Hortenzia napja.
Latin eredetű név, a Hortensius római nemzetségből származik. Jelentése
kerti virág.
1558 – I. (Katolikus) Mária halála után I. Erzsébet
(VIII. Henrik és Boleyn Anna leánya) lépett Anglia trónjára.
1677 – II. (Stuart) Mária, az angol trón örököse házasságot kötött III. (Orániai) Vilmos herceggel, Hollandia helytartójával.1773 – Megszületett Csokonai Vitéz Mihály költő, színész (Dorottya).
1869 – Megnyílt Egyiptomban a Szuezi-csatorna, amely kapcsolatot biztosított a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.
1902 – Budapesten megszületett Wigner Jenő, magyar származású, Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök.
1917 – Meghalt Auguste Rodin francia szobrász Meudon-ban, Franciaországban (A gondolkodó, Csók).
1942 – Megszületett Martin Scorsese amerikai rendező (Taxisofőr).
1946 – Megszületett Martin Barre, a Jethro Tull gitárosa.
1966 – Megszületett Sophie Marceau francia színésznő, a legendás Házibuli c. film Vic-je. (Braveheart – Rettenthetetlen).
1677 – II. (Stuart) Mária, az angol trón örököse házasságot kötött III. (Orániai) Vilmos herceggel, Hollandia helytartójával.1773 – Megszületett Csokonai Vitéz Mihály költő, színész (Dorottya).
1869 – Megnyílt Egyiptomban a Szuezi-csatorna, amely kapcsolatot biztosított a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.
1902 – Budapesten megszületett Wigner Jenő, magyar származású, Nobel-díjas fizikus, vegyészmérnök.
1917 – Meghalt Auguste Rodin francia szobrász Meudon-ban, Franciaországban (A gondolkodó, Csók).
1942 – Megszületett Martin Scorsese amerikai rendező (Taxisofőr).
1946 – Megszületett Martin Barre, a Jethro Tull gitárosa.
1966 – Megszületett Sophie Marceau francia színésznő, a legendás Házibuli c. film Vic-je. (Braveheart – Rettenthetetlen).
1970 – A Luna-17 szovjet űrhajó a Holdra bocsátotta a Lunahod-1-et, az első
holdjárművet.
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. november 17-23. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. november 17. - Bejelentették, hogy Balatoni Gyermekközpont néven nemzeti intézményként működik tovább a zánkai úttörőváros.
1989. november 17. - Megkezdődött Nagymarosnál a Duna-meder helyreállításának előkészítése.
1989. november 17. - A kormány Berend T. Iván, az MTA elnöke által vezetett tanácsadó testülete megállapította: a kormány a politikai-gazdasági átalakulásban alapvetően pozitív szerepet játszik, de gazdasági intézkedéseinek egy része kapkodó, átgondolatlan és saját politikai elképzeléseivel ellentétes hatású. Példaként a lakossági turista-valutaellátmány időleges zárolását hozták fel, ami pénzügyileg racionális döntés volt, de közgazdaságilag végiggondolatlan és társadalmi hatásaiban rossz.
1989. november 18. - Az amerikai törvényhozás két házának vegyes bizottsága megállapodott, hogy Magyarország 91,5 millió dollárnyi segélyt kap az Egyesült Államoktól az elkövetkező három évben.
1989. november 18. - A Magyar Néppárt kibővített nagyválasztmányának ülésén Varga Csaba, a párt titkára közölte: a parlamenti választásokon minden egyéni körzetben jelöltet kívánnak indítani, és legalább 30-40 képviselőjük bejutását várják az új Országgyűlésbe.
1989. november 18-19. - AZ Európa 21. zöld szervezeteként megalakult a Magyarországi Zöld Párt.
1989. november 18-19. - Az 1946-ban Sulyok Dezső vezetésével alakult, az Egyesült Államokban újjászerveződött Szabadság Párt a budapesti Jurta Színházban tartotta második kongresszusát, amelyen elnökké választották a New Yorkban élő Hóka Ernőt, ügyvezető elnökké pedig Gueth Gyula kaposvári főorvost.
1989. november 19. - Bejelentették, hogy Magyarország egymilliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól.
1989. november 19. - Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja és Németh Miklós magyar miniszterelnök munkatárgyaláson találkozott a kancellár ludwigshafeni otthonában.
1989. november 20. - Elbírálták a Nemzeti Színház tervpályázatát. A beérkezett 31 érvényes pályamunka közül az első díjat Ligeti Béla és társai (KÖZTI) nyerték, terveik szerint a színház az Engels téren (ma Erzsébet tér) épült volna föl.
1989. november 20. - A Minisztertanács úgy döntött, hogy megszüntetik a sajtó pártállami irányítási gyakorlatát. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletét a pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, a tudomány és a szellemi élet képviselőiből kinevezett Felügyelő Bizottságra bízzák, a Magyar Hírlap és az MTI kormányzati felügyeletét a továbbiakban az államminiszter helyett a művelődési miniszter látja el.
1989. november 20. - Az Országházban megtartotta első plenáris ülését a Nemzeti Agrár Kerekasztal.
1989. november 21. - A Vatikánban tárgyalások kezdődtek a magyar kormány és az egyházi állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről, a Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes (az Állami Egyházügyi Hivatal korábbi elnöke) által vezetett magyar küldöttséget fogadta Agostino Casaroli bíboros, a vatikáni kúria vezetője is.
1989. november 21. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) azt javasolta, hogy a parlament december 11-i hatállyal mondja ki feloszlatását, és Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök március 11-re írjon ki parlamenti és elnökválasztásokat.
1989. november 21. - A politikai egyeztető tárgyalások Harmadik Oldalán részt vevő társadalmi szervezetek és mozgalmak bejelentették: a tárgyalássorozatot megszűntnek tekintik.
1989. november 21. - Németh Miklós kormányfő az Országgyűlés ülésén közölte: 1982-ben, amikor Magyarország felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), az akkori vezetés megszépítette a gazdasági adatokat, hogy ne riassza el a külföldi hitelezőket. Az ország valós külföldi adóssága 1989 végére meghaladta a 20 milliárd, a nettó adósságállomány a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága elérte az 1100 milliárd forintot. A kormányfő bejelentette, hogy Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és kiköltözik állami tulajdonban lévő rózsadombi villájából. Az ülésen lemondott Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, miután Király Zoltán, az ellenzéki képviselőcsoport tagja bejelentette: bizalmatlansági indítványt kezdeményez ellene.
1989. november 22. - Az Országgyűlés leszavazta a kormány hároméves gazdaságpolitikai programját, és felkérte a Minisztertanácsot, hogy a következő hónapban egy évre kidolgozott programot terjesszen a képviselők elé.
1989. november 23. - Az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság öt tagját: Ádám Antalt, Kilényi Gézát, Solt Pált, Sólyom Lászlót és Zlinszky Jánost. Az Országgyűlés az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé Nyikos Lászlót választotta meg.
1989. november 23. - Az MSZP elnöksége úgy döntött, hogy átadja az állam kezelésében lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet, három fővárosi kerületi pártszékházat, illetve megszüntette az ellenzéki szervezetek által élesen bírált NEXT 2000 Kft. működését.
1989. november 23. - Megalakult az orvosok és szakalkalmazottak új érdekvédelmi szervezete, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ).
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. november 17. BULGÁRIA: A bolgár nemzetgyűlés a lemondott Todor Zsivkov helyett egyhangúlag választotta meg az államtanács elnökévé Petar Mladenovot. Az ülésszakon először hangzottak el nyilvánosan megbélyegző minősítések Zsivkov harmincöt évig tartó uralmáról. A nemzetgyűlés módosította a büntető törvénykönyv azon paragrafusát, amely a hatalomnak nem tetsző nézeteket, politikai állásfoglalást bűncselekménynek minősített (ezért nem volt hivatalosan politikai fogoly Bulgáriában).
1989. november 17. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában a gyökeres változásokat, új kormányt, szabad választásokat, a kommunista vezetők távozását követelő tüntetést brutálisan szétverte a rendőrség. Az erőszakos fellépés újabb, egyre nagyobb tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, amelyek néhány nap alatt országos méreteket öltöttek.
1989. november 17. NDK: Hans Modrow miniszterelnök a parlament, a Népi Kamara ülésén bemutatta új kormánya névsorát, a 44-ről 28 tagúra csökkent kabinetben csak hét miniszter maradt helyén.
1989. november 17. SZOVJETUNIÓ: A moszkvai Kremlben Nyikolaj Rizskov kormányfő és a sztrájkoló vorkutai bányászok képviselőinek feszült hangú találkozóján a bányászok több követelését elfogadták, így megszűnt az úgynevezett "röghöz kötöttség".
1989. november 17. SZOVJETUNIÓ: Több hónapos vita után az észt parlament elfogadta a balti köztársaság választási törvényét, amely szerint képviselőjelölt csak az lehet, aki legalább tíz éve él Észtországban.
1989. november 18. SZOVJETUNIÓ: A három balti köztársaság népfrontmozgalmainak vezetői nyílt levélben kérték George Bush amerikai elnököt és Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt arra, hogy december elején esedékes találkozójukon tűzzék napirendre Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségének kérdését.
1989. november 18. SZOVJETUNIÓ: Lettországban a második világháború óta először ünnepelték meg hivatalosan a független lett állam 1918-as kikiáltásának évfordulóját.
1989. november 19. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában az ország vezetését és helyzetét kritikusan szemlélő ellenzékiek és hivatalos szervezetek képviselői megalakították a Polgári Fórum nevű reformmozgalmat, a mintegy 300 tag között volt Václav Havel színműíró, Jirí Hajek egykori külügyminiszter, Jan Skoda, a Csehszlovák Szocialista Párt főtitkára és Jirí Svoboda filmrendező, a kommunista párt tagja. A Polgári Fórum november 27-re kétórás általános sztrájkra szólította fel a lakosságot, ha követelései (a kommunista vezetés lemondása, gyökeres reformok) nem teljesülnek. Ugyancsak 20-án Pozsonyban megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom, a Polgári Fórum szlovákiai testvérszervezete.
1989. november 19. NDK: Az NDK több városában százezrek tüntettek az alkotmányban rögzített szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság valódi érvényesítését követelve.
1989. november 19. ROMÁNIA: Párizsban közzétett nyílt levelükben volt kommunista párttagok magát Nemzeti Megmentési Frontnak nevező csoportja lemondásra szólította fel Nicolae Ceausescu pártállami vezetőt.
1989. november 19. SZOVJETUNIÓ: A tbiliszi Legfelsőbb Tanács módosította Grúzia alkotmányát, ennek értelmében Grúzia fenntartja a Szovjetunióból való kiválás jogát, felfüggesztheti a szovjet törvények érvényét, amennyiben azok ellentmondanak a köztársaság érdekeinek.
1989. november 20. BULGÁRIA: Egy rádióműsorban először hangzottak el nyilvánosan adatok Bulgária államadósságáról, amelyet 10,3 milliárd dollárra tettek. 1989. november 20-24. - Bukarestben a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusán a tisztségében újraválasztott Nicolae Ceausescu pártfőtitkár, aki 1965 óta állt az RKP élén, elhatárolta magát a társadalom megreformálását szorgalmazó követelésektől.
1989. november 21. LENGYELORSZÁG: Gdanskban megkezdte adását az első nem állami kézben lévő lengyel kereskedelmi rádió.
1989. november 21. JUGOSZLÁVIA: A zágrábi tanács úgy döntött, hogy ismét felállítják a horvát nemzeti hősnek tekintett Josip Jelacic (Jellasics) horvát bán lovas szobrát, amelyet 1947-ben bontottak le.
1989. november 21. SZOVJETUNIÓ: Felmentették tisztségéből Lev Zajkovot, az SZKP moszkvai pártbizottságának első titkárát, aki 1986-ban Borisz Jelcint követte a tisztségben.
1989. november 22. NDK: Az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) azt ajánlotta az ellenzéknek, hogy "kerekasztal-tárgyalásokon" vitassák meg a nemzet jövőjét.
1989. november 23. CSEHSZLOVÁKIA: A prágai Vencel téren 300 ezren, Pozsonyban 150 ezren tüntettek demokratikus reformokat, a vezetés távozását követelve. Pozsonyban felszólat Alexander Dubcek, az 1968-as prágai tavasz egykori vezetője is.
1989. november 23. LENGYELORSZÁG: Józef Kowalczyk érsek, pápai nuncius személyében több mint ötven év után ismét vatikáni nagykövet érkezett Varsóba.
1989. november 23. SZOVJETUNIÓ: A szovjet Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a bérleti törvényt, amely az élelmiszerellátás javítása érdekében 1990. január 1-jétől engedélyezi, hogy a bérleti rendszerben dolgozó kollektívák teljes termelésük fölött maguk rendelkezzenek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Magyarországi változások:
1989. november 17. - Bejelentették, hogy Balatoni Gyermekközpont néven nemzeti intézményként működik tovább a zánkai úttörőváros.
1989. november 17. - Megkezdődött Nagymarosnál a Duna-meder helyreállításának előkészítése.
1989. november 17. - A kormány Berend T. Iván, az MTA elnöke által vezetett tanácsadó testülete megállapította: a kormány a politikai-gazdasági átalakulásban alapvetően pozitív szerepet játszik, de gazdasági intézkedéseinek egy része kapkodó, átgondolatlan és saját politikai elképzeléseivel ellentétes hatású. Példaként a lakossági turista-valutaellátmány időleges zárolását hozták fel, ami pénzügyileg racionális döntés volt, de közgazdaságilag végiggondolatlan és társadalmi hatásaiban rossz.
1989. november 18. - Az amerikai törvényhozás két házának vegyes bizottsága megállapodott, hogy Magyarország 91,5 millió dollárnyi segélyt kap az Egyesült Államoktól az elkövetkező három évben.
1989. november 18. - A Magyar Néppárt kibővített nagyválasztmányának ülésén Varga Csaba, a párt titkára közölte: a parlamenti választásokon minden egyéni körzetben jelöltet kívánnak indítani, és legalább 30-40 képviselőjük bejutását várják az új Országgyűlésbe.
1989. november 18-19. - AZ Európa 21. zöld szervezeteként megalakult a Magyarországi Zöld Párt.
1989. november 18-19. - Az 1946-ban Sulyok Dezső vezetésével alakult, az Egyesült Államokban újjászerveződött Szabadság Párt a budapesti Jurta Színházban tartotta második kongresszusát, amelyen elnökké választották a New Yorkban élő Hóka Ernőt, ügyvezető elnökké pedig Gueth Gyula kaposvári főorvost.
1989. november 19. - Bejelentették, hogy Magyarország egymilliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól.
1989. november 19. - Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja és Németh Miklós magyar miniszterelnök munkatárgyaláson találkozott a kancellár ludwigshafeni otthonában.
1989. november 20. - Elbírálták a Nemzeti Színház tervpályázatát. A beérkezett 31 érvényes pályamunka közül az első díjat Ligeti Béla és társai (KÖZTI) nyerték, terveik szerint a színház az Engels téren (ma Erzsébet tér) épült volna föl.
1989. november 20. - A Minisztertanács úgy döntött, hogy megszüntetik a sajtó pártállami irányítási gyakorlatát. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletét a pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, a tudomány és a szellemi élet képviselőiből kinevezett Felügyelő Bizottságra bízzák, a Magyar Hírlap és az MTI kormányzati felügyeletét a továbbiakban az államminiszter helyett a művelődési miniszter látja el.
1989. november 20. - Az Országházban megtartotta első plenáris ülését a Nemzeti Agrár Kerekasztal.
1989. november 21. - A Vatikánban tárgyalások kezdődtek a magyar kormány és az egyházi állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről, a Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes (az Állami Egyházügyi Hivatal korábbi elnöke) által vezetett magyar küldöttséget fogadta Agostino Casaroli bíboros, a vatikáni kúria vezetője is.
1989. november 21. - A Magyar Demokrata Fórum (MDF) azt javasolta, hogy a parlament december 11-i hatállyal mondja ki feloszlatását, és Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök március 11-re írjon ki parlamenti és elnökválasztásokat.
1989. november 21. - A politikai egyeztető tárgyalások Harmadik Oldalán részt vevő társadalmi szervezetek és mozgalmak bejelentették: a tárgyalássorozatot megszűntnek tekintik.
1989. november 21. - Németh Miklós kormányfő az Országgyűlés ülésén közölte: 1982-ben, amikor Magyarország felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), az akkori vezetés megszépítette a gazdasági adatokat, hogy ne riassza el a külföldi hitelezőket. Az ország valós külföldi adóssága 1989 végére meghaladta a 20 milliárd, a nettó adósságállomány a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága elérte az 1100 milliárd forintot. A kormányfő bejelentette, hogy Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter lemondott hadseregtábornoki rangjáról, és kiköltözik állami tulajdonban lévő rózsadombi villájából. Az ülésen lemondott Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, miután Király Zoltán, az ellenzéki képviselőcsoport tagja bejelentette: bizalmatlansági indítványt kezdeményez ellene.
1989. november 22. - Az Országgyűlés leszavazta a kormány hároméves gazdaságpolitikai programját, és felkérte a Minisztertanácsot, hogy a következő hónapban egy évre kidolgozott programot terjesszen a képviselők elé.
1989. november 23. - Az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság öt tagját: Ádám Antalt, Kilényi Gézát, Solt Pált, Sólyom Lászlót és Zlinszky Jánost. Az Országgyűlés az Állami Számvevőszék elnökhelyettesévé Nyikos Lászlót választotta meg.
1989. november 23. - Az MSZP elnöksége úgy döntött, hogy átadja az állam kezelésében lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet, három fővárosi kerületi pártszékházat, illetve megszüntette az ellenzéki szervezetek által élesen bírált NEXT 2000 Kft. működését.
1989. november 23. - Megalakult az orvosok és szakalkalmazottak új érdekvédelmi szervezete, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ).
Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. november 17. BULGÁRIA: A bolgár nemzetgyűlés a lemondott Todor Zsivkov helyett egyhangúlag választotta meg az államtanács elnökévé Petar Mladenovot. Az ülésszakon először hangzottak el nyilvánosan megbélyegző minősítések Zsivkov harmincöt évig tartó uralmáról. A nemzetgyűlés módosította a büntető törvénykönyv azon paragrafusát, amely a hatalomnak nem tetsző nézeteket, politikai állásfoglalást bűncselekménynek minősített (ezért nem volt hivatalosan politikai fogoly Bulgáriában).
1989. november 17. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában a gyökeres változásokat, új kormányt, szabad választásokat, a kommunista vezetők távozását követelő tüntetést brutálisan szétverte a rendőrség. Az erőszakos fellépés újabb, egyre nagyobb tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, amelyek néhány nap alatt országos méreteket öltöttek.
1989. november 17. NDK: Hans Modrow miniszterelnök a parlament, a Népi Kamara ülésén bemutatta új kormánya névsorát, a 44-ről 28 tagúra csökkent kabinetben csak hét miniszter maradt helyén.
1989. november 17. SZOVJETUNIÓ: A moszkvai Kremlben Nyikolaj Rizskov kormányfő és a sztrájkoló vorkutai bányászok képviselőinek feszült hangú találkozóján a bányászok több követelését elfogadták, így megszűnt az úgynevezett "röghöz kötöttség".
1989. november 17. SZOVJETUNIÓ: Több hónapos vita után az észt parlament elfogadta a balti köztársaság választási törvényét, amely szerint képviselőjelölt csak az lehet, aki legalább tíz éve él Észtországban.
1989. november 18. SZOVJETUNIÓ: A három balti köztársaság népfrontmozgalmainak vezetői nyílt levélben kérték George Bush amerikai elnököt és Mihail Gorbacsov szovjet vezetőt arra, hogy december elején esedékes találkozójukon tűzzék napirendre Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségének kérdését.
1989. november 18. SZOVJETUNIÓ: Lettországban a második világháború óta először ünnepelték meg hivatalosan a független lett állam 1918-as kikiáltásának évfordulóját.
1989. november 19. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában az ország vezetését és helyzetét kritikusan szemlélő ellenzékiek és hivatalos szervezetek képviselői megalakították a Polgári Fórum nevű reformmozgalmat, a mintegy 300 tag között volt Václav Havel színműíró, Jirí Hajek egykori külügyminiszter, Jan Skoda, a Csehszlovák Szocialista Párt főtitkára és Jirí Svoboda filmrendező, a kommunista párt tagja. A Polgári Fórum november 27-re kétórás általános sztrájkra szólította fel a lakosságot, ha követelései (a kommunista vezetés lemondása, gyökeres reformok) nem teljesülnek. Ugyancsak 20-án Pozsonyban megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom, a Polgári Fórum szlovákiai testvérszervezete.
1989. november 19. NDK: Az NDK több városában százezrek tüntettek az alkotmányban rögzített szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság valódi érvényesítését követelve.
1989. november 19. ROMÁNIA: Párizsban közzétett nyílt levelükben volt kommunista párttagok magát Nemzeti Megmentési Frontnak nevező csoportja lemondásra szólította fel Nicolae Ceausescu pártállami vezetőt.
1989. november 19. SZOVJETUNIÓ: A tbiliszi Legfelsőbb Tanács módosította Grúzia alkotmányát, ennek értelmében Grúzia fenntartja a Szovjetunióból való kiválás jogát, felfüggesztheti a szovjet törvények érvényét, amennyiben azok ellentmondanak a köztársaság érdekeinek.
1989. november 20. BULGÁRIA: Egy rádióműsorban először hangzottak el nyilvánosan adatok Bulgária államadósságáról, amelyet 10,3 milliárd dollárra tettek. 1989. november 20-24. - Bukarestben a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusán a tisztségében újraválasztott Nicolae Ceausescu pártfőtitkár, aki 1965 óta állt az RKP élén, elhatárolta magát a társadalom megreformálását szorgalmazó követelésektől.
1989. november 21. LENGYELORSZÁG: Gdanskban megkezdte adását az első nem állami kézben lévő lengyel kereskedelmi rádió.
1989. november 21. JUGOSZLÁVIA: A zágrábi tanács úgy döntött, hogy ismét felállítják a horvát nemzeti hősnek tekintett Josip Jelacic (Jellasics) horvát bán lovas szobrát, amelyet 1947-ben bontottak le.
1989. november 21. SZOVJETUNIÓ: Felmentették tisztségéből Lev Zajkovot, az SZKP moszkvai pártbizottságának első titkárát, aki 1986-ban Borisz Jelcint követte a tisztségben.
1989. november 22. NDK: Az állampárt, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) azt ajánlotta az ellenzéknek, hogy "kerekasztal-tárgyalásokon" vitassák meg a nemzet jövőjét.
1989. november 23. CSEHSZLOVÁKIA: A prágai Vencel téren 300 ezren, Pozsonyban 150 ezren tüntettek demokratikus reformokat, a vezetés távozását követelve. Pozsonyban felszólat Alexander Dubcek, az 1968-as prágai tavasz egykori vezetője is.
1989. november 23. LENGYELORSZÁG: Józef Kowalczyk érsek, pápai nuncius személyében több mint ötven év után ismét vatikáni nagykövet érkezett Varsóba.
1989. november 23. SZOVJETUNIÓ: A szovjet Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a bérleti törvényt, amely az élelmiszerellátás javítása érdekében 1990. január 1-jétől engedélyezi, hogy a bérleti rendszerben dolgozó kollektívák teljes termelésük fölött maguk rendelkezzenek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
145 éve, 1869. november 17-én
adták át a Szuezi-csatornát, a Föld egyik legfontosabb és legforgalmasabb vízi
útját.
Az első próbálkozás egy modern csatorna építésére Bonaparte Napóleon egyiptomi expedíciójához köthető. Goethe, a nagy német költő egyszer azt mondta: aki megvalósítja a szuezi földnyelvet átszelő csatornát, feltárja maga előtt a világot. Alexander von Humboldt kutató-utazó Goethe szavainak szellemében rávette az akkor Zürichben dolgozó Alois Negrelli (1799-1858) osztrák mérnököt, hogy foglalkozzék a csatornaépítés tervével.
1846 nyarán Negrelli három mérnököt küldött a térségbe, hogy méréseket végezzenek. A legjobb megoldásnak az a Negrelli által tervezett, mindössze 171 kilométeres útvonal bizonyult, amely kihasználja a közbeeső állóvizeket, köztük a Nagy- és a Kis-Keserű-tavat is. Párizsban nemzetközi bizottság alakult a csatornaáttörés műszaki problémáinak tisztázására. Szaid pasa, egyiptomi alkirály 1857-ben Negrellit nevezte ki a csatornaépítés legfőbb irányítójának, miután a párizsi társaság elfogadta az osztrák mérnök tervét.
Negrelli 1858-ban bekövetkezett váratlan halála után Ferdinand de Lesseps, egykori francia diplomata megalapította a Szuezi-csatorna társaságot (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), miután 99 évre szóló koncessziót kapott a tengerhajózási csatorna megépítésére és üzemeltetésére. A csatorna megépítése 1859. április 25-én kezdődött el. A konzorcium számos gonddal szembesült: 50 ezer munkást kellett élelmezni, csak az ivóvizet 3000 teve szállította. A munkák kezdetben kézi erővel folytak, a földet kosarakban szállították el, később gőzhajtású kotrógépek rakták az ipari vasút vagonjaiba.
A 163 kilométer hosszú csatorna tíz év után, 1869. november 17-én nyílt meg, nyolcezer kilométerrel és 30 nappal rövidítve meg az Európa és Dél-Ázsia közti hajóutat. Az ünnepségre a függetlenedni vágyó egyiptomi alkirály, Izmail pasa (1863-tól az új alkirály) az Oszmán Birodalom szultánját (akinek névleg fennhatósága alá tartozott) meg sem hívta, ott volt viszont Ferenc József császár, Eugénie francia császárné, a porosz, az orosz és a holland uralkodó. A csatorna a tervezett összeg kétszeresébe került, a költségek csaknem háromnegyedét Egyiptom állta, de a haszonból csak 15 százalékot kapott. Az ország ezért 1875-ben szó szerint csődbe jutott, és arra kényszerült, hogy csatornarészvényeit eladja az így monopolhelyzetbe kerülő brit kormánynak.
1888-ban a csatornát semleges övezetnek nyilvánították, és minden hajó előtt megnyitották, védelmét az 1882-ben Egyiptomba bevonult britekre bízták. Nagy-Britannia 1956 nyarán kivonult az övezetből, néhány héttel később Nasszer egyiptomi elnök puccsszerűen államosította a csatornát. Mivel Nyugat-Európa kőolajának nagy része ezen keresztül érkezett, október végén - a magyar forradalommal egy időben - francia, angol és izraeli csapatok szállták meg a térséget, és csak az év végén távoztak az amerikai és szovjet közös fellépés hatására. Az 1967-es hatnapos arab-izraeli háborúban a Szuezi-csatorna frontvonal lett, az elaknásított, elsüllyedt hajóktól eltorlaszolt csatornát csak 1975-re hozták rendbe és nyitották meg újra.
A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb, egyben leghosszabb, zsilip nélküli épített vízi útja. Hossza 163 kilométer, mélysége 20 méter, szélessége 286 és 385 méter között változik, de az egyiptomi kézben lévő csatornatársaság a vízi utat fokozatosan mélyíti és szélesíti. A Szuezi-csatorna Egyiptom fő bevételi forrása, évente mintegy 5 milliárd dollár bevételt hoz.
2014. augusztus 6-án Abdel-Fattáh asz-Szíszi egyiptomi elnök ünnepség keretében elindította "az új Szuezi-csatorna" megépítését, amely a tervek szerint folyamatossá teszi majd a régi, 145 éve befejezett vízi út forgalmát. 35 kilométer hosszan új medret ásnak az 1869-ben átadott, 163 kilométer hosszú régi vízi úttal párhuzamosan, 35 kilométer hosszan pedig kiszélesítik és kimélyítik a Vörös-tengert a Földközi-tengerrel összekötő útvonalat. Hat alagutat is építenek, amelyek az új vízi út két partját kötik össze. Emellett több új kikötőt, valamint nemzetközi ipari és logisztikai központot is létrehoznak a régi csatorna mentén. A bővítéssel az átkelési idő 11 óráról mindössze 3 órára csökken majd. A tervek szerint a csaknem 4 milliárd dolláros (mintegy 934 milliárd forint) beruházás egyetlen év alatt elkészül. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése