Változtatni kell a restitúciós törvényen

Vajdasági magyar szervezetek közleménye

Alulírott vajdasági magyar civil szervezetek és politikai pártok Újvidéken, 2011. október 24-én, megvitatták az október 6-án (éppen a magyarság gyásznapján) hatályba lépett szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvényt, amely nagy csalódást keltett az itteni magyarok körében, kedvezőtlen reagálást váltott ki az anyaországban és a két ország között diplomáciai feszültséget okozott.

Az eddigi reagálások alapján, álláspontjaikat az alábbiakban foglalták össze:

1. Változtatni kell a restitúciós törvényen, mert az diszkriminatív a magyar közösséggel szemben és a kollektív bűnösség elvén alapszik, sérti az alapvető emberi jogokat, s ellentétben áll az európai jogrenddel is. Ezért nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a novemberben a parlament elé kerülő rehabilitálási törvény „hidalja át” azokat az észrevételeket, amelyek a restitúciós törvénnyel kapcsolatosan elhangzottak. Javasoljuk, hogy ennek a törvénynek a kollektív bűnösséget sugalló (5. szakasz 3. bekezdésének 3. pontját) töröljék, mivel a rehabilitálási törvénnyel nem lehet azt módosítani.

2. A restitúciós törvény azon személyek és örököseik kárpótlásáról rendelkezik, akiket 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg vagyonuktól. Sajnálattal emlékeztetünk arra, hogy a délvidéki magyar és más nemzeti kisebbségek vagyonának jelentős hányadát már 1945 márciusa előtt lefoglalták, s a tulajdonjog megsértésére nem egy esetben népirtás és etnikai tisztogatás keretében került sor. Ezen szomorú történelmi tényekre tekintettel javasoljuk, hogy a vagyon-visszaszármaztatási időszak kezdő napját 1941. április 6-ban határozzák meg – mint a hatályos rehabilitálási törvényben –, mivel ekkortól vették kezdetüket a restitúciós törvény által jóvátenni hivatott jogsértések.

3. Emlékeztetünk arra is, hogy a szerb parlamentben – habár többször követeltük – mindeddig nem került sor olyan nyilatkozat elfogadására, amely elítéli az 1944/45-ös délvidéki vérengzést, eltörli a vajdasági magyarokra a mai napig fenntartott „kollektív bűnösséget” és koholt vádakat, valamint biztosítaná az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát és az események hatékony tudományos feltárását.

4. Megállapítjuk, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és képviselői, valamint a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem tettek meg idejében minden politikai lépést, hogy a restitúciós törvény ilyen megfogalmazásban való elfogadására ne kerüljön sor.

5. Követeljük, hogy a VMSZ azonnal hozza nyilvánosságra a szerb kormánnyal kötött megállapodás szövegét, valamint, hogy a VMSZ az új rehabilitálási törvény javaslatának szövegét vitassa meg a magyar koalíciós partnereivel, és hogy az MNT is foglaljon állást erről, mielőtt még a parlamenti eljárásba kerül.

Újvidék, 2011. október 24.

Civil szervezetek
– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, mgr. Bozóki Antal elnök
– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat – Topolya,
Kovács László elnök
– Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület, Papp Ferenc elnök
– Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Nagy Margit elnök
– Vox Humana Emberbaráti Szolgálat, Sípos Piroska elnök

Pártok
– Ágoston András, elnök, Vajdasági Magyar Demokrata Párt,
– Csonka Áron, elnök, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
– Oláh Róbert, a Magyar Remény Mozgalom alelnöke
– Rácz Szabó László, elnök, Magyar Polgári Szövetség