2023. április 11.
Jó reggelt kívánunk!
Legfontosabb cikkeink az utóbbi napokból:
- Így látják az Orbán-kormány szerepét Brüsszelben – Trójai faló vagy csak hintaló?
- Tankok, ágyúk, terepjárók – mi látszik a magyar haderőfejlesztésből?
- Önálló hatalmi ágból vissza a tanácsrendszerbe: önkormányzatiság és fejlesztéspolitika I.
Így látják az Orbán-kormány szerepét Brüsszelben – Trójai faló vagy csak hintaló?
Trójai faló helyett hintalóhoz hasonlították a magyar kormány ukrajnai
háborúban vállalt szerepét a Szabad Európának nyilatkozó brüsszeli
euroatlanti források. Bár Orbán Viktor sok borsot tör európai partnerei orra alá, a szankciók elengedésével nem lépte át a képzeletbeli vörös vonalat.
Tankok, ágyúk, terepjárók – mi látszik a magyar haderőfejlesztésből?
A rendszerváltás utáni évtizedekben a magyar hadsereg a legtöbb régiós
ország haderejéhez hasonlóan meglehetősen elavulttá vált, legalábbis az
eszközeit tekintve. Ezt hivatott orvosolni a magyar haderőfejlesztési
program, amelynek az eszközbeszerzések még a könnyebben ellenőrizhető részei.
Önálló hatalmi ágból vissza a tanácsrendszerbe: önkormányzatiság és fejlesztéspolitika I.
Miért számol fel mindenféle autonómiát a Fidesz, és hogy függenek össze
ezzel a negyvencentis kilátók és erdő nélküli lombkoronasétányok? Hogyan
lettünk az EU egyik legközpontosítottabb országa, és hogyan hat ez a
demokráciára? Cikksorozatunk első része a fejlesztéspolitika ellentmondásait mutatja be.
Enyedi Zsolt: „A CEU mint egyetem már nem létezik Magyarországon”
Pontosan hat évvel ezelőtt nyújtotta be a kormány a lex CEU-ként
elhíresült törvényt, és annak is lassan öt éve, hogy ezek után a
Közép-európai Egyetem vezetése bejelentette, hogy Bécsbe költöznek. A
kormányzati retorika ennek ellenére továbbra is az, hogy hazugság, hogy
elüldözték az intézményt. Benyó Rita a Szabadon stábjával megnézte, mi
maradt a budapesti campuson, a Nádor utcában, hogy néz ki a bécsi, és mi
zajlik ott. Mit nyert és mit veszített a magyar felsőoktatás
ezzel a törvénnyel, mennyire igaz, hogy elüldözött egyetemről van szó,
vagy mennyire igaz az a kormányzati állítás, hogy úgy ment el a CEU,
hogy igazából itt maradt?
Elemző: "Minél veszélyesebb a külvilág, annál fontosabb a védelmező szerepe"
A biztonság legfőbb garanciája - így kívánja bemutatni magát a
kormányfő, de ezt szolgálja-e a hadsereg megítélésének javítását célzó
kampány is? A podcastban Lakner Zoltánnal beszéltünk arról is, hogy mi az értelme a kordonbontásnak a Karmelitánál és miért meglepő Dobrev Klára EP-listás első helye.
Somogyi Hajnalka: Ami leginkább hiányzik innen, az egy normális ország
Az OFF-Biennále a legnagyobb független kortárs művészeti esemény
Magyarországon. 2014-ben szinte a semmiből indították el a szervezők
személyes kapcsolataikat felhasználva, azóta nemzetközileg is ismertté
vált. A Szelfi vendége Somogyi Hajnalka, az OFF-Biennále Egyesület elnöke
volt, akivel arról beszélgettünk, hogyan lehet a semmiből felépíteni a
legnagyobb kortárs művészeti eseményt és miért nem akarnak a napi
politikában részt venni.
Túl kíváncsi volt, ezért a jegyző gondnokság alá akarta vetetni, de első fokon pert nyert az önkormányzat ellen
Zaklatásként élte meg a jegyző, hogy egy férfi túl kíváncsi volt, és pár
hónap alatt tíz közérdekű adatot kért tőle. A jegyzőnő végül
megelégelte a helyi lakos kérdéseit, ezért egy névtelen levélre
hivatkozva megpróbálta cselekvőképtelen elmebeteggé nyilváníttatni.
Kiderült: a jogi asszisztensi képzésre járó Lőrincz Zoltán nem
elmebeteg. Jó hírneve és emberi méltósága megsértése miatt beperelte az
önkormányzatot, amit meg is nyert. A Magyar Helsinki Bizottság jogásza
szerint másodfokon be fogják bizonyítani, hogy az önkormányzat bosszúból akarta gondnokság alá vetetni a csupán túl kíváncsi férfit.
„Tábori feleség”: egy orvosnő szerint a tisztek pokollá teszik a nők életét az orosz hadseregben
Egy orosz nő, aki betegszabadságra ment az ukrajnai háborúból, úgy nyilatkozott a Szabad Európának, hogy ő és női kollégái is szisztematikus zaklatással és üldözéssel szembesültek a tisztek részéről, akik arra akarták kényszeríteni őket, hogy úgynevezett tábori feleségként szolgáljanak.
Tartós védelmi partnerséggé válhat-e Irán és Oroszország fegyvercseréje?
Irán és Oroszország továbbfejleszti védelmi együttműködését,
és olyan fegyverekkel és katonai technológiákkal kereskedik egymással,
amelyek azonnali szükségleteket elégítenek ki. Irán legutóbbi
beszerzései között új orosz vadászrepülőgépek, fejlett rakétaelhárító
rendszerek és kibertechnológiai fegyverek szerepelnek katonai drónokért
és lőszerekért cserébe. Szakértők szerint nem világos, hogy Moszkva és
Teherán fegyvercsere-partnersége hosszú távú-e, vagy csupán a
szankciókkal sújtott barátok alkalmi együttműködése.
Amit még tudni érdemes
Hetek óta magyarok elleni szankciókról találgatnak nyugati diplomaták (444)
A portál több, egymástól független diplomáciai forrástól is úgy
értesült, hogy az amerikai kormány új intézkedést tervez a magyar
kormány megbüntetésére, például felmerült, hogy szankciót vetnek ki
befolyásos személyekre.
„Az emberi gyarlóság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a rendszer rossz” – a kormány egy lépést sem tett Völner lemondása óta (Telex)
Másfél év telt el azóta, hogy a rendőrség letartóztatta Schadl Györgyöt,
majd pár héttel később Völner Pál lemondott az államtitkári posztjáról.
Míg a Magyar Orvosi Kamara egyes jogköreit két nap alatt eltörölték, az
előzetes letartóztatásban ülő Schadl máig a végrehajtói kar elnöke
lehet.
A Fővárosi Önkormányzatnak nincs választása, el kell adni mindent, amit csak lehet (Népszava)
Hatvanegy ingatlant dobnak piacra a napi működés fenntartása érdekében.
Jellinek állami utakat olvasztana milliárdos badacsonyi birtokába, az MNV máris intézkedett (24.hu)
Az üzletember birtoka kedvéért adna el közutakat a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. az egyik badacsonytomaji dűlőn, így viszont több más
ingatlantulajdonos nem tudná megközelíteni a telkét.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése