Helyette csak a délvidéki magyar falvak felkoncolásának emléket állító „tradicionálisnak” nevezett zászlót helyezték ki.
Tegnap Belgrádból hazafelé megálltam a Délvidéken, hogy találkozzam a sajátjainkkal. Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével együtt avattuk fel az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának épületét, amely magyarországi támogatással épülhetett újjá. Olyan pedagógusok képzésének adjon otthont ez a csodás ház, akik nem csak a tudást adják át a tanítványaiknak, hanem az anyanyelv szeretetét, az erős identitást, a hitet, a ragaszkodást és a hazaszeretetet is. Vajdasági magyarokká csak a Vajdaságban nevelhetik a gyerekeket – írta bejegyzésében Novák Katalin.
Az avató ünnepségen azonban a szerb köztársasági zászló és délvidéki magyarság hivatalos jelképe mellé csupán a 2016-ban elfogadott lobogót helyezték ki, azt a stilizált jelképet, amely alatt a szerb csapatok a magyar szabadságharc ellen fordultak 1848-49-ben és megtámadták Magyarország déli határvidékét, számos magyar településen etnikai tisztogatásokat folytatva népünk ellen. A teremben nem volt jelen a „három csillagos” délvidéki vármegyéket jelképező hivatalos lobogó.
A Szerb Radikális Párt, illetve több szélsőjobboldali szervezet a korábbi években többször követelte, hogy vegyék ki a hivatalos vajdasági jelképek közül az általuk csak “Čanak zászlóként” emlegetett lobogót, és helyette csak a falvainkban elkövetett etnikai tisztogatásokra emlékeztető jelképet hagyják meg, de azt nem gondoltuk volna, hogy ezt a VMSZ-nek épp a magyar köztársasági elnök fogadásán sikerül majd véghez vinnie.
Jól mutatja Pásztorék milyen szintre süllyedtek, a fenti képen látható zászlóval, hogy annak megszavazása idején még a Szerb Radikális Párt meg is köszönte külön Pásztornak és a VMSZ-nek az árulást.
Emlékeztetőül: A Szerb Vajdaság egyoldalú kikiáltását követően a szerb csapatok több településen is etnikai alapú mészárlásokat hajtottak végre a magyarság és részben a zsidóság ellen is. Hiszen a pravoszláv pópák által Karlócán felhergelt tömegekben a magyargyűlölet mellett jelentős antiszemita érzések is voltak a „Kossuthista” zsidóság ellen.
A magyarellenes túlkapások Szenttamáson és Bácsföldváron csúcsosodtak ki, ahol a magyarok fejeiből piramist építettek és hullákat húztak fel a templomkerítésre a szerb felkelők, akiket Pásztor István a VMSZ elnöke május 15-én megünnepelt.
De Zentán is minden évben megemlékeznek az emberek, sőt képmutató módon a VMSZ is a véres gyertyaszentelő néven ismert napra, amikor szintén a szerb csapatok a magyar áldozataik levágott fejeivel kezdték el „kidekorálni” a szentháromság szobrot. Ugyanígy sorra gyilkoltak és megkínoztak több magyart Csókán is, ahol magyarok hátából hasítottak szíjat a Szerb Vajdaság kikiáltói.
Kapcsolódó: Mit üzen a délvidéki magyaroknak az új vajdasági zászló – Interjú Délvidéki S. Atilla történésszel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése