Ellenzékből nem lehet kisebbségi
érdekvédelmet folytatni?
Aki tudatosan hazudik, az
galád... (...) Aki ismert hazugságokat elhisz, az hülye.
Ady
Endre
Akárhányszor lepleződik le egy hazugság, mindig lesznek, akik elhiszik.
Arthur Bloch
Az utóbbi időben egyre gyakrabban elhangzik, hogy „a magyar közösség
érdekeiért a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) csak a hatalmi többség részeként
harcolhat hatékonyan”. Ezt mondta például Sztojkó
József (a nyilvánosság előtt teljesen ismeretlen) képviselő a
nagybecskereki városi képviselő-testület május 24-i alakuló ülése kapcsán,
mivel „folytatni kívánják az együttműködést a haladókkal, amelyet az előző
mandátumban kezdtek meg”.[1]
A (Szerb Radikális
Pártból – SRP kivált) Szerb Haladó Párttal (SNS/SZHP) való együttműködés
megfogalmazója (és fő felelőse) természetesen, Pásztor István, a VMSZ elnöke:
–
2009-től, nem sokkal azt követően, hogy létrejött a Szerb Haladó Párt, mi
elkezdtünk velük együttműködni. A kisebbségi politika nem engedheti meg magának
azt a luxust, hogy a többségi szavazóknak legyen kiszolgáltatva, és ha a
többségi politikai életben egy olyan konstelláció alakul ki, hogy olyanok
irányítják az országot és a tartományt, akikkel egy kisebbségi pártnak nincs
együttműködése, azt gondolom, hogy az egy kisebbségi pártnak életveszélyes.
Ezért az embernek mindig egy kicsit távolabb kell látnia. Ezért kezdtük mi
építeni ezt a viszonyt, és kaptam is érte eleget. Ugyanakkor mindez, amit én
itt felsoroltam, a kisebbségi akcióterv, a történelmi megbékélés – amiről most
nem is beszéltünk – a részarányos foglalkoztatás, és sok minden más: mindezt a
Szerb Haladó Párttal csináltuk meg országos szinten. Nekünk országos és helyi
szinten is pozitív tapasztalatunk van a haladókkal való együttműködés terén.
Tetszhet ez valakinek vagy sem, de ez a realitás[2]
– magyarázta Pásztor.
A budapesti
Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett, a szerbiai választásokat elemző
április 25-i (a választások másnapján tartott) rendezvényen Pásztor politikáját
így próbálta magyarázni: A VMSZ érdeke, hogy a parlamenti többség része legyen,
ott lehessenek a döntések születésénél. Elmondta, szerinte, ha a magyar
közösség bárhol ellenzékben marad, akkor az azt jelenti, hogy a peremre szorul.
Egy ilyen kisebbségi közösség egy ilyen változó világban nem bír ki ellenzékben
négy évet, mert akkor olyan árat fizet érte, amit utána nem lehet ledolgozni. „Ezért
a politikai pragmatizmus és az érdek azt diktálja, hogy a finnyásságon néha túl
kell lépni, mert az érdekérvényesítésnek ez az egyedüli járható útja”[3]
– fogalmazott a VMSZ elnöke.
Nagy vargabetűt tett meg a „távolba látó” Pásztor István a SZHP-vel
való együttműködésről szóló szerződés aláírásáig:
Persze nem igaz, hogy a VMSZ „2009-től, nem sokkal azt
követően, hogy létrejött a Szerb Haladó Párt” működik együtt Aleksandar Vučić pártjával. A két párt „koalíciós szerződésének” megkötésére
„a közös, programszerű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság
kormányában” csak 2014. április 24-én került sor.[4]
Ezt megelőzően a VMSZ (köztudottan) a Demokrata Párt (DS) „stratégiai partnere”
volt és vele együtt vett részt – köztársasági szinten 2012-ig, Vajdaságban
pedig egészen a mostani választásokig – a hatalom gyakorlásában.
A VMSZ Elnöksége 2012. július 16-án megtartott ülésén „a
legerélyesebben elhatárolódott a VMSZ óbecsei községi szervezetének elnöke
által a Szerb Haladó Párttal, illetve a Fordulat Koalícióval megkötött óbecsei
koalíciós megállapodástól”. Ez után kezdeményezte
a fegyelmi eljárás, illetve a pártból történő kizárás megindítását az óbecsei
VMSZ azon tagjai ellen, „akik az érvényes testületi döntéseket megkerülve, a
VMSZ álláspontjától eltérő koalíciós megállapodást írtak alá”.[5] Knézi Pétert (az
óbecsei Községi Képviselő-testület akkori elnökét) és az óbecsei KKT három
VMSZ-es tagját – 2012. július 24-én – „kizárták a pártból és a helyi szervezet
kettészakadt a haladókkal való kokettálás és szövetkezés miatt.”[6]
A „nem finnyás” Pásztor
az SZHP-vel való együttműködés eredmények tekint a „kisebbségi akciótervet,[7]
a történelmi megbékélést,[8]
a részarányos foglalkoztatást,[9]
és sok minden mást”, amit a Szerb Haladó Párttal csináltak meg országos
szinten”.[10]
Ezekről az
„eredményekről” is lehetne és kellene is vitatkozni és arról is, hogy ezek
mennyire mozdították elő, vagy éppen nem segítették elő/akadályozták a
vajdasági magyarság helyzetének javulását. Feltéve, ha ilyen vitára – a VMSZ
monopóliuma miatt – lenne lehetőség.[11]
Mindezekben a fontos témákban a VMSZ egyedül tárgyalt (a Magyar Nemzeti Tanács
asszisztálásával, pld. a kisebbségi akcióterv kidolgozásakor) az SZHP-vel, így
a teljes felelősség is erre a pártra és az elnökére hárul.
Ennek a politikának az (alap)tézise sem igaz, amit most a pártkatonák
rendre szajkóznak, miszerint „a magyar közösség érdekeiért a VMSZ csak a
hatalmi többség részeként harcolhat hatékonyan”. Ez a megfogalmazás csak a
néprétegek megtévesztésére és önámításul szolgálhat, valamint a VMSZ
pálfordulásának magyarázására.
A nemzeti kisebbségi
jogokért folytatott küzdelem nem attól függ, hogy az érdekvédelmi szerzetek
részesei-e a hatalmi koalíciónak vagy nem. A vajdasági/délvidéki magyarok
szülőföldjükön őshonos közösséget képeznek. A nemzeti kisebbségek jogai és
szabadságai, valamint védelme Szerbiában, így a magyar közösségé is, belső
jogszabályokkal, nemzetközi kétoldalú és többoldalú egyezményekkel vannak
biztosítva.
Függetlenül attól, hogy Szerbiában melyik párt
gyakorolja éppen a hatalmat, a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait,
valamint védelmét biztosító normákat tiszteletben kell tartaniuk. Ezek
alkalmazását figyeli az Európai Unió (EU), az Európai Biztonsági
és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Egyesült Nemzetek Szervezet (ENSZ),
továbbá az emberi és nemzeti kisebbségi jogvédő szervezetek, stb.
A nemzeti kisebbségi pártok és
szervezetek kötelessége, hogy ezeknek a normáknak a gyakorlatban való maradéktalan
alkalmazását követeljék, nem pedig, hogy a közösség kárára elvtelen koalíciókat
kössenek.
Az SZHP-al való együttműködésre
Pásztornak csak a saját érdekében van szüksége, hogy megtarthassa a Tartományi
Képviselőház elnöki tisztségét (amit Vučić már meg is ígért neki). És, hogy
biztosítsa pártja néhány tagjának a hatalomban betöltött – egyébként semmi
eredményt nem produkáló – munkahelyét.
Az ilyen politika távol áll a realitásoktól és a
magyar közösség érdekeitől. A hazugság még akkor sem válik igazzá, ha sokszor
ismétlik! Mivel hazugság(ok)on alapszik, az elnevezése csakis hazugságpolitika
lehet.
Újvidék, 2016. május 28.
BOZÓKI
Antal
[1] K.I.: Čedomir Janjić (maradt) Nagybecskerek
polgármestere. Magyar Szó, 2016. május 25.
[2] Toma Viktória: Pásztor István:
Lehetőségeket is tudjunk teremteni az embereknek az itthon maradáshoz! http://www.vajma.info/cikk/valasztasiinterjuk2016/3/Pasztor-Istvan-Lehetosegeket-is-tudjunk-teremteni-az-embereknek-az-itthon-maradashoz.html,
2016. március 24. [1:00]
[3] MTI. Potápi: A vajdasági magyarsággal
számolnia kell a mindenkori szerb hatalomnak
Egyébként Varga László, a VMSZ kizárt alelnöke a koalíciós szerződésről
ezt nyilatkozta:
– Szigorúan jogi értelemben véve nem tekinthető koalíciós szerződésnek
az a dokumentum, mivel nem írta alá mindkét szerződő fél. Pásztor István akkor
sem a koalíciós szerződés tartalmával, a megállapodás lényegével volt
elfoglalva, hanem arra koncentrált, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnökkel
fényképezkedhessen, megmutathassa a szerb sajtóban önnön politikai nagyságát,
illetve építhesse saját személyi kultuszát. Végül még ez sem jött össze, mert
amikor Vučić már a zsebében érezte a VMSZ-t, akkor beült az autójába és
lelépett, így Pásztor csak az SZHP egyik alelnökével közösen tarthatta meg a
sajtótájékoztatót. Igazából már ebből a gesztusból is látszott, hogy miféle
partnerségre lehet számítani a haladók részéről. Stephen Bozhen. A Magyar
Mozgalom nem fog a haladókhoz dörgölőzni. 2. rész. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/sajtovisszhang/a-magyar-mozgalom-nem-fog-a-haladokhoz-dorgolozni,
2016. március 29.
[5] Az óbecsei VMSZ-tagok kizárását kezdeményezi a pártelnökség, http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13798/Az-obecsei-VMSZ-tagok-kizarasat-kezdemenyezi-a-partelnokseg.html, 2012. július 16. [19:16]
[6] Haraszthy Ágoston: Nagybecskerek és Mohol után Kevevárán is a haladókkal lép koalícióra a VMSZ
DélHír, http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/7893-nagybecskerek-es-mohol-utan-kevevaran-is-a-haladokkal-lep-koaliciora-a-vmsz,
2013. május 11.
[16:31] és Pannon RTV: Knézi Péter fellebbezett, amiért kizárták a pártból. http://pannonrtv.com/web2/?p=13687,
2012. augusztus 10.
[7] Erről lásd: (A jelenlegi tartalommal) nem
fogadható el c. írásom: Kisebbségi
Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 291. szám, 2015. november 8. és http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/47702-2015-11-08-18-52-59,
2015. november 08. [20:48] és a Készül a nemzeti
kisebbségi akcióterv c. írásom: DélHír portál: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/48234-2015-11-22-17-50-02,
2015. november 22. vasárnap, 18:41
[8] Erről lásd a Megkésett, deklaratív határozat
c. írásom: Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2014.
november 8.; DélHír portál: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/32480-2014-11-09-13-52-11,
2014. november 09. [14:41]; Nemzeti Jogvédő Szolgálat.
NJSZ Hír, 49/2014, 2014. november 9. [17:48] és Keskenyúton: http://keskenyut.hu/page/234/art/1061/akt/1/html/megkesett-deklarativ-hatqrozat.html
[9] Erről lásd az Elfogadható kompromisszumok? c.
írásom: http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51038-2016-02-07-19-33-49,
2016. február 07. [20:28]
[10] Lásd a 2-es alatti írást.
[11] Varga László a VMSZ–SZHP
koalíciós szerződés eredményét (a 4-es alatti interjúban) így értékelte: – Az
50 pontból, illetve 60 prioritásból álló megállapodást utólag vizsgálva az
állapítható meg, hogy 11 prioritás teljes mértékben, 7 csak részben, 42 pedig
egyáltalán nem teljesült. Ez a statisztika jónak is tűnhet a felére rövidült
parlamenti ciklust figyelembe véve, de a részletek mélyebb elemzése után
megállapítható, hogy ez egy félresikerült koalíció volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése