2024. február 24.
Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit tesz a párt a saját embereivel, ha változnak a körülmények? A forradalom megeszi saját gyermekeit? Lovas Ildikóról van szó - régi barátom volt, sőt, násznagya is voltam, a NATO-bombázás alatt hozzám menekült a fiával, mármint Ficsku Pál lakásába, hozzám, mint menekült. Sok mindent csináltunk együtt, hovatovább együtt gondolkodtunk. Aztán jött egy fordulat, nem ragoznám, milyen kapcsolatba került Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. Hát szorosba. Szerbhorvát György:
Elkezdődött valami, ámokfutásnak mondhatnánk, de a legkevesebb, amit velem tett. Valójában semmit, kimaradtam a vajdmagy nyilvánosságból, bár a magyarban megszólalhatok. Aztán elkezdett leszámolni, dirigálni, bárkivel bárhol - hogy milyen ideológia alapján, ne kérdezzétek. Felszámolta saját sikeres írói karrierjét (tegyük hozzá, nagyon jókat írt), hogy amolyan vajdmagy Elena C.-ként belerúgjon bárkibe. Megkapott mindent: az informális ellenőrzést a médiában, mint hallottam, órákat telefonált, mert azért nem a digitális nemzedék tagja. Aztán jött a párt, a Magyar Nemzeti Tanács. Hogy Pásztor döntött, vagy ő - sose tudjuk meg, de négykezes klavírkoncertet adva uralkodtak. Jó, egyszer félretették Ildikót, aztán visszamászott az ablakon. Nehéz felsorolni, kikbe gyalogolt bele, valójában nem is tudom, a legutóbbi emlékezetes esete - Krusovszky írt róla a Narancsban - a vajdmagy írók megregulázása volt, hogy aki nem itt él (ezt Kishegyesről írom, ezért az "itt"), azt ne adja ki a Forum. Bezzeg őt meg kellett jelentetni, és végül majdnem sikerült mindent tönkretennie. Ezzel a földrajzi-mobilitási ná(r)cizmussal azért sokra nem ment, azt hitte, ismét bebetonozta magát az általa vezetett intézetbe, a bugyuta Magyar Szós heti publicisztikájáiba (amiért, állítólag, kiemelt honort kapott), meg hát általában az összes író lealázásába, amennyiben számosan kapta a helyi irodalmi díjakat. Via Előretolt Helyőrség, hisz ő kapta meg azt is.
De az erőskezű Pásztor István elhunyt, visszatekintve, csinált ő jó dolgokat is, Vucic és Orbán árnyékában. Ezt most nem teszem mérlegre, kegyeletből sem/is.
De mi történik a pártban, melynek Lovas elnökségi tagja, és a nemzeti tanács tagja. Tegnap láttam a tévében, fotókon, vidáman szavazott, hogy megszüntették az intézetét. Már nincs rovata a Magyar Szóban sem.
Egy szép bukást látunk, de azért ne reménykedjünk. Szinte vicces, ahogy a pártja kimondta rá a fatvát, eltisztítják. Nem vagyok jós, de több opciót látok: íróként beszámol kétségeiről. Vagy: a Fidesz, az Előretolt helyőrség utánanyúl, noha ez hatalmi problémákat vethet fel a VMSZ és a Fidesz közt - már ha ez bárkit érdekel. Kiviszik Brüsszelbe. Vagy egy újabb fordulattal ő erősödik meg a pártban - én már semmiben sem hiszek. Képzettsége, stílusa, manipulációs technikái bármire készségessé teszik, kérdés, Szabadka íróját, hű polgárát, miniszterét, minden kultúra urát (hölgyét) helyben meddig viselik el? Kik bocsátanak meg neki? Vannak szövetségesei? Otthagyja Szabadkát, és majd Pesten lesz kultúrkomisszár, amiben a határon túliak tarolni szoktak? Vagy ismét azt mondja, mint húsz éve, hogy ő liberális konzervatív? (Bár szerintem gőze sincs arról, mi az, ahogy nekem sem.)
Egy emberi tragédia zajlik előttünk: egy író bemegy a politikába, elkapja a hatalom, intézkedik, behülyül. Óhatatlanul bukik is (talán, nem tudjuk a mértéket). Vérig sértett sokakat, lealázott, feudális technikákat alkalmazott. Nem tudom, szerintem meg sem gazdagodott - ez plusz poén, amúgy érthető lenne.
Egyszerűen bonyolult életút ez.
A zsánerképet a végére írom meg, ebből talán érzékelhető a zavarodottságom is. Ildi felhívott 1999. áprilisában, bár erről már szóltam, hogy jön hozzám a fiával, a Deák téri buszállomáson várjam. Mondtam hogy hát én Ficsku Pálnál lakom menekültként, de hát ez van, menjek. S mentem a Szentkirályi utcában, ráfutok Esterházy Péterre, szál ki a zöld Suzukijából. Mondom, én én vagyok, mivel már telefonoztunk, kérte, magyarázzam el ezt a Szerbia elleni NATO-bombázást. Épp egy vajdasági magyar színházi előadásra megy, monda, nem jössz? Hát, mondom, menekültekért megyek, vagy nem is tudom, Lovas Ildi Szabadkáról. EP ezt így nem értette, menekült, buszállomás, mi van, gyerek is, hova? Annyit mondott, Lovas Ildi, hát az egy jó szabadkai író.
Itt tartottunk 25 éve, most meg itt.
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16166
Erre szokták mondani: Kihullanak a csontvázak a szekrényből!
2024. febr. 24. 11:43
Lassan már semmin sem lepődhetünk meg. Legalábbis én, mert amikor elolvastam a Magyar Nemzeti Tanács legutóbbi „összejöveteléről” a beszámolót, majd az abban megtalálható – egyesek szerint – szenzációs hírt, nem lepődtem meg, mivel vártam, hogy megkezdődjön, de úgy tűnik minden sokkal gyorsabban játszódik le, mint ahogyan vártam, így immár nem lassan, hanem akár azt is mondhatom villámgyorsan célba fog érni a „lovastalanítás” (a VM4K élén az első naptól az utolsóig Lovas Ildikó, a néhai Pásztor István kedvese állt).
Azért, nem tudom elhallgatni, valami engem is meglepett. Egy mondat az első cikkből, ami így hangzik: „Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia szövegében immár nem szerepel a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K), amit korábban a stratégia sarokköveként emlegettek, helyette a Szekeres László Alapítvány szerepel”.
Igaz, habár nem elfogadható magyarázatot már a másik cikkben találtam, ami pedig ez: „A Magyar Nemzeti Tanács mai ülésén elfogadásra került a Szekeres László Alapítvány új Alapszabálya, ennek értelmében megszűntek az alosztályok, az általános osztály és a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K). Az eddigi tevékenységet a Szekeres László Alapítvány tovább folytatja.” – állítják: erről tájékoztat a Szekeres László Alapítvány honlapja (leellenőriztem, igaz).
A következő lépés az volt, előszedtem az említett alapítvány Alapszabályát (ami valószínűen nem a legújabb, amiről beszélnek, mert még 2023 áprilisában fogadták el), mi a fene az, ami ezek szerint mától kezdve megszűnt. Kénytelen voltam az elsőtől az utolsóig elolvasni e dokumentumot, azonban az alosztályokról csak a 11.a szakaszban leltem, de csak ennyire:
„Az Alapítvány az alábbi belső szervezeti egységekre van felosztva:
- Általános osztály,
- VM4K – Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ.”
Ekkor döbbentem rá valami még sincs renden, mert valahol az Alapszabály elején valami egészen mást olvastam a VM4K-ról. Visszakerestem, majd rá is leltem:
- szakasz
Az Alapítvány célja:
…
- b) képzések szervezése, tervező-elemző, kutatói tevékenység végzése, ad hoc kimutatások, döntés-előkészítő anyagok készítése, valamint a magyar kultúra hatékony és színvonalas ápolása és fejlesztése a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató és Kulturális Központnak, mint kiemelt fontosságú nemzeti jelentőségi programokat lebonyolító intézménynek a működtetésével.
Sajnos, nincs semmilyen kapcsolatom egyetlenegy „víznéző asszonnyal” sem, így nem tudtam eldönteni, hogy a VM4K (al)osztály (belső szervezési egység) vagy intézmény. Az első, ami eszembe jutott: Ha kitörlik az Alapszabályból az osztályokat, mi lesz a célokkal?
Mégsem rágódtam még ezen sem, mert kíváncsiságom határtalan, ezért most a www.apr.gov.rs honlaphoz (gazdasági szubjektumok nyilvántartása) fordultam segítségért, nekiláttam keresni először a civil, majd az egyéb bejegyzett szervezetek (mint pl. intézmények) között, a keresésemhez felhasználtam e szervezetnek tűnő valaminek magyar és szerb nevét, valamint annak rövidítését (VM4K) is. Jó sok időm ráment, de sehol sem találtam még csak ehhez hasonlót sem. Utolsó próbálkozásom a Szekeres László Alapítvány bejegyzési dokumentumai voltak, de ott sem volt semmi olyan, hogy annak szervezetében megtalálható lenne bármilyen civil szervezet vagy intézmény.
Az eddigiek alapján állíthatom, a VM4K semmi más csak „fantomvalami” (szükség szerint, ha az kell, akkor intézmény, ha más, akkor egy alapítvány alapszabályban rögzített osztálya). Csakhogy, így sorjáznak a kérdések, amelyekre senki nem tudja a választ. Nem fogom mindegyiket felsorolni, csak párat, ne fogják vissza magukat, önök is felvethetik a saját megválaszolatlan kérdéseiket, akár önmaguknak, de az sem baj, ha a nyilvánosságnak.
- Egy fantomszervezet hogyan szerezhetett székhelyet (most lényegtelen, hogy tulajdonba, esetleg azt csak bérelte)?
- Egy fantomszervezet hogyan vehetett részt pályázatokon, ráadásul, ha még nyert is, miként és mire használta fel az elnyert pénzeket?
- Amennyiben a működéshez szükséges fogyó- vagy állóeszköz (főleg az utóbbi a lényeges) vásárlására kapott támogatást, mi lett ezen eszközök sorsa?
- Lesz-e olyan egyén vagy szerv, aki vagy amely megkísérel választ adni a sok-sok kérdésre, na meg megkeresi és nyilvánosságra hozza az egész (és most lényegtelen, hogy törvénytelen, esetleg csak erkölcstelen, habár ez a kettő általában együttesen igaz) történés felelősét/felelőseit?
Emlékezzenek csak vissza, mennyi szép szó, dicséret, magasztalás hangzott el az elmúlt években a VM4K-val kapcsolatban, amelyet most a Vajdasági Magyar Szövetség szinte az éjszaka leple alatt szüntetett meg, ugyanis csütörtök még hirdették a Krimi Klubot, péntek reggel beszámoltak a csütörtök esti rendezvényükről, majd pár órával később a Magyar Nemzeti Tanács elfogadta a VM4K megszüntetését, s a hírt azonnal ki is tették a közösségi oldalra! Igazi sztálini módszerek ezek, amelyek felvetik a kérdést, hogy egyáltalán miért is volt szükség erre a szervezetre, amelynek a tevékenységével az MNT által alapított sajtó folyamatosan kiemelt helyen foglalkozott, szinte minden rendezvényükről beszámoltak, majd egyszer csak a párt úgy döntött, hogy egyik napról a másikra megszünteti…
https://szmsz.press/2024/02/24/a-vm4k-val-kapcsolatos-megvalaszolatlan-kerdesek-tomkelege/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése