Április 24-én újra az a politikai képződmény kapta a legtöbb szavazatot, amely csaknem négy éve irányítja ezt az országot, az életünket.
A választók elhitték a régi-új hatalomnak — mely a többi közt 10 százalékkal csökkentette a közszférában dolgozók jövedelmét, csökkentette sokak nyugdíját, tisztségviselői, miniszterei folyamatosan diplomavásárlási, plagizálási botrányokba keveredtek, a területalapú támogatást 12 000 dinárról 4000-re csökkentette, befagyasztotta a fizetést a közszférában, stb. —, hogy ha őt választja az istenadta nép, akkor két év múlva a polgárok biztosan jobban fognak élni. És nyert! Minden szinten.
A köztársaságban és a tartományban csaknem minden szinten a haladók kapták a legtöbb szavazatot, de számos szerbiai önkormányzatban is ők adhatják majd a polgármestert. Hogy az előző négy évben felmutatott eredményükkel vagy éppen eredménytelenségükkel hogyan sikerült ilyen szép eredményt elérniük, azt jobb nem firtatni. Biztos vagyok benne, hogy az Európai Unió tisztségviselői is pontosan tudják, milyen szavazatmaximalizálási módszerekkel tudták voksok százezreit besöpörni. Az EU-nak a mostani garnitúra valamiért nagyon is megfelel, ezért szemet huny olyan dolgok fölött is, amelyeket, mondjuk, Szomáliának biztosan felróna.
Az április 24-ei választások másik lényeges eredménye, hogy a magyar képviselet megerősödött Vajdaságban, az egyes önkormányzatokban. A tartomány néhány településén például 18 százalékkal nőtt a magyar opciót képviselő önkormányzati képviselők száma, illetve a tartományi parlamentbe is eggyel több magyar képviselő jutott be, mint négy évvel ezelőtt. A köztársasági parlamentben sajnos nem sikerült megismételni a két évvel ezelőtti eredményt, 6 helyett 4 magyar képviselő jutott be kisebbségi listáról. Sokan sokféleképpen magyarázzák az eredményeket, mindazonáltal sokatmondó kellene hogy legyen az a tény, hogy most csaknem 20 000 szavazattal kapott kevesebbet a magyar opció, mint két évvel ezelőtt.
És igen, egyesek szerint Vajdaságban is vannak már „azok” meg „ezek” a magyarok, sőt olyan érdekszervezetek, amelyek a „másik” oldalon állnak. Egyesek szándékosan osztják meg a magyarokat, például anyaországi felelős politikus szájából hangzott el a minap, hogy Vajdaságban a „másik” oldalon megjelenő politikai képződmények liberális, baloldali formációk, melyek nemzetellenesek, sőt szerinte nem más a céljuk, mint a magyarság felszámolása.
Persze Vajdaságban eddig is voltak „jó” és „rossz” magyarok, de talán először fordult elő, hogy a „rossz” magyarok száma ennyire megugrott volna. És mi van azokkal a magyarokkal, akik sem ide, sem oda nem tartoznak, azzal a mintegy 100 000 emberrel, aki április 24-én otthon maradt? Ők milyen magyarok?
2016. május 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése