Temerini magyarok karácsonya

2011. december 24-én a hajnali órákban egy családi ház ablakát dobták be téglával, majd a karácsonyi éjféli miséről hazafelé tartó idős magyar asszonyt és egy, a segítségére siető fiatalabb magyar házaspárt vert össze három, szerbül beszélő férfi.
Utcai randalírozás? Magyarellenes incidens? Nők elleni erőszak? Keresztények elleni támadás?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor 2011. december 29-én felkerestük a vajdasági (bácskai, délvidéki) Temerinben Guszton András polgármestert, a pár nappal korábban magyarokat ért újabb támadások ügyében.
A polgármesteren kívül találkoztunk a sértettekkel, beszélgettünk temerini polgárokkal, helyi újságírókkal, akik egybehangzóan jelezték, hogy az ezekhez hasonló, magyarokat sújtó támadások Vajdaság-szerte gyakoriak és nem tekinthetők temerini jelenségnek. Legtöbbször már nem is jelentik ezeket az „apró ügyeket”, a magas ingerküszöb miatt ezek az esetek már nem is válnak hírré.
A családi házat ért hajnali támadás helyszínére a rendőrség azonnal ki sem ment, az éjszakai támadás két elkövetőjét (egyikük magyar hangzású neve nem zárhatja ki a támadás etnikai jellegét) szabálysértési eljárásban 25-25 nap elzárásra ítélték, a harmadikat, aki helyi információk szerint közismert figurája a magyarok elleni támadásoknak, el sem fogták.
A hajnali támadás nem tekinthető véletlenek, hiszen a házban lakik az a 16 éves fiatalember, aki részese volt a szeptemberi esetnek, amikor magyar fiatalok verekedtek össze szerb társaikkal.
A fiút elítélték a verekedésért, 30 napot töltött börtönben. A szülők elmondták, hogy iskolában zaklatják és ezért úgy döntöttek, hogy nem engedik iskolába járni, az egyébként jól tanuló, szerbül is beszélő fiút.
Látogatást tettünk az idős asszony védelmére kelt, alaposan összevert magyar házaspárnál is, akik fel vannak háborodva az ítéleten, az ismételten tapasztalható kettős mércén (az emlékezetes, kiprovokált verekedésért a temerini fiúk egyenként 10-14 éves büntetésüket töltik).
A magyar házaspár a jelen vajdasági viszonyokat tekintve bátorságot tanúsítva további jogi lépéseket tervez, törekvésük támogatást érdemel.
Azon a véleményen vagyunk, hogy a délvidéki magyarságot ért 1944-45 évi, megdöbbentő, máig takargatott és minden vonatkozásában lerendezetlen véres, titói leszámolás eltitkolása érdemi összefüggésben van a helyi magyarságot érő folyamatos megfélemlítésekkel. Főleg a Vajdaságba dél felől betelepülők szemében tűnik úgy, hogy a magyarokkal 90 év óta, 67 év óta, 20 év óta bármit meg lehet tenni, létüket, vagyonukat, nyugalmukat következetesen tönkretéve.
A szerb populizmus Koszovóval kapcsolatos dühét így a vajdasági magyar őslakosságon vezeti le, a helyi hatóságok hallgatólagos cinkossága mellett.
A temerini magyarokkal folytatott beszélgetéseink során kialakult véleményünk szerint a 2012-es évben a magyarellenes támadások felerősödése várható, egyrészt az 1942-es újvidéki razzia 70. évfordulójára tervezett megemlékezések szította magyarellenes indulatok, másrészt a választási kampány hevében előtörő nacionalista kártyák kijátszása miatt.
Határozott, öntudatos magyar érdekeket szem előtt tartó, nemzet- és külpolitikával megelőzhetjük ezeket a méltatlan támadásokat. Az európai unióba igyekvő szerb szomszédunkat figyelmeztetnünk kell, hogy kötelessége megvédenie a vajdasági magyarokat, biztosítani kell az alapvető emberi jogaikat. Szerbiának be kell tartania az európai értékrendet, a kisebbségi ügyek kezelésében is.

Ékes Ilona, a nemzeti összetartozás és az emberjogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság fideszes tagja
Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumi elnöke
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1279/Temerini-magyarok-karacsonya.html, 2012. január 2. [12:46]