, de a lakosság anyagi helyzete és az életkörülményei is megromlottak, elmaradnak a 21. századi követelményektől. Most egyszerre „25 templom fog megújulni” (ismét csak magyarországi pénzekből), miközben vajdaság számos településében a szerb hatóságok még „a tiszta vizet”[14] sem tudják biztosítani a háztartásokban.
„Rossz az ivóvíz minősége szinte az egész tartományban, Bánátban a legrosszabb.”[15] Például éppen Nagybecskereken, ahol „közel két évtized után”[16] sincsen tiszta/egészséges ivóvíz. Vajdaságban „a szennyvíznek is csupán 10 százalékát tisztítják”![17] Hogy a többi közművesítési, az életkörülményeket nehezítő problémákat most ne is említsem. Erről miért nem tartanak szimpóziumot?
Minek adni elsőbbséget, a műemlékvédelemnek, vagy a puszta létnek, a megmaradásnak? Csiszár Klára Antónia szavaival – „a múltba való kapaszkodásnak”, vagy „a szabadság és a jövő alakításának”? A lakosság túlnyomó többsége bizonyára az életet, a jövőt választaná! Nem lehetne itt a szakemberek által valami fontossági sorrendet kialakítani/felállítani, felújítási tervet készíteni és azt az anyagi lehetőségekhez igazítani?

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. május 23.

__________
[1] v-ár: Közös nevezőn a pusztatemplom kapcsán. Magyar Szó, 2022. május 12. 1., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4924/kozelet/264702/K%C3%B6z%C3%B6s-nevez%C5%91n-a-pusztatemplom-kapcs%C3%A1n-Aracs-pusztatemplom.htm, 2022. május 11. 22:17 >> 2022. május 11., 22:51
Lásd még Hajnal Jenő: Az örökségvédelem nagy küzdelme folyik most. Magyar Szó, 2022. május 18. 4.
[2] Uo.
[3] Uo. 4.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] K.I.: Továbbra is az életet szolgálják. Magyar Szó, 2022. május 13. 1. https://www.magyarszo.rs/hu/4926/kozelet/264778/Tov%C3%A1bbra-is-az-%C3%A9letet-szolg%C3%A1lj%C3%A1k.htm, 2022. május 13., 09:11 >> 2022. május 13., 21:41
[7] Uo. 6.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] (VRTV) Híradó – 2022. május 12. https://media.rtv.rs/hu/hirado/74280, 20:20 -
[11] pasz: Lelki újraindításra van szükség. Magyar Szó, 2021. május 20. 11., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4619/vajdasag_szabadka/242835/Lelki-%C3%BAjraind%C3%ADt%C3%A1sra-van-sz%C3%BCks%C3%A9g-VMSZ-P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-Szabadka.htm, 2021. május 19. 16:38 >> 2021. május 20. 17:43
[12] Uo.
[13] Bővebben lásd az Anyaországi támogatással… c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13618, 2021. május 25.
[14] dn. Tiszta vizet a háztartásokba! Magyar Szó, 2022. május 13. 5.
[15] (RTV) Rossz az ivóvíz minősége szinte az egész tartományban, Bánátban a legrosszabb. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22778/Rossz-az-ivoviz-minosege-szinte-az-egesz-tartomanyban-Banatban-a-legrosszabb.html, 2018. szeptember 20. 15:26
[16] Hamarosan iható lesz Nagybecskereken a csapvíz https://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/hamarosan-ihat%C3%B3-lesz-nagybecskereken-a-csapv%C3%ADz_1185577.html, 2020. december 04. 20.28
[17] Lásd a 15-ös alatti írást.