A közönség és a közösség ámítása

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (280.)

Március 18.
Jog és/vagy politika?

 

Az első sorban csupa VMSZ-tisztségviselő (Molnár Edvárd felvétele)

Dr. Trócsányi László[1] magyar jogtudós, európai parlamenti képviselő és a Károli Gáspár Református Egyetem rektora előadást tartott a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jogászösztöndíja kedvezményezettjeinek, valamint a jogtudomány iránt érdeklődőket. „Ez volt a harmadik alkalom, hogy eminens szakértő tartott előadást az ösztöndíjasoknak”[2].
Előadását az EP képviselő Harmincéves a Maastrichti Szerződés – eredmények és kihívások címmel tartotta meg a szabadkai Városháza Dísztermében (??), „felelevenítve, hogy hogyan, honnan és milyen alapelvekre támaszkodva indult az Európai Unió, mi határozza meg jelenleg működését, a közösségen belüli viszonyokat, és mik a jövővel kapcsolatos kilátások”[3]. Rámutatott arra is, hogy „2004 után egyre kevesebb építő jellegű európai projekt volt, ehelyett az intézmények válságmenedzserekké alakultak át”[4].
– Megjelent a háború és teljesen átírta a geopolitikai helyzetet. Európa instabilitásba került. Emellett egyfajta értékháború és egymás címkézése alakult ki, noha talán nem ez a legfontosabb dolog, miközben nincsenek komoly projektek, és a személyek sem tudnak úrrá lenni a helyzeten. Közép-Európa másként gondolkodik, és Nyugat-Európához képest más értékek őrzését tartja fontosnak. Ezt az értékháborút naponta tapasztalom az Európai Parlamentben – fogalmazott Trócsányi[5].

Köztudott, hogy fogyóban van, mára már alig maradt vajdasági magyar jogász, a magán- és a közszférában is[6]. A délvidéki/vajdasági magyar jogászképzés (is) a – véemeszes „érdekképviselet” alatt – válságba került, úgyszólván megszűnt[7].
A magyar kormány támogatásával 2021-ben – a Magyar Nemzeti Tanács ösztöndíjprogramja keretében – létrejött a vajdasági jogászösztöndíj-program, amelynek alapján „32-en döntöttek a jogi tanulmányok mellett, a program első évében 17-en, a második évben 15-en, közülük 29-en még mindig talpon vannak. Ez nagyon jó arány. A hallgatók 6-7 év múlva (sic!!) akár bíróvá vagy ügyésszé is válhatnának, míg jelenleg a két kezünkön meg tudnánk számolni, hogy hány magyar ajkú jogász tölt be bírói vagy ügyészi tisztséget – fejtette ki Pásztor Bálint a Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, stb.
Mivel a véemeszes káderek (aki Trócsányi előadása alatt az első sorban ültek, csak Hajnal Jenő, az MNT volt elnöke hiányzott) nem tettek semmit a délvidéki/vajdasági magyar jogászok ösztöndíjazása érdekében, a magyar igazságügyi minisztériumnak jutott – jócskán elkésve – ez a feladat! Ezek most – különösen Pásztor Bálint – a saját sikerüknek igyekszenek beállítani az ösztöndíjprogramot.
Kérdés azonban, hogy a most másodéves 15 joghallgatóból mennyi fejezi be az egyetemet és közülük mennyi és mikor lesz bíró vagy ügyvéd.

Trócsányi László az Európai Uniós jog egyik ismert magyarországi szakértője[8]. 2014-től 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter, majd 2019. július 2-ától az Európai Parlament képviselője lett a Fidesz színeiben[9]. Elkötelezett Fideszes politikus tartott tehát nem biztos, hogy elfogulatlan előadást az Európai Unióról az MNT jogász ösztöndíjasainak és az előadásra „invitált”[10], a Véemesz által meghívott közönségnek.
Közismert az is, hogy az újvidéki Európa Kollégium vezetése kötelezővé tette a diákok számára a „közéleti esteken” való részvételt, amikor nem ritkán Fideszes és Véemeszes politikusok tartanak „előadást”[11]. Ha nem vagy ott, akkor a következő évben nem vesznek fel a koleszba, vagy nem kapsz ösztöndíjat?
Pásztor Bálint maga is „ötvözte” a politikát a joggal, mint Guszton András, az RTV rádiója kettes csatornájának főszerkesztője az újságírást és a politikát[12] – a saját javára. De mi lett a szakmával?  

A plusz előadások az MNT ösztöndíjasoknak bizonyára hasznosak lehetnek, ha ezek nem a politikai indoktrinálást/befolyásolást, hanem a szakmai továbbképzést szolgálják. Nincsen azonban erre semmilyen garancia, amíg ezeket az „előadásokat” pártalapon és a szabadkai Városháza Dísztermében (Pásztor Bálint támogatásával), nem pedig az jogi egyetem keretein belül szervezik. Az ex cathedra, a tanító székéből elhangzott előadásoknak egyébként se nincsen sok értelme, ha azokat nem követi szakmai vita/párbeszéd.

Március 24.
A közösség ámítása

– A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint minden nemzeti tanácsnak joga van igazgatósági tagot delegálni, míg a kulturális törvény szerint a nemzeti tanácsoknak együttesen kell egy tagot biztosítaniuk – nyilatkozta a Politika napilapnak[13] Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke (a fotón).
Az ifjú Pásztor elmondta: a VMSZ azt szorgalmazta, hogy minden nemzeti kisebbségnek legyen lehetősége igazgatósági tagot kinevezni, hogy az intézmény minden olyan nemzeti közösség érdekeit képviselje, amelyek számára az adott intézmény kiemelt jelentőséggel bír. Ehhez módosítani kell a kultúráról szóló törvény egy cikkét, ami a politikus szerint heteken belül megvalósulhat – közölte a Szabad Magyar Szó[14].

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló 2009 évi törvény 17. szakaszának 3. bekezdése (Az intézmények irányításában való részvétel) ezt a rendelkezést tartalmazza: „Azon művelődési intézményekben, melyek alapítói okiratának módosításával megállapították, hogy az a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű, a nemzeti tanács:
1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának legalább egy tagját, a kultúrát szabályozó törvénnyel összhangban;
2) véleményezi az intézmény igazgatóbizottságába javasolt tagokat;
3) véleményt nyilvánít az intézmény igazgatója megválasztásának eljárásában.”[15]
Az idézet szakasz 4. bekezdésében ezt írja: „Amennyiben egy kulturális intézmény kiemelt jelentőségű több nemzeti kisebbség kultúrájának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése szempontjából, a nemzeti tanácsok egy-egy igazgatóbizottsági tagot javasolnak a jelen szakasz 3. bekezdésének 1) pontjával összhangban.”

A konkrét esetben a művelődési törvény 42. szakasza 3. bekezdésének[16] a nemzeti kisebbségi törvény idézett szakaszával való összehangolásáról van szó.
A művelődési törvény is tartalmazza a rendelkezést, miszerint a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű művelődési intézmény igazgatóbizottságba „a megfelelő nemzeti kisebbségi tanács javaslatára legalább egy tagot neveznek ki. Amikor több nemzeti kisebbségi tanács javasol tagot az igazgatóbizottságba, a javaslatot az érdekelt nemzeti kisebbségi tanácsok közösen terjesztik be”.
A nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvénynek elsőbbsége van a művelődési törvénnyel szemben, így az utóbbi ahhoz kell igazítani. Eddig sem volt azonban semmilyen akadálya, hogy bármelyik nemzeti tanács igazgatósági tagot delegáljon az általa kiemelt jelentőségűnek tartott/minősített művelődési intézménybe, vagy közösen küldjenek egy tagot az igazgató bizottságba.
Amennyiben a két törvény összehangolására sor kerül, akkor azoknak a művelődési intézményeknek az igazgató bizottságainak, amelyik munkájában több nemzeti tanács is érdekelt, esetleg csak több tagja lesz, mint eddig.

A művelődési törvénynek a nemzeti tanácsokról szóló egyszerű, formálisnak, rutinszerűnek is nevezhető összehangolásáról van tehát szó, nem pedig valami „fontos jogalkotási kérdésnek a megoldásáról”[17], ahogy ezt a junior Pásztor próbálja beállítani.
A két törvény összehangolásával a nemzeti kisebbségek jogai és helyzete jóformán szemernyit, jottányit nem változnak. Mégis ebből próbál politikai tőkét kovácsolni magának és a pártjának az ifjú Pásztor, mintha a VMSZ és a képviselői bármit is tettek volna a nemzeti kisebbségek érdekében. Ezt általában ámításnak szokták nevezni.

BOZÓKI Antal

__________
[1] Trócsányi László. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tr%C3%B3cs%C3%A1nyi_L%C3%A1szl%C3%B3
[2] P.E.: Az EU egykor és ma. Magyar Szó, 2023. március 20. 1. és 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5189/kozelet/282888/, 2023. március 20. 08:03 >> 2023. március 20. 20:57
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Bővebben erről az „Elfogynak a magyarul is tudó jogászok”! c. írásomban. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13796, 2021. augusztus 5.
[7] Lásd a Siker a semmittevésben! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14614, 2022. június 29.
[8] Lásd az 1-es alatt.
[9] Uo.
[10] Lásd a 2-es alatti írást.
[11] Bővebben A vajdasági magyarság többet és jobbat érdemel, mint a jelenlegi tájékoztatás! c. írásomban. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. április 1. 12:47;
[12] Aleksandra Isakov. Balint Pastor: Pronađeno rešenje za neusklađenost Zakona o kulturi i Zakona o nacionalnim savetima nacionalnih manjina. https://www.politika.rs/sr/clanak/544561/balint-pastor-maja-gojkovic, 2023. március 24. 19:14
[13] Minden érintett nemzeti kisebbség delegálhat majd igazgatósági tagot a kulturális intézményekbe. https://szmsz.press/2023/03/25/minden-erintett-nemzeti-kisebbseg-delegalhat-majd-igazgatosagi-tagot-a-kulturalis-intezmenyekbe/, 2023. március 25. 15:38
[14] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – ab határozat, 55/2014 és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[15] ZAKON O KULTURI [Művelődési törvény] A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 13/2016, 30/2016 - javítás., 6/2020, 47/2021 i 78/2021 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_kulturi.html
[16] Lásd a 14-es alatti írást.