2015. április 8., szerda

Megtartotta első ülését a kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős munkacsoport (videó)


Megtartotta első ülését kedden Belgrádban az a munkacsoport, amelynek feladata egy kisebbségi akcióterv kidolgozása. Ez a cselekvési terv az egyik alapfeltétele annak, hogy megnyíljon az igazságügyről és az emberi jogokról szóló 23. tárgyalási fejezet Szerbia és az Európai Unió között. Az akciótervet az év végéig kell elfogadni.
A kisebbségi akciótervben szerepelnek majd a kisebbségek aktuális helyzetéről szóló adatok, a nemzeti tanácsok hatásköreit, vagyis az oktatást, a tájékoztatást, a nyelvhasználatot és a kultúrát érintő kérdések, illetve minden olyan kérdés, amelynek elmélete a szerbiai jogban már szerepel, a gyakorlatban viszont további javításra szorul. Az egyik nagyon fontos kérdés a részarányos foglalkoztatás lesz.
Nyilas Mihály, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár: „Habár az alkotmány és a törvény ezt előírja, a gyakorlatban még igen messze vagyunk ennek a valós megvalósulásától. Emellett a nemzeti tanácsok pénzelése, és egyáltalán a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása az, ami fontos célként kell, hogy szerepeljen a cselekvési tervben.”

Click to play this video
Megtartotta első ülését a kisebbségi akcióterv kidolgozásáért felelős munkacsoport

Az akciótervnek konkrét hatása lesz a nemzeti tanácsokról szóló törvényre, illetve a hatáskörök alakulására. „Az egyik legfontosabb feladatunk épp az lesz, hogy új nemzeti tanácsi törvényt kellene kidolgozni, létrehozni, hiszen az Európai Unióval való tárgyalások egyebek között éppen a 23. fejezettel kezdődnek, és Szerbia külön kérte, hogy ezzel is fejeződjenek be, tehát azt jelenti, hogy elég hosszú időszakot fog felölelni” – mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke.
A szerbiai kisebbségeknek vannak közös érdekei, de vannak olyan témakörök is, amelyek csak egy-egy nemzeti közösség sajátjai. Az esetleges nézetkülönbségekből azonban várhatóan nem születnek nagyobb viták.
Slaven Bacic, elnök, HNT: „Az biztos, hogy a Szerbiában élő nemzeti közösségeknek eltérnek az érdekeik. Egyik érdekcsoportot a nagy közösségek képviselik, mint a magyar és a bosnyák, a másik érdekcsoportot például az albán közösség alkotja, a harmadik érdekcsoport lehet a horvát közösség, amely leginkább a szlovákhoz, a románhoz, és valamennyire az albánhoz is hasonlít. Némely kisebbségek számára, például számunkra, nyitott kérdést jelentenek a garantált parlamenti helyek.”
A kisebbségi akciótervet az év végéig kell elfogadni, a várakozások szerint addig 5-6 ülése lesz a 25 fős munkacsoportnak, de az is elképzelhető, hogy az egyes kérdésköröket megvitató tagok külön-külön is összeülnek.
http://pannonrtv.com/web/?p=197303, 2015.április 7.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése