A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
párbeszédet kezdeményezett más vajdasági magyar pártokkal, civil
szervezetekkel, magánszemélyekkel a szerbiai nemzeti kisebbségek
helyzetéről szóló átfogó akcióterv javaslatának megfogalmazására,
közölte Csonka Áron pártelnök.
A közlemény szerint a vajdasági
magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita az Európai
Parlament (EP) március 11-ei állásfoglalásával kapcsolatban, amelyben az
EP Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos
cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti
kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt”.
„Miután
Belgrádban, április 7-én megtartotta első ülését az a munkacsoport,
amelynek feladata egy nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozása, azt
feltételeztük, hogy az akcióterv szövegének kidolgozása körül egy
közösségi konzultációt fog bekövetkezni. Azonban a vajdasági magyarságon
belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita e fontos, és a közösségünk
életét hosszútávon is meghatározó összenemzeti kérdésben. Ebből
kifolyólag, a munkacsoport ülésén részt vevő politikus, Nyilas Mihály,
Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi titkár nem
rendelkezik teljes körű közösségi felhatalmazással, valamint Hajnal
Jenő, az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke semmiféle testületi
felhatalmazást nem tud maga mögött a célkitűzések képviseletére” – áll a
közleményben, amelyet Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ) elnökének is eljuttattak.
Az aláíró négy vajdasági magyar
párt (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Magyar Polgári
Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Magyar Egység Párt), több
civil szervezet és magánszemély időszerűnek tartja a 2012. szeptember
27-én megfogalmazott követeléseket, amelyek közül – mint fogalmaznak –
eddig szinte semmi nem valósult meg. Ezért most azokkal összhangban 22 pontban foglalták össze azokat a feladatokat,
amelyeket meglátásuk szerint végre kellene hajtani Szerbia európai
uniós csatlakozási tárgyalásai 23. fejezetének megnyitása, illetve
lezárása előtt.
Az aláírók egyebek mellett azt követelik, hogy a
23. fejezet megnyitása előtt a jogszabályokba foglalják bele Szerbia
kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének
fenntartására és gyakorlati alkalmazására, a nemzeti tanácsot ruházzák
fel tényleges döntéshozatali joggal a közösséget érintő minden
kérdésben, továbbá egyebek mellet új hivatalos nyelvhasználati törvény
meghozatalát, a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való
független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását követelik, és azt,
hogy tegyék lehetővé az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó
megemlékezés jogának gyakorlását.
Meglátásuk szerint a 23. fejezet
lezárása előtti feladatok között szerepel többek között Vajdaság
Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítása, a
délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiájának biztosítása,
illetve a teljes magyar oktatási rendszer létrehozásának lehetővé
tétele.
A közösen megfogalmazott álláspontokat eljuttatják a
belföldi és külföldi sajtónak, a szerb kormányfőnek, az Európai
Bizottság bővítési biztosának, az Európai Parlament szerbiai
jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőnek és az Európai Unió magyar
képviselőinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése