Szili Katalin Újvidéken: Példaértékű kitartás

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke Újvidéken találkozott Egeresi Sándor házelnökkel és lakossági fórumon vett részt

Magyarországon is felismerhető annak az igénye, hogy Szerbia elnyerje a tagjelöltstátust, de hogy ehhez megszerezze Budapest támogatását is és elkerülje az esetleges vétót is, változtatnia kell a restitúciós törvényen, mert az diszkriminatív és a kollektív bűnösség elvén alapul, nyilatkozta Szili Katalin a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke, miután Egeresi Sándor házelnökkel folytatott megbeszélésén átadta a bizottságnak a hét elején elfogadott határozatát a kollektív bűnösséget kimondó szerbiai restítúciós törvénnyel kapcsolatban.

Ezt követően lakossági fórumon vett részt, ahol elmondta: a budapesti döntés az anyaországi és a határon túli magyarság közös gondolkodásának jelképe. Ezen a találkozón az elmúlt időszakot értékelte, azt az együttműködést, amelyet országgyűlési elnökként próbált kiépíteni a vajdasági képviselőházzal és a szerb parlamenttel is. A lakossági fórumon kitüntetett figyelemmel fogadták az elnök asszonyt, hiszen ő volt talán az egyetlen a szocialista vezetésből, aki fokozott érzékenységet mutatott a határon túliak problémái iránt, és aki kettős állampolgárság megadását is támogatta. A sikertelen népszavazással kapcsolatban elmondta, hogy óriási trauma volt mindenki számára, de szerencsére eljutott a magyar társadalom addig, hogy megszületett a kettős állampolgárságról szóló törvény és azt már javában alkalmazzák a gyakorlatban is.
Visszatekintve az elmúlt időszakra, mégis felmerül a kérdés, vajon megtettünk-e mindent egymásért, tudunk-e olyan pontokat az életünkben és a nemzet életében , amelyben együtt tudunk gondolkodni, egyet tudunk érteni, mondta Szili Katalin. Nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy vannak ilyen pontok, ami éppen a restitúciós törvény kapcsán is megnyilvánult a bizottságban, amelynek ő az alelnöke.
- Nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem pártpolitikai csatározás kérdése, hanem olyan kérdés, amelyben egy hangon egyetértésben kell szólni. Ehhez a vajdasági magyar közösség kitartása és megmaradási törekvése is hozzájárult, hangsúlyozta Szili Katalin.
A lakossági fórumon részt vett Egeresi Sándor is, aki elmondta, hogy Boris Tadić elnök és Pásztor István pártvezető találkozója után és határozott anyaországi támogatásnak köszönhetően körvonalazódik a megoldás, mert olyan törvényt fognak november folyamán elfogadni a szerb parlamentben, amely felülírja a restitúciós törvényt, ez valószínűleg a rehabilitációs törvény lesz, amely kimondja, hogy valójában Szerbiában sem létezik kollektív bűnösség, hangoztatta a politikus.

Cs. Zs.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/12490/Szili-Katalin-Ujvideken-Peldaerteku-kitartas.html,2011. október 22. [11:33]
(Fotó: vojvodina.gov.rs)



KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

A szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvény bizonyos kitételei, cikkelyei élénk tiltakozást váltottak ki a vajdasági és a világ magyarságából is. Megnyilatkoztak pártkorifeusaink, országos képviselőink, az anyaország külügyesei, s nagyon komoly megfogalmazások estek a kollektív bűnösség elvének törvénybe iktatása miatt. Szerbia zsarolást vélt fölfedezni abban a magyar álláspontban, hogy vétót emelnek a balkáni állam EU-s csatlakozására, Tadić elnök úr vissza is utasította ezt a fajta módszert.
Aztán történt valami! S erről hallgatnak a valódi információ birtokosai, mert egy rövid Tadić-Pásztor István találkozó megoldott mindent!
A megoldásban az van benne, hogy egy másik törvénnyel rendezik azt a törvényt, amely magában foglalja a kollektív bűnösség elvét. Megmaradhat tehát az eredeti megfogalmazás, mert, ha ama másik törvény életbe lép, elhessenti rólunk, délvidéki magyarokról a hetven éve ránk kényszeríttet rákfenét!
És most már mindenki, a VMSZ teljes vezérkara, a magyar külügyesek, még Szili Katalin is megkönnyebbült szívvel okít bennünket, s arra biztatnak minket, fogadjuk szeretettel ezt a nagy gondoskodást!
Azért lenne mégis pár kérdésem!
Miért nem javítható ki a restitúciós törvény számunkra fájó szövege? Mi volt az a csudaszemcsöpp, amellyel megváltoztatták vezetőink eddigi látószögét? Mert a restitúciós törvény minden betűje továbbra is hatályban marad! Olyan szöveg és magyarázat, amelyet Szili Katalin és Egeresi Sándor közvetít felénk, „nem az a lényeg, milyen törvényalkotási eljárással javítják ki e hibát, a fontos az, hogy megoldódjék a kérdés”, egyszerűen elfogadhatatlan. Mert Sziliék megfogalmazásából is kitetszik valami olyan, amely nem méltó a világ egyetlen képviselőházi döntéséhez sem. Mi az, hogy „hiba”? Milyen hiba is esett a Szerb Szkupstinában a restitúciós törvény meghozatalakor? Folyt a vita jó hosszan, okos emberek fejtegették azt a már megkövült szövetet, amelyet réges-rég lezárt a világ, s a Liberális Demokrata Párt elnöke jó hangosan kinyilvánította szentenciáját, majd megmutatom én ezeknek a fasisztáknak, mi jár nekik vissza! Ehhez csatlakozott nagy hangon a Szociáldemokrata Liga szószólója, s azonnal le is söpörte a parlamenti többség a VMSZ módosítási indítványát. Most is ott van az asztal alatt, ha azóta ki nem söpörték onnan a takarítónők. A mai állapotok és magyarázatok szerint a VMSZ javaslata volt a „hiba”, mert megalkotói is kifaroltak immár mögüle. És elfogadják azt, amelyet eddig elvetettek. Ennek bizonyossága az lesz, ha visszavonják az Alkotmánybíróságról a beadványukat, amire hosszan nem kell már várnunk. Pedig ott maradhatna az a beadvány, döntsenek legképzettebb bíráink, „hiba” esett-e a szerb parlament egyik törvénye meghozásának kapcsán?
A legfőbb kérdésem mégis ez.
Miért látjuk, érzékeljük ezt a lelkes magyar visszavonulást?
Aki erre választ adhat, jó lenne, ha nem csak négyszemközti beszélgetésekben, zárt eszmecseréken szólna, de számot adna közösségünknek arról, ami mindannyiunk ügye, ami megváltoztathatja jóra életünket, ami kitörli a szerb közvélekedésből, hogy a vajdasági magyarság rendezett 1941/42-ben vérfürdőket Bácskában, amely végre szólna arról is, hogy az újvidéki hideg napok áldozatai között magyarok is voltak, és főképp arról, hogy bizony kegyetlen öldöklések történtek Vajdaság szerte a magyar közösségekben, emberek ezrei estek áldozatul véreskezű antifasiszták népirtásának csak azért, mert magyarok voltak. És biztosan szó lesz abban a készülő törvényben arról, hogy nem a perbefogott bizonygatja majd ártatlanságát, hanem az állam bizonyítja majd be háborús bűnösségét? És tényleg visszaszolgáltatják a vajdasági magyar emberek elorzott vagyonát?
Jó lenne valakinek, aki érti és tudja a magyarázatokat, és teljességében informált is, ha kiállna közösségünk elé, és pontosan megválaszolná a lelkünkben és elménkben fölmerülő kérdéseket! Azt hiszem, közösségünk egységbe kovácsolásának ez az első és legfontosabb lépése!

Balogh István
http://www.vajma.info/cikk/olvasok/52/Kerdesek-es-valaszok.html, 2011. október 22. [21:56]