2015. április 1., szerda

Nem kapnak kárpótlást?




Döntés a „külön pótlék” összegéről

A rehabilitációról szóló 2011. évi törvény[1] (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének 92/11 száma) 22. szakasza alapján „a rehabilitált személy számára a szabadságvesztés idejét kétszeres terjedelemben külön szolgálati időnek ismerik el”.
            A 22. szakasz 2. kezdése kimondja, hogy „a rehabilitált személynek külön szolgálati időként elismerik a szabadságvesztés utáni munkanélküliség effektív idejét is, legtöbb két év terjedelemben, amennyiben a munkanélküliség az érintett személy jogai és szabadságai sérelmeinek a következménye volt”.  
            A törvény 23. szakasza értelmében „az a személy, akinek – a 22 szakasz alapján – elismerték a külön szolgálati időt, legkevesebb nyolc évre szólóan, havi térítményre (külön pótlékra) jogosult, a Szerb Köztársaságban az előző évi átlagfizetés 50% értékében”. Ennek a pótléknak „az elszámolását a Köztársasági Rokkantsági és Nyugdíj-biztosítási Alap (a továbbiakban Nyugdíj-biztosítási Alap) végzi”.
Az említett alap egészen mostanáig, az ellene indított bírósági és közigazgatási perek ellenére, elutasította, illetve illetéktelennek nyilvánította magát a határozathozatalra, mindaddig, „amíg az illetékes minisztérium nem hoz utasítást az eljárás módjáról”.
Az ügyben a Köztársági Polgári Jogvédőnél tett panaszomra kapott 19-39000/13 számú, 2015. március 16-i válaszlevélből arról értesültem, hogy a több mint három éves utánajárás végül meghozta az eredményt: A Közigazgatási Bíróság végül illetékesnek nyilvánította a Nyugdíj-biztosítási Alapot a rehabilitálási törvény 22. és 23. szakasza alapján, vagyis a szabadságvesztés idejének elismerésére és a külön pótlékról való döntéshozatalra.
A Nyugdíj-biztosítási Alap honlapjáról már letölthető a szabadságvesztés idejének elismerésére szolgáló űrlap.[2] A kérelmezőnek az űrlaphoz mellékelnie kell:
1.      a személyi igazolványának fénymásolatát,
2.      a rehabilitálásról szóló végzésnek az eredetijét, illetve hitelesített másolatát,
3.      a szabadságvesztés idejét igazoló bizonyítékokat,
4.      a szabadságvesztés utáni munkanélküliségről szóló bizonyítékot,
5.      a valamelyik banknál nyitott számláját igazoló bizonyítékot (a folyószámla kártya fénymásolatát) és
6.      az összegnek a felhatalmazott személy, gyám vagy intézmény részére való kifizetéséről szóló dokumentumot.
A Nyugdíj-biztosítási Alap igazgatója időközben meghozta a rehabilitált személyeknek járó külön pótlék összegéről szóló a határozatot, miszerint ez az összeg a 2015-ös évre 22.265,00 dinárt tesz ki.[3]
            A határozat a SZK Hivatalos Közlönyének 2015. február 20-i 19. számában jelent meg.
***
            A törvényben és a kísérő jogszabályokban sérelmezhető, hogy erre a külön pótlékra csak azoknak a személyeknek van joguk, akiknek a szabadságkorlátozása legalább négy évig vagy, vagy (a jobbik esetben) három évig tartott és még két évig munkanélküli volt.
Ez azt is jelenti, hogy a meghurcolt, táborba zárt vajdasági magyarok közül szinte alig, vagy éppen senki nem számíthat erre a külön pótlékra, csak a szolgálati évek növelésére és – ennek alapján – a nyugdíjának a (minimális) kiigazítására.
Hol voltak a vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselői, amikor ezt a torvényt meghozták?

Újvidék, 2015. március 31.
                                                                                                                                           BOZÓKI Antal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése