Sikertelen
tanácskozást tartott a VMJE
Tanácskozásra hívta Újvidékre
a jogászokat, bírákat, ügyvédeket és joghallgatókat a 2016. március 29-én
alakult Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE).
A Magyar jogásznak lenni Vajdaságban címmel, 2017. február 11-én megtartott
értekezleten, – a már előre közölt forgatókönyv szerint – „előadás” volt „a
többnyelvűség, mint valóság a jogban” címmel, ismertették „a magyar nemzeti
kisebbség részvételi arányát az igazságügyi rendszerünkben”, „az igazságügyi
szervek felépítését és hatáskörét”, „a szerb kormány kisebbségvédelmi
cselekvési tervének jogi vetületeit”, valamint „előadás” hangzott el „a
magyarok jogvédelem a Kárpát-medencében” témára.[1]
A tudósításokból megtudtuk, hogy a szerb igazságügyi rendszerben „nagyon
kevés a (magyar anyanyelvű – B. A.) bíró, ügyész”, és hogy egyre kevesebb
magyar nemzetiségű fiatal helyezkedik el az igazságügyben”.[2] Ezért nem kell csodálkozni, hogy „a
vajdasági magyar jogásztársadalmat az elöregedés veszélyezteti, ugyanis kicsi
az utánpótlás”. [3]
Az is elhangzott, hogy Vajdaságnak
mindössze „33 magyar bírája, 12 magyar ügyész tisztségviselője és 1 magyar
alkotmánybírója van”.[4]
– Pillanatnyilag az
igazságügyben dolgozó káderek, bírók ügyészek zöme 50 és 60 év közötti, tehát
öt-tíz éven belül nyugdíjba vonulnak. Gondoskodnunk kell az utánpótlásról.
Motiválnunk kell a fiatalokat, hogy álljanak jogásznak – mondta Berényi Ernő, a
Szabadkai Alapfokú Bíróság megbízott elnökének helyettese felszólalásában a
tanácskozáson.[5]
A magyar bírák és ügyészek száma rendkívül alacsony. Csak az újvidéki
Alapfokú Bíróságnak, például, kereken 100 bírója van. Ezek között – ismereteim
szerint – csak egyetlen magyar.
Nem kerül nyilvánosságra, hogy a tartományban és a köztársaságban, százalékban
kifejezve, a magyarok milyen arányban vannak jelen az igazságügyi szervekben? És
az sem, hogy hány magyar, vagy olyan közjegyző van és melyik helységben, aki a
munkáját magyar nyelven is képes elvégezni? A magyar bírósági fordítókat pedig
meg sem említették.[6]
A tanácskozáson, tehát, több mindenről volt szó, csak éppen arról nem,
amit a címben megfogalmaztak: Mit jelent „magyar jogásznak lenni a
Vajdaságban”?
Az ilyen, ex katedra beszédek, a statisztikai adatok, törvényes
rendelkezések vagy éppen a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a szerb kormány ún.
kisebbségi cselekvési tervével kapcsolatos álláspontjainak felolvasása csak az
állapotokat tükröz(he)ti. Szinte semmit nem segít a cseppet sem kedvező helyzet
változtatásán.
Az illetékesekhez intézett konkrét javaslatok, követelések megfogalmazása
szükséges a magyar jogászok képzése és részarányos foglalkoztatása
biztosítására. Ezt azonban a tanácskozáson nem tervezték/javasolták a
szervezők. Talán azért is, mivel önmagukat is meg kellett volna nevezni, azokat
önmagukhoz is intézni/címezni.
A tudósítások szerint, a
tanácskozáson – a sajtóban előre bejelentett előadókon, illetve felszólalókon
kívül – egyetlenen hozzászóló sem volt. A jogászoknak nem lenne véleménye
ezekről a témákról? Már vitázni sem mernek?
Egyedül az elnöklő Nyilas Mihály (a tartományi kormány
alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségének tagja, a VMJE elnöke, stb.)
„vallott” erről a sajtónak, mondván, hogy „magyar jogásznak lenni Vajdaságban
nem könnyű”. Ettől függetlenül, „arra biztatta fiatalokat, hogy bátran
válasszák ezt a szakmát, hiszen rengeteg lehetőséget biztosít különböző
területeken”.[7]
Arra viszont Nyilas már nem tért ki, hogyan lehetséges
az, hogy az újvidéki Jogtudományi Kar – az érvényes tartományi képviselőházi rendelet
ellenére – elutasítja, hogy magyar nyelven is megszervezze a felvételi vizsgát?
(Amit egyébként – a rendelet 6. szakasza szerint – az általa vezetett titkárságnak
kellene „felügyelni”!) Mennyire járult hozzá a Jogi Kar ilyen viszonyulása (is)
a jelenlegi állapotok kialakulásához?
A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) 2015.
december 2-án pert indított Jogi Kar diszkriminatív magatartása miatt,[8] de
egyelőre nem látszik az eredmény. (A vajdasági magyar jogvédelem állapotát
illusztrálja az a tény is, hogy a VaMaDiSz-t az említett perben nem magyar
ügyvédi iroda képviseli.)
Az újvidéki összejövetelen a VMJE – legalábbis a média szerint[9] –
semmilyen álláspontot nem fogalmazott meg a vajdasági magyar jogászok képzésével,
munkájával, helyzetével kapcsolatban.
A tanácskozás végén az
egyesület elnöke – az elvárásokkal ellentétben – csak azt jelentette be, hogy
(2017) „február 25-én jogászbált rendeznek a magyarkanizsai fürdőben. A belépő
2500 dinár”.[10] Ez lenne a tanácskozás eredménye?
Az Egylet elnöke és a vezetőségi tagok a Vajdasági
Magyar Szövetség (VMSZ) tisztségviselői a hatalomban, vagy e párthoz kötődnek.
Ez (is) erőteljesen megkérdőjelezi a szervezet civil irányultságát és
képességét, hogy a magyar közösség jogaiért/érdekeiért fellépjen.[11]
Ezen nem is kell
csodálkozni, hiszen az Egylet „célkitűzései”[12]
között nem szerepel az a magyar közösségért való kiállás.
BOZÓKI Antal
Újvidék,2017. február 16.
Kapcsolódó írás:
Bozóki Antal: Állami-
és pártegylet?
http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/59987-kisebbsegjogi-temak-allami-es-partegylet,
2016. december 4. [18:02] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8978,
2016. december 6.
[1] dió: Magyar jogásznak lenni Vajdaságban.
Magyar Szó, 2017. február 13. 1.
[2] Ádám Csilla: Magyar jogásznak lenni
Vajdaságban. http://www.vajma.info/cikk/tudomany/5134/Magyar-jogasznak-lenni-Vajdasagban.html,
2017. február 11. [17:22]
[3] Magyar jogásznak lenni Vajdaságban. Magyar Szó.
http://www.magyarszo.rs/hu/3291/kozelet/160449/Magyar-jog%C3%A1sznak-lenni-Vajdas%C3%A1gban.htm,
2017. február 11. [17:02] és dió, az 1-es jegyzetben 4.
[5] Uo. 4.
[6] Vajdaságban – a hivatalos lista szerint – 61
magyar nyelvi bírósági fordító van 15 községben (a 45 közül). A gyakorlatban
azonban ez a szám már bizonyára kevesebb, az elköltözések és az elhalálozások
miatt. A lista ugyanis nem naprakész.
Pretraga sudskih
prevodilaca na na terotorji AP Vojvodine [Bírósági fordítók keresője Vajdaság
AT területén] http://www.puma.vojvodina.gov.rs/tumaci.php
[9] dió, az 1-es jegyzetben, Ádám, a 2-es
jegyzetben és Magyar jogásznak lenni Vajdaságban. Magyar Szó online.
2017. február 11. [17:02] és Ádám Csilla:
Magyar jogásznak lenni Vajdaságban. http://www.vajma.info/cikk/tudomany/5134/Magyar-jogasznak-lenni-Vajdasagban.html,
2017. február 11. [17:22]
[10] dió, az 1-es jegyzetben 4.
[11] Bővebben lásd az Állami és pártegylet? c.
írásom. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/59987-kisebbsegjogi-temak-allami-es-partegylet,
2016. december 4. [18:02] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=8978,
2016. december 6.
[12] Alapító Okirat. http://www.vmje.rs/aboutlist.php?vest=2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése