2018. július 27., péntek

Egyenlő jogokat!



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (127.)


Július 14-26.
Egyenlő jogokat!
A Preševo-völgyi (Bujanovac, Preševo, Medveđa) albán képviselők a Bujanovacon megtartott együttes ülésükön Politikai Nyilatkozatot fogadtak el, amellyel Koszovó parlamentjétől és kormányfőjétől követelik, hogy járjanak el „a Preševo-völgyi albánok politikai elvárásainak megvalósítása érdekében”. Az ülésen azoknak a pártoknak a képviselői is jelen voltak, amelyek részt vesznek az említett községek képviselő-testületeinek munkájában. 
A Politikai Nyilatkozat három követelést tartalmaz, amelyek közül az első „az albánok kollektív jogainak megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európai Unió és az Európa Tanács nemzetközi dokumentumaiban előlátott legmagasabb mércékkel összhangban”. 
„Az Åland-szigetek, Dél-Tirol  és Koszovó jó gyakorlatára hivatkozva”, a Nyilatkozatban követelik „a nemzetközi közösség folyamatos megfigyelésének lényeges növelését, a Preševo-völgyi albánok valós helyzetének felmérése érdekében”.
A Nyilatkozat harmadik követelésében „a brüsszeli párbeszéd minden részvevőjétől elvárják, hogy a folyamatba kapcsolják be Preševo-völgy politikai statútumát”, valamint, hogy „a megoldást az észak-koszovói szerbek jogaival való reciprocitás/kölcsönösség elvének alkalmazásával kell keresni”. Vagyis, hogy az albánok is ugyanolyan jogokat kapjanak, mint amilyeneket az észak-koszovói szerbek követelnek.
A képviselők közgyűlése megállapította, hogy „a Preševo-völgyi albánok jogainak rendezése nélkül Koszovó és Szerbia viszonyainak tényleges normalizálása nem lehetséges”.[1]   

Az Albán Nemzeti Tanács (KKS) jele

Az Albán Nemzeti Tanács (KKS) július 17-én „üdvözölte a dél-szerbiai albánok közös nyilatkozatát”.[2]
A tanács közleményében kiemeli: Elérkezett az idő, hogy az albán politikusok egyesítsék a követeléseiket, és hogy megfelelő módon válaszoljanak a diszkrimináció nyelvére, amelyet a Preševo-völgyi albánokkal szemben általában alkalmaznak”.[3]
Az eseménnyel kapcsolatban a Délhír portál emlékeztet: „A Magyar Nemzeti Tanács ugyanakkor azt sem volt hajlandó megszavazni, hogy elhatárolódjanak a november 25-ei ünnepnaptól (magyarán: a Délvidék elcsatolása dátumának szerb rezsim általi megünneplésétől).”[4]
– Vajon mikor fog követelni hasonló szintű autonómiát a VMSZ a délvidéki magyarság számára, mint amilyet a szerb nemzeti közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón, illetve amilyet immáron a dél-szerbiai albánok is nyíltan követelnek maguknak? – kérdezi jogosan a portál.[5]
Hashim Thaci koszovói elnök (a dél-szerbiai albánok küldöttségével való július 26-i pristinai találkozója után) aggodalmát fejezte ki, amiért – mint fogalmazott – nem tartják tiszteletben a dél-szerbiai albánok jogait.
Thaci hangsúlyozta, hogy „Koszovó minden demokratikus eszközzel küzdeni fog jogaikért”.[6]  Pristina nem hunyhat szemet a jogsérelmek felett, amit Belgrád az albánok ellen elkövet – tette hozzá. [7]
A magyar nyelvű (párt)sajtóban erről persze egy sort sem lehet(ett) olvasni.


Július 15.
A sértés és a megalázás a bizalomerősítés alapja?
Igor Mirović tartományi kormányfő szerint a legmegfelelőbb az lenne, ha Vajdaság napja november 25-e (Vajdaság Szerbiához való csatolásának napja), vagy a májusi szerb nemzetgyűlés dátuma lenne[8] („amelyet követően 1848/49-ben a szerb fegyveres felkelők számos délvidéki magyar falut égettek fel és koncolták fel azok lakosságát”).[9]

Igor Mirović (Jaroslav Pap felvétele)

A Politika napilapnak azt nyilatkozta: nem szeretné, ha az erről szóló döntést elmarasztalná az alkotmánybíróság.
Hangsúlyozta, hogy a törvény szerint a kisebbségeknek joguk van a saját nemzeti ünnepeikre. A vajdasági jeles napokról szóló határozattal ilyen szempontból kiegyenlítették a szerbek meg a kisebbségek jogait – vélekedett.
Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház meg a VMSZ elnökének arra a kijelentésére, hogy a magyarok nem ünnepelhetik november 25-ét, Mirović azt mondta: megérti a magyar kisebbség álláspontját. A történelmi és a mostani apróbb kérdésekhez való viszonyulásnál fontosabb a kölcsönös bizalom további erősítése – szögezte le a tartományi kormányfő, közölte a VRTV.[10]
Mirović tehát november 25-ét továbbra is Vajdaság napjaként emlegeti, miközben a június 19-i képviselőházi határozat „a tartományi jellegű dátumok megállapításáról és ünnepélyes megjelölésérről” szól. Ezzel kapcsolatban Boris Bajić, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza főtitkárhelyettese még „helyreigazítási kérelmet” is intézett a délvidéki/vajdasági magyar médiához. (A határozat még mindig található a Képviselőház honlapján,[11] mint ahogy Mirović nyilatkozata sem a Politikának.)
Mirović nyilatkozatából, arra lehet következtetni, hogy esetleg valaki vagy valakik, valamelyik párt alkotmányossági vizsgálatot kért. A délvidéki nemzeti kisebbségi jogvédelem olyannyira leépült, hogy szinte biztosak lehetünk abban, hogy a vizsgálat kérése nem a magyar közösségből indult.
A haladó párti (SNS) tartományi kormányfő talán ráébredt, hogy milyen (beláthatatlan) következményei lesznek ennek a határozatnak a magyar-szerb viszonyokra. Most arra hivatkozik, hogy– mivel a nemzeti kisebbségeknek „joguk van a saját nemzeti ünnepeikre”, ezzel „a határozattal ilyen szempontból kiegyenlítették a szerbek meg a kisebbségek jogait”. Azt viszont már nem említette, hogy a magyar kisebbség egyetlen olyan napot sem ünnepel, amely sértené vagy megalázná a szerbeket, vagy a többi kisebbséget, mint a vitatott határozat a magyarokat. 
Nyilatkozatából nem világos, hogy Pásztor István mikor és hol jelentette ki, hogy „a magyarok nem ünnepelhetik november 25-ét”. Már csak azért sem, mivel Pásztor „az előző években számos alkalommal részt vett a november 25-ei ünnepségeken”,[12] mielőtt „a pártjának teljes frakciója szó nélkül megszavazta ünnepnapnak a nemzeti kisebbségi sorsba taszításunk emléknapját”.[13]
Mirovićnak „a történelmi és a mostani apróbb kérdésekhez való viszonyulásnál fontosabb a kölcsönös bizalom további erősítése”. Nem azzal van a gond, amit Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott, hogy „minden nemzet kijelölhesse a saját történelme szempontjából fontos jeles napjait”,[14] hanem azzal, hogy ezeknek a „fontos jeles napoknak” az ünneplését más nemzetekre/népekre kényszerítik.
A sértés és a megalázás, mint a bizalomerősítés alapja? Aligha. 

Július 16.

Erősíteni a nemzeti kisebbségek kollektív jogait!

A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak erősítését szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a Nemzeti kisebbségek az államközi kapcsolatokban című (úgynevezett bolzanói) ajánlások[15] 10. évfordulója alkalmából tartott konferenciáján Magyarország képviseletében Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa (aki a magyar-szerb /szerb-magyar kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke is).

Kalmár Ferenc miniszteri biztos (Fotó: Essig József )

Kalmár a tanácskozásról beszámolva elmondta: miközben a kollektív jogok védelmének bővítésére lenne szükség, vannak olyan országok – például Románia és Szlovákia –, amelyek el sem ismerik a nemzeti kisebbségek kollektív jogait.
A konferencián az ukrán nagykövet támadta a magyar alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért. Több résztvevő kifogásolta a kettős állampolgárság tömeges megadását, valamint azt, hogy a kisebbségek nem integrálódnak a többségi társadalomba. 
Ezzel kapcsolatban Kalmár Ferenc hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek többségi társadalomba integrálása a kollektív jogok megadása nélkül csak asszimilációhoz vezethet. A kisebbségek megmaradásának előfeltétele, hogy csak közösségként szabad integrálódniuk, hiszen csak a közösség képes megőrizni anyanyelvét, kultúráját, identitását – tette hozzá.
Magyarország szerint szükség lenne a nemzeti kisebbségekre vonatkozó közvetítői mechanizmusokkal, vitarendezéssel kapcsolatos ajánlásra, monitoringrendszerre, továbbá a jó gyakorlatok terjesztésére és a nemzetállam fogalmának átgondolására – közölte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború után egyetlen európai intézmény sem adott ki ajánlást a történelemtanítással kapcsolatban, pedig sok múlik a történelem értelmezésén. A történelem oktatása alkalmas lehet a nemzeti identitás formálására és a sérelmek enyhítésére – hangsúlyozta Kalmár Ferenc.
A szakember szerint a konferencia abban a tekintetben sikeres volt, hogy jól áttekintette és összefoglalta az elmúlt tíz év és a jelenlegi helyzet lényeges elemeit, ám a továbblépés lehetősége egyelőre nem látszik.
A konferencián téma volt az is, hogy minden állam költségvetésében különítenek el összegeket a határon túli kisebbségek támogatására, és ebben fontos az átláthatóság.[16]
Az ajánlásokat Knut Vollebaek, az EBESZ (akkori) Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának kezdeményezésére fogadták el az olaszországi Bolzanóban. A főbiztos által 2008. június 20-ai (hágai) keltezéssel ellátott ajánlások célja „annak rögzítése, hogy miként nyújthatnak az államok kedvezményeket más államok területén élő kisebbségeikhez tartozóknak oly módon, hogy az ne terhelje a nemzetközi kapcsolatokat, megfeleljen a nemzetközi jognak”.[17]
Az ajánlásokkal az a gond, hogy az ún. puha joghoz (ang. soft law) tartoznak és az államokra nézve nem kötelező erejű rendelkezéseket tartalmaznak.
A kollektív nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése a délvidéki/vajdasági magyarokra nézve is rendkívül fontos.
A szerb alkotmány 75. szakasza – azokon a jogokon kívül, amelyeket az Alkotmány minden polgárnak garantál – a nemzeti kisebbségek tagjainak „kiegészítő, egyéni vagy kollektív jogokat is szavatol”.[18]  Más dolog, hogy ezek a jogok a gyakorlatban hogyan valósulnak meg/érvényesülnek… 

BOZÓKI Antal
Torda, 2018. július 27.

[1] Albanci s juga Srbije traže da ih predstavlja Priština [A dél-szerbiai albánok követelik, hogy Pristina képviselje őket]. http://rs.n1info.com/a403914/Vesti/Albanaci-s-juga-Srbije-usvojili-Deklaraciju-sa-zahtevima.html, 2018. július 14. [13:37]
Lásd még: Albanci s juga Srbije traže reciprocitet sa severom Kosova [A dél-szerbiai albánok reciprocitást követelnek az észak-koszóvói szerbekkel. http://rs.n1info.com/a402745/Vesti/Albanci-s-juga-Srbije-traze-reciprocitet-sa-severom-Kosova.html, 2018. július 9. [00:01]
[2] Nacionalni savet Albanaca podržao zahtev Albanaca s juga [Az Albán Nemzeti Tanács támogatta a déli albánok követelését] http://rs.n1info.com/a404703/Vesti/Nacionalni-savet-Albanaca-podrzao-stav-Albanaca-s-juga.html, 2018. július 17. [15:55]
[3] Uo.
[4] F. F.: Nemzeti büszkeség és szolidaritás: Az Albán Nemzeti Tanács üdvözölte a Preševo-völgyi albánok nyilatkozatát.
[5] U. Z: A dél-szerbiai albánok ugyanolyan jogokat követelnek maguknak, mint amilyeneket az észak-koszovói szerbek, http://delhir.info/2018/07/14/del-szerbiai-albanok-ugyan-olyan-jogokat-kovetelnek-maguknak-mint-amilyeneket-az-eszak-koszovoi-szerbek/, 2018. július 14.
[6] H. C.: Thaci szerint nem tartják tiszteletben a dél-szerbiai albánok jogait

[7] Tanjug/I.N. Tači: Podele Kosova neće biti, a o Albancima sa juga ćemo tek pričati [Thaci: Koszovó nem lesz megosztva, a dél-szerbiai albánokról pedig ezután fogunk beszélni]. http://www.alo.rs/vesti/politika/taci-podele-kosova-nece-biti-a-o-albancima-sa-juga-cemo-tek-pricati/177343/vest, 2018. július 26. [16:53]

[9] H. Á.: Mirović nem haragszik a magyarokra, ha nem tekintik ünnepnek Délvidék elcsatolásának napját
[10] Lásd a 8-as alatt.
[11] Vajdaság Autonóm Tartomány dokumentumai. http://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktaapv, 2018. július 26.
[12] Lásd a 9-es alatti írást.
[13] Uo.
[14] A Vajdasági Magyar Szövetség elnökével tárgyalt Orbán Viktor. http://www.origo.hu/itthon/20180627-orban-viktor-a-vajdasagi-magyar-szovetseg-elnokevel-targyalt.html, 2018. június 27. [13:15]
[16]  Kalmár Ferenc: Erősíteni kell a nemzeti kisebbségek kollektív jogait. (MH/MTI)
[17] Uo.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)