Irinej Bulović bácskai szerb pravoszláv püspök tegnap (szeptember 10-én – B.A.) Vojislav Šešelj háborús bűnös csetnikvajdát, a Szerb Radikális Párt elnökét a „Szent Mardarije” nevet viselő elismeréssel tüntette ki.
A Szerb Radikális Párt a YouTube közösségi hálózaton tette közzé a hírt és a kitüntetés kiosztását megörökítő videót. A kitüntetést eredetileg Longin Krčo, az újgračanicai-középnyugat amerikai szerb pravoszláv püspökség püspöke adományozta.
A szerb pravoszláv egyház püspökeinek lépése hatalmas pofont jelent a šešelji politika minden áldozata számára, de maga a szerb egyház számára is. Egy olyan személynek a kitüntetése, aki mindenről ismert, csak éppen a keresztényi elveiről nem, akit háborús bűnök elkövetésének ténye övez egy hatalmas pofont jelent minden olyan ember számára, aki a kilencvenes években e végzetes politika és retorika miatt volt kénytelen szenvedni, nyomorogni, veszteségekkel szembenézni, szülőföldjét elhagyni. Emlékeztetőül a következőt mondta Šešelj a délvidéki magyarokról:
„Amikor majd deportáljuk a vajdasági kisebbségieket, megmutatjuk, hogy milyen emberségesen bánunk velük. Szépen kikísérjük őket az állomásig, és kapnak szendvicseket az útra. A magyaroknak fejenként egy szendvics jár, mert az ő anyaországuk közel van.”
Irinej Bulović püspök viselkedése egyébként nem számít meglepőnek ismerve múltját. A kilencvenes években Arkan háborús bűnös maffiózóval is jó viszonyt ápoló Bulović 2018. november elsején a Délvidék elcsatolásának centenáriumának alkalmából tartott rendezvényen az úgynevezett „magyarizációról” beszélve soviniszta magyarellenes hangnemben „boncolgatta” két magyar katolikus pap nemzeti hovatartozását családnevük puszta mérlegelésével. (részletek: ITT – nagyon fontos leleplező szöveg). Ez a mondat is tőle származik: „A szerbek – bármekkora elnyomás alatt is voltak a magyarok részéről – akkoriban jobban ellenálltak a magyarosításnak, mint a többi nemzetiség. Mi szerbek a negyedik helyen állunk a magyarosítás mértékét illetően. A szlovákokat majdnem teljesen megsemmisítették.”
Nagyon meglepő és sértő volt mindannyiunk számára, hogy Magyarország köztársasági elnöke tavaly szeptemberben a magyar érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesítette Irinej Bulovićot.
A 2021. szeptember 28-án átadott kitüntetés hivatalos indoklása a következőképp hangzik: „a szerbiai magyarság helyzetének javításához, a két nép történelmi megbékélési folyamatainak előmozdításával hozzájáruló tevékenysége, valamint a különböző vallási felekezetek közötti párbeszéd kialakításában vállalt szerepe“. A magyar miniszterelnök-helyettes két hónappal később a kitüntetésről szóló döntést már azzal magyarázta, hogy „Irinej püspök nélkül nem lenne csúrogi emlékhely”. Az igazság azonban egészen másképpen fest. Ami a csúrogi emlékhelyet illeti, az érdem nem az övé (a kitüntetés indoklásában nem is szerepel a csúrogi magyar emlékmű). Valójában nincs is semmilyen érdeme, ezt maga Bulović is elmondta a díjátadó rendezvényen. Csúroghoz annyi köze van, hogy 2013 júniusában Csúrogon a magyar–szerb közös megemlékezésen gyászszertartást tartott az 1942-es razzia szerb áldozatainak emlékét őrző Topalov-raktárnál. Ha emiatt kapott magyar kitüntetést, akkor Pénzes János püspököt Vučićnak kell kitüntetnie szerb kitüntetéssel, mert ugyanaznap gyászszertartást tartott a csúrogi magyar áldozatok emlékművénél.
Valójában Irinej Bulović soha nem tette szóvá az 1944-es magyarellenes mészárlásokat, ellenben tavalyelőtt a pravoszláv papság szenvedéseinek emléket állító újvidéki kiállításon megemlékezett „a razzia során brutálisan meggyilkolt és jég alá dobott“ Vladislav Jankulov püspöki helynökre, aki a valóságban természetes halállal halt meg 1941 novemberében (lásd ITT), és ráadásul kölcsönösen jó viszonyt is ápolt a „horthysta“ magyar hatóságokkal (temetésén ott volt többek között vitéz Nagy Miklós újvidéki polgármester, dr. vitéz Horváth Kázmér helyettes polgármester is).
A kitüntetés adományozását Irinej Bulovićnak egyébként Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke kezdeményezte, Orbán Viktor miniszterelnök pedig előterjesztette. „Rossz nyelvek” szerint Pásztor így állt bosszút Ft. Erhard Róbert atyán, bajmoki apátplébánoson, Bulović magyarellenes kirohanásának egyik alanyán, aki az elmúlt években nem egyszer kifejtette nemtetszését a VMSZ politikája miatt.
https://www.youtube.com/watch?v=g0-M9WjIZ5w, 2022. szeptember 10.
Lásd még: A bácskai szerb püspök kitüntette Šešeljt.
https://szmsz.press/2022/09/12/a-bacskai-szerb-puspok-kituntette-seseljt/. 2022. szeptember 12. 9:14
A VMSZ eleget tett Šešelj-ék kérésének és eltüntették a vajdasági tartományi zászlót Novák Katalin fogadásán?
Helyette csak a délvidéki magyar falvak felkoncolásának emléket állító „tradicionálisnak” nevezett zászlót helyezték ki.
Tegnap Belgrádból hazafelé megálltam a Délvidéken, hogy találkozzam a sajátjainkkal. Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével együtt avattuk fel az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának épületét, amely magyarországi támogatással épülhetett újjá. Olyan pedagógusok képzésének adjon otthont ez a csodás ház, akik nem csak a tudást adják át a tanítványaiknak, hanem az anyanyelv szeretetét, az erős identitást, a hitet, a ragaszkodást és a hazaszeretetet is. Vajdasági magyarokká csak a Vajdaságban nevelhetik a gyerekeket – írta bejegyzésében Novák Katalin.
Az avató ünnepségen azonban a szerb köztársasági zászló és délvidéki magyarság hivatalos jelképe mellé csupán a 2016-ban elfogadott lobogót helyezték ki, azt a stilizált jelképet, amely alatt a szerb csapatok a magyar szabadságharc ellen fordultak 1848-49-ben és megtámadták Magyarország déli határvidékét, számos magyar településen etnikai tisztogatásokat folytatva népünk ellen. A teremben nem volt jelen a “három csillagos” délvidéki vármegyéket jelképező hivatalos lobogó.
A Szerb Radikális Párt, illetve több szélsőjobboldali szervezet a korábbi években többször követelte, hogy vegyék ki a hivatalos vajdasági jelképek közül az általuk csak „Čanak zászlóként” emlegetett lobogót, és helyette csak a falvainkban elkövetett etnikai tisztogatásokra emlékeztető jelképet hagyják meg, de azt nem gondoltuk volna, hogy ezt a VMSZ-nek épp a magyar köztársasági elnök fogadásán sikerül majd véghez vinnie.
Jól mutatja Pásztorék milyen szintre süllyedtek, a fenti képen látható zászlóval, hogy annak megszavazása idején még a Szerb Radikális Párt meg is köszönte külön Pásztornak és a VMSZ-nek az árulást.
Emlékeztetőül: A Szerb Vajdaság egyoldalú kikiáltását követően a szerb csapatok több településen is etnikai alapú mészárlásokat hajtottak végre a magyarság és részben a zsidóság ellen is. Hiszen a pravoszláv pópák által Karlócán felhergelt tömegekben a magyargyűlölet mellett jelentős antiszemita érzések is voltak a „Kossuthista” zsidóság ellen.
A magyarellenes túlkapások Szenttamáson és Bácsföldváron csúcsosodtak ki, ahol a magyarok fejeiből piramist építettek és hullákat húztak fel a templomkerítésre a szerb felkelők, akiket Pásztor István a VMSZ elnöke május 15-én megünnepelt.
De Zentán is minden évben megemlékeznek az emberek, sőt képmutató módon a VMSZ is a véres gyertyaszentelő néven ismert napra, amikor szintén a szerb csapatok a magyar áldozataik levágott fejeivel kezdték el “kidekorálni” a szentháromság szobrot. Ugyanígy sorra gyilkoltak és megkínoztak több magyart Csókán is, ahol magyarok hátából hasítottak szíjat a Szerb Vajdaság kikiáltói.
Kapcsolódó: Mit üzen a délvidéki magyaroknak az új vajdasági zászló – Interjú Délvidéki S. Atilla történésszel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése