Január 20–23.

Az újvidéki vérengzés napja / Újvidéki razzia napja (Dan novosadske racije / Novi Sad "Razzia" Day)

1942 elején az előző év tavaszán Magyarországhoz csatolt Bácskában felerősödött a jugoszláv (szerb) partizánok tevékenysége. Az ún. Sajkásvidéken a magyar csendőrség katonai alakulatokkal együttműködve felszámolt egy partizáncsoportot. Az elszenvedett néhány fős veszteség megtorlásaként 1942. január 12. és 15. között a Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, Grassy József vezérkari ezredes, Deák László ezredes és Zöldy Márton csendőrszázados vezette katonai és csendőri alakulatok razziát tartottak a rejtőzködő partizánok felkutatására. A razziát ezután az altábornagy és társai önhatalmú akciójaként kiterjesztették a környező községek szerb és zsidó lakosságára, majd Újvidék (Novi Sad) városára is. A vérengzés során január 20. és 23. között többezer ártatlan, többségében szerb, illetve zsidó polgári személyt (köztük nőket, gyerekeket, öregeket) lőttek agyon a nyílt utcán vagy géppuskáztak a jeges Dunába Újvidéken, Zsablyán, Csurogon, Mozsoron (Mošorin) és Óbecsén (Bečej).

A fasizmus áldozatainak (1941–1945) újvidéki emlékműve

Az újvidéki razzia során a későbbi hivatalos magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök 3309 (3340), zömében szerb polgári lakost gyilkoltak le, köztük 729 nőt, 299 idős embert és 147 gyermeket. A halottak között mintegy 700 zsidó származású ember is volt. Mai szerb történészek adatai alapján a vérengzésnek összesen 3808 áldozata volt, ezek közül 2578 szerb, 1068 zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy volt.
Az újvidéki események már a II. világháború idején felháborították a közvéleményt. A tetteseket még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták, és 15 felelősnek tartott honvéd- és csendőrtiszt ellen bírósági eljárás indult. A fő felelősöket a háború után kiadták a volt Jugoszláviának és Újvidéken népbírósági ítélettel háborús bűnösökként, kivégezték őket. Bíróság elé állították és kivégezték Szombathelyi Ferenc volt vezérkari főnököt is, aki által 1943-ban elindult a bírósági eljárás az igazi felelősök ellen.
Az újvidéki vérengzés Magyarországon és más országokban is a magyar megszállás alatti területeken a háború során elkövetett háborús bűnök jelképévé vált. A vajdasági magyar lakosság ellen elkövetett 1944–45-ös, jóval nagyobb, véres megtorlás ugyanakkor nemzetközileg sokkal kevésbé ismert, bár legfontosabb tényeit a magyar kutatók már feltárták. A megtorlások magyar áldozatainak számát 25.000 és 40.000 közé teszik.



Január harmadik hétfője
Martin Luther King születésnapja – az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe (Rođendan Martina Lutera Kinga / Martin Luther King Day – Martin Luther King Jr.’s Birthday)

Az amerikai Kongresszus 1983. évi határozata alapján ünneplik, annak emlékére, hogy 1929. január 15-én született dr. Martin Luther King néhai fekete emberjogi harcos. Amikor 35 éves korában megkapta a Béke Nobel-díjat. Ő volt a legfiatalabb személy, akinek ezt a díjat megítélték. 1968. április 4-én Memphisben (Tennessee) a hotelszobája balkonjáról tartott beszéde közben orgyilkosság áldozata lett.