A szerbek Presevo-völgyben kipróbált módszerei a Vajdaságban
2023.09.14.
A lopakodó nacionalizmus látható formát ölt a Vajdaságban is, miután ezt a módszert a szerbek már korábban kipróbálták a Presevo-völgyben (cirill betűkkel Прешево, albánul Presheva). A BALK ottani, albán forrásai szerint a mostani vajdasági események kísértetiesen hasonlítanak arra, ami a névtáblák ügyében az utóbbi években, évtizedekben a déli albán területeken zajlott le. A vajdasági eseményeknek lökést adhatott, hogy a közlekedési és szállítási minisztérium élére a táblaírás megszállottja került, aki a szerb elnök régi ismerőse, és politikájának odaadó híve.
Mi ez itt, Oroszország?
Forrásunk szerint a Presevo-völgyben a szerbek először csak cirill betűkkel írták ki a települések nevét, majd később latin betűkkel is aláírták ugyanazt a nevet, függetlenül attól, hogy albánul másképp hívják az adott falut vagy várost.
Álláspontunk szerint ennek túl sok értelme nincs, némi malíciával jegyezzük meg, hogy ez legfeljebb a gyengébb szerbek érdekében történhetett, akik valamilyen okból kifolyólag nem ismerkedtek meg a cirill betűvetéssel.
Albán forrásunk azt is elmondta, hogy a névtáblák miatt ezer alkalommal is tiltakoztak, de semmilyen eredményt nem értek el, ami nem túl reményteli a vajdasági magyarok szempontjából, viszont a cirill írásmód tekintetében ekvivalens azzal a videóval, amelyet a szabadkai képviselőtanács tagjaival végignézettek a elnöki díszpolgárság „ünnepén”.
Ha a példamutatás szempontjából tekintünk erre az eseményre, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy honnan fúj a szél, mert ha az elnök egy végig cirill betűs videót levetít egy soknemzetiségű városban, amelynek éppen a díszpolgára lesz, akkor a „legfelsőbb szándékot” illetően kevés kétségünk lehet.
Presevót érdekes módon már a Google-térkép is csak egy nyelven tünteti fel,
szerbül latin és cirill betűkkel (Forrás: Presheva Jonë)
Visszatérve a Presevo-völgyhöz, a táblák cseréje ott körülbelül öt évvel ezelőtt már lejátszódott, erről tanúskodnak az ottani médiabeszámolók is.
A Presheva Jonë albán nyelvű helyi hírportál valamivel több mint öt évvel ezelőtt azt írta, hogy a Presevo-völgy túlnyomóan albán többségű lakossága olyan feliratokkal szembesül, mint Oroszországban.
A beszámoló szerint az ottani Albán Nemzeti Tanács (KKSH) határozottan reagált arra, hogy nem használják az albán nyelvet a térségben kitett közlekedési táblákon, ma már tudjuk, hogy eredménytelenül.
A jelek szerint a szerbiai kormányzat most ugyanezt a módszert használja a Vajdaságban is, amihez persze az is kellett, hogy Belgrádban a megfelelő ember kerüljön a közlekedési minisztérium élére.
fényírás, miközben számos helyen cserélik a táblákat kizárólag cirill betűsre?
Ennek némileg ellentmond, hogy a közösségi médiában megjelent beszámolók szerint a szerb hatóságok éppen most kezdték meg a magyar zászlóval „díszített” SZABADKA felirat helyreállítását, miután nyilván értesültek a szerb feliratok terjedéséről szóló magyarországi médiabeszámolókról.
Az összképet ez ugyan némileg árnyalja, de a hozzáálláson aligha változtat, egy fényes felirattal nem lehet senkit sem elvakítani. Viszont arra jó lesz, hogy a szerbiai kisebbségi politika diadala legyen a kormányzati szózatokban!
A táblaírás megszállottja
Az utak karbantartása a Putevi Srbije (Szerbia útjai) nevű közvállalat feladata, amelynek vezetője az elnyűhetetlen Zoran Drobnjak, aki mindig a második sorból mosolyog, amikor a szerb elnök átad valamilyen utat vagy néhány kilóméteres útszakaszt, így a táblák kihelyezését is ez a cég végzi felsőbb utasításra.
Itt jegyzendő meg, hogy a Putevi Srbije szabályzata teljesen világos a kisebbségi nyelvek tekintetében, ahol a kisebbségi nyelvek használata engedélyezett, ott a kisebbségi nyelveken is kiírják a település nevét, egyébként csak szerbül, felül cirill, alul latin betűkkel, turisztikai látványosságok estében pedig angolul a cirill betűs felirat alatt.
A két nyitóképen jól látszik, hogy ezt a szabályt sem Zenta, sem Presevo esetében nem tartották be a szerb hatóságok.
A közlekedési minisztériumot Goran Vesić vezeti, aki belgrádi alpolgármester volt sokáig, de miután a jelenlegi városvezető, Aleksandar Šapić nem tartott igényt a szolgálataira, a szerb elnök átmentette őt a közlekedési minisztérium élére.
Ebből (és másból) is látszik, hogy Vesić a szerb elnök bizalmasának számít, miután 2013-ban a Demokrata Pártból átigazolt a haladókhoz, ami a pedig a feliratokat illeti, teljesen egymásra találtak.
Goran Vesić, a táblaírás megszállottja
Az udvari hírportálnak számító belgrádi Informer két évvel ezelőtt arról számolt be, hogy nagy erőkkel folyik a cirill írásmódért kezdődött harc, amelynek keretében több, mint kétezerkétszáz külföldi cég állt át részben vagy teljesen a cirill betűk használatára Belgrádban.
Goran Vesić alpolgármesterként akkor úgy nyilatkozott, hogy Belgrád három évvel korábban, vagyis 2018-ban, ezt a dátumot jegyezzük meg, fogadta el azt a határozatot, hogy minden cég bérleti kedvezményben részesül, ha a nyilvános felirataiban a cirill ábécét használja, ami sokakat motiválhatott, tudjuk, mintegy kétezerkétszázat.
Vučić nagy harcos
Vesić – aki annak idején alpolgármesterként irányította a várost egy bábfigurának számító polgármester válla felett átnyúlva – az Informernek nyilatkozva a fent említett „pozitív belgrádi példát” hozta fel Aleksandar Vučić akkori elképzelésének támogatására, hogy a szerb parlament fogadjon el törvényt a szerb nyelv és kultúra védelmének érdekében.
Egyúttal méltatta a szerb elnök harcát, ami nyilván magában foglalta az idegen írásmód tűzzel-vassal és pénzzel történő kiirtását 2200 esetben.
– Vučić mindig is a szerb nyelv és a szerb kultúra védelméért, történelmünk népszerűsítéséért küzdött, és részéről ez csak az egyik lépés a szerb identitás megőrzéséért folytatott harcnak
– magasztalta a szerb elnököt Vesić, aki nem felejtette el megemlíteni, hogy amióta Vučić az ország elnöke, a szerbek szabadon ünnepelhetik történelmüket, uralkodóikat, és bízhatnak abban, hogy a kultúrájuk előmozdításával megőrzik az identitásukat.
Vesić végrehajtó alpolgármesterként akkor úgy fogalmazott, hogy Belgrád örömmel tesz eleget az új törvényből fakadó kötelezettségeinek, és egyúttal utalt arra, hogy a város három évvel korábbi döntése meghozta az eredményt, ami azonban csak a fővárosra korlátozódott, mivel országos törvény nem volt.
A volt alpolgármester akkor azzal is eldicsekedett, hogy a Starbucks – amikor meghívta Szerbiába – örömmel tett eleget annak a kérésének, hogy cirillel írja ki a nevét, mert azonnal megértette, hogy mit jelent egy nép kulturális identitásának tiszteletben tartása.
A Starbucks örömmel írta át a nevét cirill betűsre
A 2018-as dátum: Presevo és Belgrád
A cikk elején arról írtunk, hogy a Presevo-völgyében 2018-ban cserélték le a feliratokat, és most azt is láthattuk, hogy Belgrád 2018-ban kezdte díjazni a cirill betűs írásmód használatát egy hűséges alattvalónak köszönhetően.
A két esemény egybeesése azzal hozható összefüggésbe, hogy Aleksandar Vučić nem sokkal korábban vette át az államfői tisztséget, és egyik prioritásának számított a cirill ábécé támogatása, amit véglegesen a szerb nyelv és a cirill írásmód használatáról szóló 89/2021-es törvény öntött formába.
A törvény kimondja, hogy „a szerb nyelvet és a cirill ábécét, mint anyanyelvi ábécét használni kell az állami szervek, az autonóm tartományok szerveinek, városainak és községeinek munkájában, a közigazgatásban, a közvállalkozásokban és közszolgáltatások esetében”.
A szerb „nyelvtörvény” logikus folytatása a kilencvenes évek háborúinak, és azt jelzi, hogy az erősen jobbra tolódó szerb nemzeti kormányzat elégedetlen a jelenlegi helyzettel.
A törvény alapján a köztársasági, tartományi és helyi szabályozók a külön törvényeknek megfelelően adó- és egyéb adminisztratív kedvezményeket állapíthatnak meg azon gazdasági és egyéb szervezetek számára, amelyek üzleti tevékenységüket vagy tevékenységüket végzése közben a cirill ábécé használata mellett döntenek, ami magában foglalja a cirill ábécé használatát az elektronikus médiában és a nyomtatott közmédiában.
Ugyanakkor a törvény szerint adó- és egyéb adminisztratív kedvezmények állapíthatók meg azon gazdálkodó és egyéb szervezetek számára is, amelyek tevékenységük jellegéből adódóan a nemzeti kisebbség hatósági használatban lévő nyelvét és írását (is) használják, a hivatalos nyelv- és íráshasználatra irányadó törvény rendelkezései szerint, vagyis a törvény ezen a téren önmagában nem kizárólagos.
Ebből nyilván az a következtetés vonható le, hogy a szerbiai állampolgárok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül fizetnek azért, hogy a betelepülő cégek – mondjuk mint a Starbucks – cirill betűkkel írják ki a nevüket, de azért is, hogy a saját nyelvükön láthassák viszont a helységneveket.
Nem világos azonban a rendelkezés abban a tekintetben, hogy ez miként vonatkozik a város és településnevekre, a törvény ugyanis kivételt csak a személynevek használatakor és írásakor tesz.
Az itt elmondottakból – különösen pedig az említett elégedetlenségből – következik, hogy a legfelsőbb, vagyis a szerb elnöki szándék továbbra a cirill ábécé használatának népszerűsítése, merthogy „minden más írásmód balesetveszélyes”, mint ahogy azt Goran Vesić minisztériuma állítja.
De nem csak ez, hanem a Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy anélkül – a cirill írásmódot a szerbek ráerőltetik más népekre és nemzetekre, függetlenül attól, hogy a törvény betűje mit mond.
Ez a törekvés a Vajdaságban főleg azután erősödött fel, miután a közlekedési tárcát átvevő Goran Vesić már nem belgrádi alpolgármesterként, hanem miniszterként szolgálja a népet és az elnököt.
A kétnyelvűség tiszteletben tartása Koszovón és Délvidéken
A szerb alkotmány értelmében Szerbiában, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely másik etnikai közösséghez tartozik, ott a szerb nyelv, mint hivatalos nyelv mellett az adott kisebbség nyelve is használatban van, illetve a kisebbség nyelvét is használni kell – emlékeztet a balk.hu.
Ez azonban általában nem történik meg abban a három városban és a környező falvakban, ahol többségében albán lakosság található a Preševo-völgyben (cirill betűkkel Прешево, albánul Presheva), vagyis ahol a szerbiai albán közösség több mint 80%-a él.
Ezt a jelenséget a Völgy albánjainak képviselői a belgrádi kormányok által fenntartott folyamatos diszkriminációnak tekintik az országos szinten kisebbségben lévő albánokkal szemben.
Ugyanez a helyzet Délvidéken, például Horgoson is, ahol a város/falu központjában lévő körforgalomban csak cirill és latin betűs szerb felirat van, magyar nincs, és ez nem csak a település nevére vonatkozik, hanem a vasútállomás felé mutató táblára is.
További párhuzamnak számít, hogy Horgoson is csak cirill betűs felirat jelzi az autósok számára, hogy iskolai övezethez érkeztek, nem is egy helyen.
Szerbiában nem csak cirill betűs táblákat tudnak gyártani, – gyártottak már másmilyent is – ezért egyértelmű, hogy sok esetben bizonyára csak a jó szándék és a tolerancia hiányzik a használatukhoz.
A szerb haladók esetében sajnos hiány van mindkettőből.
https://delhir.info/2023/09/16/a-ketnyelvuseg-tiszteletben-tartasa-koszovon-es-delvideken/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése