Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű magyar-szerb párt (egyik) alelnöke részt vett az erdélyi Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáboron (2023. július 18. – 23.), a Nyugat-Balkán helyzete címmel tartott panelbeszélgetésen is.
A VMSZ alelnök „leszögezte, Szerbia európai integrációja a közelmúltban szinte reményvesztett kategóriába került, a féltávnál sem igazán tartó folyamat befagyottnak tekinthető, aminek elsődleges oka – a szintén akadozó Belgrád–Pristina párbeszéd mellett –, hogy Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben a háború kapcsán”[1]. – Az Európai Uniót (EU) ugyanis kizárólag ez érdekli, hogy Szerbia mikor vezeti be ezeket. Természetesen a vajdasági magyarok, de az össz szerb (talán szerbiai – B.A.) lakosság érdeke, hogy az ország mielőbb EU-tag legyen, azonban erre most igen halványak a kilátások – magyarázta Kovács.
A szerb parlament egyik (a jövedelmei szerint legköltségesebb, vagyis legtöbb pénzt bezsebelő) alelnöke, a köztársasági képviselőház eurointegrációs bizottságának elnöke szerint – az uniós csatlakozási folyamat során „Szerbia megpróbál önálló maradni, de amellett, hogy teljesítenie kell a feltételeket, az EU-nak is őszintének kellene lennie az előrelépéshez”.
Szerbia „önálló próbál maradni?!” Az oroszbarátság melletti kitartás önállóságot jelképez? Aligha. Sokkal inkább a háborúzó maffiaállamokhoz való tartozás bélyegét. Elvezetett ez az országban növekvő EU-szkepticizmushoz, „hiszen a hivatalos felmérések alapján már 40 százaléknál is kevesebb polgár támogatja a csatlakozást” – mondta a VMSZ demagóg politikusa[2].
A magyar-szerb párt kül- és kisebbségi ügyekkel megbízott tisztségviselője, Kovács Elvira a Pannon Televíziónak adott 2023. augusztus 2-ai „exkluzív interjúban”[3] – mintha valami újat mondott volna, és a szavainak lenne súlya – már azt mondta „az elmúlt időszakban úgy tűnhet, mintha stagnálna (!! – B.A.) Szerbia európai integrációs folyamata, hiszen az elmúlt másfél évben nem nyílt meg új klaszter. […] – Az elmúlt időszak történései miatt pedig nő az euroszkepticizmus is a térségben, ezért vissza kellene térni (!! – B.A.) a jogállamiság, a sajtószabadság és a korrupció elleni harc témájára, amelyben Szerbia eredményeket ért el – mondta Kovács.
A VMSZ díszpintye ezzel azt akarja mondani, hogy Szerbiában működik a jogállam, van sajtószabadság és nincs korrupció? Csak az EU nem veszi észre?
– A miniszter asszonynak, illetve a kormánynak az a célja, hogy ne legyen 3-asnál gyengébb osztályzat, tehát pozitív legyen. Azt mondták az unióban, hogy ez meglesz, abban az esetben, ha a százalékkimutatás nem csökken, azaz valamilyen újabb határozattal kell összehangolni a politikánkat. Ha ezt Szerbia meglépi, és nem csökkennek ezek a számok, akkor ez pozitív lesz, és reménykedhetünk, hogy valamit kap Szerbia, illetve a Nyugat-Balkán. Az világos, hogy Ukrajnával, sőt Moldovával is megnyílnak a tárgyalások decemberben, ezért fontos, hogy az év vége előtt Szerbia is kapjon valamilyen pozitív lépést, ha nem is fejezetcsoport-nyitást, szerintem ezt kellene, akkor majd eldöntik, hogy mi lehet ez. Akár a szabadpiachoz való hozzáférés, tehát valami konkrétum, úgyhogy most ebben reménykedünk – magyarázta (volna) Kovács Elvira.
A VMSZ politikusa abban „reménykedik”, hogy Szerbia kap majd „valami konkrétumot”, valami „jutalmat”, mert már nagyon kiérdemeltük. Biztos ezért zajlanak csillapíthatatlanul több mit három hónapja a tüntetések, amelyek követelesései közül egyet se teljesített a hatalom.
A Danas belgrádi napilap augusztus 7-ei száma két teljes oldalon ír a régió országainak haladásáról az Európai Unió integrációs folyamatában. Szerbiával kapcsolatosan a cikkíró megállapítja, hogy „folytatja a stagnálást”[4].
– Szerbia Brüsszel új jelentésére várakozik, tagjelölti státusát befagyasztottnak lehet jellemezni. Igaz, az euróintegrációs csatlakozás gyakorlatilag lelassult az egész régióban, tekintettel arra, hogy az Európai Unió figyelme a teljes múlt évben, de az idei év első felében is Ukrajnára és a háború következményeire irányult. A Koszovóval kapcsolatos megoldatlan konfliktus még egy pont, amely lassítja a haladást, az elkövetkező választások pedig még jobban lassíthatják azokat a szerény lépéseket, amelyeket az ország ebbe az irányba tesz – állapítja meg a lap[5].
Milan Antonijević, a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatója a Danasnak elmondta, hogy „az elkövetkező hónapokban nem lát nagyobb előrelépést az EU-hoz csatlakozás terén”[6].
– Valószínűleg választások lesznek 2024-ben, amikor mindazok a folyamatok, amelyek most rendkívül lassan haladnak, még jobban lelassulnak, és amelyek elfogyasztanak még egy életévet. Ha politikai szemszögből nézzük, nagy előrehaladást várnak a joguralom terén, teljes fordulatot a médiapolitika, illetve az államnak a médiák iránti politikája és a médiaszabadság keretének megteremtése terén, és mindez már hány éve nem történik meg. Amíg ezek az akadályok nem hárulnak el, nem várhatjuk el, hogy az Európai Unió tagállamai zöld fényt adjanak bármelyik (csatlakozási – B. A.) fejezet megnyitására.
Komolyan kell olvasni a jelentést (az Európai Unióét – B. A.), nem kell vele veszekedni. Ha megnézzük, mit írnak a médiák a jelentés brüsszeli elfogadása utáni napokban, csak az EU-jelentéssel való vitázást látni, amit a hazai közönségnek szánnak, de nincs egy komoly elemzés arról, hogyan kijutni ebből a helyzetből.
Tehát, amíg nem születik tényleges előrelépés mindegyik területen, egy ilyen befagyasztott helyzet lesz – mondja Antonijević. – Brüsszel üzeneteit nem olvassák elég komolyan, annak ellenére, hogy a jelentés képezi annak az útnak térképét, amelyen haladni kell – tette hozzá[7].
Szerbia Európai Uniós csatlakozása – akárhogy is nézzük – nem halad. Lehet ezt finoman „stagnálásnak”, „befagyottnak”, vagy akár „helyben állásnak” is nevezni.
Ennek a helyzetnek az egyik politikai főfelelőse éppen Kovács Elvira, a parlamenti euróintegrációs bizottság elnöke, akinek ebben múlhatatlan „érdemei” vannak – a téves értékelései, a valóság elkendőzése, a problémák megoldásának kerülése, a hamis mesék terjesztése és illúziókeltés, valamint az Európai Unió vádolása miatt, hogy nem „őszinte” Szerbiához.
Kovács Elvirára a főnöke – Pásztor István Véemeszes pártvezér – azt a hálatlan, de zsíros fizetéssel járó feladatot osztotta ki, hogy az Európai Unióban és az Európa Tanácsban – ahol „a kisebbségi jogi albizottság elnöke”[8] (is) –, széltében-hosszában a vučići „aranykort” és a „szerb világ” építését hirdesse. Kárt okozva ezzel nem csak az országnak, de a magyar közösségnek is!
A Facebook-oldalán Kovács még ki is emelte, „nagy öröm számára, hogy ebben a funkcióban tovább folytathatja a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáért és érvényesüléséért folytatott harcot az Európa Tanácsban”[9]. Látjuk milyen eredménnyel! Addig fog „harcolni” értünk, még mindannyian el nem költözünk! De viszont ez a „harc” személyesen neki tényleg aranykort jelent. Amíg tart.
Kovács, akinek a magyar közösség érdekeit kellene képviselni az országban és külföldön, Hajdújáráson nem jelent meg, ahol a migránsok okozta többéves problémák miatt a polgárok kérésére egy hét alatt két falugyűlést is tartottak (július 28-án és augusztus 3-án)!
A szalonpolitikusokat, akik nem képesek a választópolgárok előtt megjelenni, érdekeiket az országban és külföldön egyaránt képviselni, azonnal vissza kell hívni! Kovács Elvira erre már régen rászolgált!!
Az egyetlen ellenzéki magyar pártnak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) sürgősen fel kell venni a kapcsolatot az EU és az ET belgrádi képviseletével, valamit az anyaország ellenzéki képviselőivel az Európai Parlamentben és tájékoztatni őket a délvidéki/vajdasági magyar közösség problémáiról, valós helyzetéről. Ideérve a magyar lakosság számának drasztikus csökkenését, a migránsok okozta problémákat, az anyanyelv-használati jogok sérelmeit is (a tájékoztatás, a helységnév-használat, az útjelzők kiírása területén, stb.).
Amennyiben erre rövid időn belül nem kerül sor, a közösségi problémák nem kerülnek bele az Európai Bizottság őszre esedékes Szerbiáról szóló jelentésébe! A felelősség ezért a VMDK vezetőire hárul!
A VMSZ alelnök „leszögezte, Szerbia európai integrációja a közelmúltban szinte reményvesztett kategóriába került, a féltávnál sem igazán tartó folyamat befagyottnak tekinthető, aminek elsődleges oka – a szintén akadozó Belgrád–Pristina párbeszéd mellett –, hogy Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben a háború kapcsán”[1]. – Az Európai Uniót (EU) ugyanis kizárólag ez érdekli, hogy Szerbia mikor vezeti be ezeket. Természetesen a vajdasági magyarok, de az össz szerb (talán szerbiai – B.A.) lakosság érdeke, hogy az ország mielőbb EU-tag legyen, azonban erre most igen halványak a kilátások – magyarázta Kovács.
A szerb parlament egyik (a jövedelmei szerint legköltségesebb, vagyis legtöbb pénzt bezsebelő) alelnöke, a köztársasági képviselőház eurointegrációs bizottságának elnöke szerint – az uniós csatlakozási folyamat során „Szerbia megpróbál önálló maradni, de amellett, hogy teljesítenie kell a feltételeket, az EU-nak is őszintének kellene lennie az előrelépéshez”.
Szerbia „önálló próbál maradni?!” Az oroszbarátság melletti kitartás önállóságot jelképez? Aligha. Sokkal inkább a háborúzó maffiaállamokhoz való tartozás bélyegét. Elvezetett ez az országban növekvő EU-szkepticizmushoz, „hiszen a hivatalos felmérések alapján már 40 százaléknál is kevesebb polgár támogatja a csatlakozást” – mondta a VMSZ demagóg politikusa[2].
A magyar-szerb párt kül- és kisebbségi ügyekkel megbízott tisztségviselője, Kovács Elvira a Pannon Televíziónak adott 2023. augusztus 2-ai „exkluzív interjúban”[3] – mintha valami újat mondott volna, és a szavainak lenne súlya – már azt mondta „az elmúlt időszakban úgy tűnhet, mintha stagnálna (!! – B.A.) Szerbia európai integrációs folyamata, hiszen az elmúlt másfél évben nem nyílt meg új klaszter. […] – Az elmúlt időszak történései miatt pedig nő az euroszkepticizmus is a térségben, ezért vissza kellene térni (!! – B.A.) a jogállamiság, a sajtószabadság és a korrupció elleni harc témájára, amelyben Szerbia eredményeket ért el – mondta Kovács.
A VMSZ díszpintye ezzel azt akarja mondani, hogy Szerbiában működik a jogállam, van sajtószabadság és nincs korrupció? Csak az EU nem veszi észre?
– A miniszter asszonynak, illetve a kormánynak az a célja, hogy ne legyen 3-asnál gyengébb osztályzat, tehát pozitív legyen. Azt mondták az unióban, hogy ez meglesz, abban az esetben, ha a százalékkimutatás nem csökken, azaz valamilyen újabb határozattal kell összehangolni a politikánkat. Ha ezt Szerbia meglépi, és nem csökkennek ezek a számok, akkor ez pozitív lesz, és reménykedhetünk, hogy valamit kap Szerbia, illetve a Nyugat-Balkán. Az világos, hogy Ukrajnával, sőt Moldovával is megnyílnak a tárgyalások decemberben, ezért fontos, hogy az év vége előtt Szerbia is kapjon valamilyen pozitív lépést, ha nem is fejezetcsoport-nyitást, szerintem ezt kellene, akkor majd eldöntik, hogy mi lehet ez. Akár a szabadpiachoz való hozzáférés, tehát valami konkrétum, úgyhogy most ebben reménykedünk – magyarázta (volna) Kovács Elvira.
A VMSZ politikusa abban „reménykedik”, hogy Szerbia kap majd „valami konkrétumot”, valami „jutalmat”, mert már nagyon kiérdemeltük. Biztos ezért zajlanak csillapíthatatlanul több mit három hónapja a tüntetések, amelyek követelesései közül egyet se teljesített a hatalom.
A Danas belgrádi napilap augusztus 7-ei száma két teljes oldalon ír a régió országainak haladásáról az Európai Unió integrációs folyamatában. Szerbiával kapcsolatosan a cikkíró megállapítja, hogy „folytatja a stagnálást”[4].
– Szerbia Brüsszel új jelentésére várakozik, tagjelölti státusát befagyasztottnak lehet jellemezni. Igaz, az euróintegrációs csatlakozás gyakorlatilag lelassult az egész régióban, tekintettel arra, hogy az Európai Unió figyelme a teljes múlt évben, de az idei év első felében is Ukrajnára és a háború következményeire irányult. A Koszovóval kapcsolatos megoldatlan konfliktus még egy pont, amely lassítja a haladást, az elkövetkező választások pedig még jobban lassíthatják azokat a szerény lépéseket, amelyeket az ország ebbe az irányba tesz – állapítja meg a lap[5].
Milan Antonijević, a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatója a Danasnak elmondta, hogy „az elkövetkező hónapokban nem lát nagyobb előrelépést az EU-hoz csatlakozás terén”[6].
– Valószínűleg választások lesznek 2024-ben, amikor mindazok a folyamatok, amelyek most rendkívül lassan haladnak, még jobban lelassulnak, és amelyek elfogyasztanak még egy életévet. Ha politikai szemszögből nézzük, nagy előrehaladást várnak a joguralom terén, teljes fordulatot a médiapolitika, illetve az államnak a médiák iránti politikája és a médiaszabadság keretének megteremtése terén, és mindez már hány éve nem történik meg. Amíg ezek az akadályok nem hárulnak el, nem várhatjuk el, hogy az Európai Unió tagállamai zöld fényt adjanak bármelyik (csatlakozási – B. A.) fejezet megnyitására.
Komolyan kell olvasni a jelentést (az Európai Unióét – B. A.), nem kell vele veszekedni. Ha megnézzük, mit írnak a médiák a jelentés brüsszeli elfogadása utáni napokban, csak az EU-jelentéssel való vitázást látni, amit a hazai közönségnek szánnak, de nincs egy komoly elemzés arról, hogyan kijutni ebből a helyzetből.
Tehát, amíg nem születik tényleges előrelépés mindegyik területen, egy ilyen befagyasztott helyzet lesz – mondja Antonijević. – Brüsszel üzeneteit nem olvassák elég komolyan, annak ellenére, hogy a jelentés képezi annak az útnak térképét, amelyen haladni kell – tette hozzá[7].
Szerbia Európai Uniós csatlakozása – akárhogy is nézzük – nem halad. Lehet ezt finoman „stagnálásnak”, „befagyottnak”, vagy akár „helyben állásnak” is nevezni.
Ennek a helyzetnek az egyik politikai főfelelőse éppen Kovács Elvira, a parlamenti euróintegrációs bizottság elnöke, akinek ebben múlhatatlan „érdemei” vannak – a téves értékelései, a valóság elkendőzése, a problémák megoldásának kerülése, a hamis mesék terjesztése és illúziókeltés, valamint az Európai Unió vádolása miatt, hogy nem „őszinte” Szerbiához.
Kovács Elvirára a főnöke – Pásztor István Véemeszes pártvezér – azt a hálatlan, de zsíros fizetéssel járó feladatot osztotta ki, hogy az Európai Unióban és az Európa Tanácsban – ahol „a kisebbségi jogi albizottság elnöke”[8] (is) –, széltében-hosszában a vučići „aranykort” és a „szerb világ” építését hirdesse. Kárt okozva ezzel nem csak az országnak, de a magyar közösségnek is!
A Facebook-oldalán Kovács még ki is emelte, „nagy öröm számára, hogy ebben a funkcióban tovább folytathatja a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáért és érvényesüléséért folytatott harcot az Európa Tanácsban”[9]. Látjuk milyen eredménnyel! Addig fog „harcolni” értünk, még mindannyian el nem költözünk! De viszont ez a „harc” személyesen neki tényleg aranykort jelent. Amíg tart.
Kovács, akinek a magyar közösség érdekeit kellene képviselni az országban és külföldön, Hajdújáráson nem jelent meg, ahol a migránsok okozta többéves problémák miatt a polgárok kérésére egy hét alatt két falugyűlést is tartottak (július 28-án és augusztus 3-án)!
A szalonpolitikusokat, akik nem képesek a választópolgárok előtt megjelenni, érdekeiket az országban és külföldön egyaránt képviselni, azonnal vissza kell hívni! Kovács Elvira erre már régen rászolgált!!
Az egyetlen ellenzéki magyar pártnak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) sürgősen fel kell venni a kapcsolatot az EU és az ET belgrádi képviseletével, valamit az anyaország ellenzéki képviselőivel az Európai Parlamentben és tájékoztatni őket a délvidéki/vajdasági magyar közösség problémáiról, valós helyzetéről. Ideérve a magyar lakosság számának drasztikus csökkenését, a migránsok okozta problémákat, az anyanyelv-használati jogok sérelmeit is (a tájékoztatás, a helységnév-használat, az útjelzők kiírása területén, stb.).
Amennyiben erre rövid időn belül nem kerül sor, a közösségi problémák nem kerülnek bele az Európai Bizottság őszre esedékes Szerbiáról szóló jelentésébe! A felelősség ezért a VMDK vezetőire hárul!
BOZÓKI Antal
__________
[1] A. P.: Borús európai kilátások a Balkánon. https://www.magyarszo.rs/hu/5294/kozelet/289805/Bor%C3%BAs-eur%C3%B3pai-kil%C3%A1t%C3%A1sok-a-Balk%C3%A1non-Kov%C3%A1cs-Elvira-Tusv%C3%A1nyos.htm, 2023. július 21. 17:14 >> 2023. július 21. 21:04
[2] Uo.
[3] Szerbia előreléphet az eurointegrációs folyamatban. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szerbia-elorelephet-az-eurointegracios-folyamatban, 2023. augusztus 2. 18:30, és mh: Minden figyelem az EB-jelentésre irányul. Magyar Szó, 2023. augusztus 4. 4., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/5306/kozelet/290594/Minden-figyelem-az-EB-jelent%C3%A9sre-ir%C3%A1nyul.htm, 2023. augusztus 4. 16:08 >> 2023. augusztus 4. 20:41
[4] Prazna priča o reformama i stajanje u mestu [Üres mese a reformokról és helyben állás]. Ivana Nikoletić: Srbija nastavlja stagniranje [Szerbia folytatja a stagnálást].Danas, 2023. augusztus 7. 12. és/vagy https://www.danas.rs/svet/region/zapadni-balkan-evropska-unija-pristupni-pregovori/, 9:21
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Kovács Elvira az Európa Tanács kisebbségi jogi albizottságának elnökeként folytatja munkáját. https://m.vajma.info/cikk/vajdasag/28232/Kovacs-Elvira-az-Europa-Tanacs-kisebbsegi-jogi-albizottsaganak-elnokekent-folytatja-munkajat.html, 2023. január 26. 1:33
[9] Uo.
[2] Uo.
[3] Szerbia előreléphet az eurointegrációs folyamatban. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szerbia-elorelephet-az-eurointegracios-folyamatban, 2023. augusztus 2. 18:30, és mh: Minden figyelem az EB-jelentésre irányul. Magyar Szó, 2023. augusztus 4. 4., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/5306/kozelet/290594/Minden-figyelem-az-EB-jelent%C3%A9sre-ir%C3%A1nyul.htm, 2023. augusztus 4. 16:08 >> 2023. augusztus 4. 20:41
[4] Prazna priča o reformama i stajanje u mestu [Üres mese a reformokról és helyben állás]. Ivana Nikoletić: Srbija nastavlja stagniranje [Szerbia folytatja a stagnálást].Danas, 2023. augusztus 7. 12. és/vagy https://www.danas.rs/svet/region/zapadni-balkan-evropska-unija-pristupni-pregovori/, 9:21
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Kovács Elvira az Európa Tanács kisebbségi jogi albizottságának elnökeként folytatja munkáját. https://m.vajma.info/cikk/vajdasag/28232/Kovacs-Elvira-az-Europa-Tanacs-kisebbsegi-jogi-albizottsaganak-elnokekent-folytatja-munkajat.html, 2023. január 26. 1:33
[9] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése