2018. november 12., hétfő

Reménykeltő történet?


Folytatódik a diszkriminálás

Az újvidéki Felső Bíróság október 31-én hirdetett első fokú ítéletet a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek (VaMaDiSz) az újvidéki Jogtudományi Kar elleni perében: A Jogtudományi Kar a felvételi pályázatában a szerb nyelv ismeretének írásbeli és szóbeli vizsgája bevezetésével diszkriminatív módon lépett fel a magyar nemzeti kisebbség azon tagjai ellen, akik a felvételi vizsgára jelentkeztek, és akik részére a kar köteles a magyar nyelvű felvételi vizsgázás lehetőségét biztosítani – a bíróság megtiltja azt, hogy Jogtudományi Kar ezt a diszkriminatív lépést megismételje – közölte honlapján a VaMaDiSz.[1]

 Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke

A magyar felvételi vizsgázás ügyében idén áprilisban megszületett a jogerős győztes ítélet, amely az újvidéki Jogtudományi Kart kötelezi a magyar nyelvű felvételi vizsgázás megszervezésére, a kar a felvételi pályázatát átalakította: mindenkinek, aki nem szerb nyelvű felvételi vizsgát igényel, kötelező egy szerb nyelvtudás felmérő írásbeli és szóbeli vizsgán is részt venni, amely szintén feltétele a karra való sikeres felvételizésnek. Ezen a plusz vizsgán legalább B2-es nyelvismereti szintet kell elérni a jelentkezőknek, írja a VaMaDiSz.[2]
– A VaMaDiSz álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy ez a plusz vizsga kizárólag azokra a jelentkezőkre vonatkozik, akik nem szerb nyelven felvételiznek (tehát, akik nem szerb nemzetiségűek), a Jogtudományi Kar diszkriminációt követ el (ismét). Maximálisan egyetértünk a Magyar Nemzeti Tanács elnökének álláspontjával, amely szerint, a kar ezen lépése másodrangú állampolgároknak tekinti a magyar ajkú diákokat.
A kar részéről ez a lépés ellentmond a realitásnak, a józan észnek, a diszkriminációt tiltó törvénynek, az ide vonatkozó 2014-es Alkotmánybírósági véleménynek, valamint szöges ellentétben áll az újvidéki Fellebbviteli Bíróság áprilisi jogerős ítéletének elvével.
Hosszas, sikertelen egyeztetéseket követően idén júniusban új pert indítottunk az újvidéki Felső Bíróságon a Jogtudományi Kar ellen az újabb diszkrimináció miatt – olvasható a Sóti Attila elnök által aláírt tájékoztatónak a korábbi fejleményeket ismertető része.[3]
– Nem szabad elfelednünk, hogy egy elsőfokú ítéletről van ebben az esetben szó, megtörténhet, hogy a Jogtudományi Kar fellebbez majd, de az eddig történtek reménykeltőek, húzta alá Sóti.[4]

Sóti a közleményében arról már nem számolt be, hogy az idén és az utóbbi néhány évben hány magyar anyanyelvű, illetve ilyen nyelven középiskolát végzett diák felvételizett illetve jutott be Jogtudományi Kar hallgatói közé? Pedig ez fontos adat lett volna.
Köztudott, hogy a magyar jogászok száma folyamatosan csökken, úgy az igazságügyi, mint a közigazgatási szervekben, valamint a közügyekben, tartományi és önkormányzati szinten is. Ennek negatív következményei vannak/lesznek a közösség egészére nézve, a részarányos foglalkoztatás, a nyelvi jogok megvalósítására és általában a jogérvényesítés terén. Bizonyára összefüggésben van ez a Jogtudományi Kar diszkriminatív viszonyulásával is.
A VaMaDiSz elnöke a közleményében nem felejtette el megköszöni „a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és a tartományi oktatásügyi, nemzeti kisebbségi titkárságnak az ügyben tett lépéseit, támogatását és együttműködését, mert ez az összefogás  eredménye”.[5] (Sóti a közleményében, nem csak hogy elfelejtette megköszönni a jogi képviselőnek az eljárásban elért eredményt, de még csak a nevét sem említette.)

Miből is áll(hat)tak ezek a „lépések, támogatások és az együttműködés”?
A véemeszes Nyilas Mihály vezette tartományi oktatásügyi, nemzeti kisebbségi titkárság  – az általam ismertek  szerint – a Jogtudományi Kar által gyakorolt diszkrimináció megszüntetése érdekében szinte semmit nem tett, de a legfontosabb: Nem szerzett érvényt a Tartományi Képviselőház 2015. április 8-i rendeletének, miszerint „az egyetemi intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven való felvételizést”.[6] Ha ez megtörténik, a pereskedésre nem lett volna szükség. Így viszont Nyilas és Hajnal Jenő, az MNT elnöke is páholyból nézték a VaMaDiSz viaskodását a Jogtudományi Karral. Milyen hatalom az, amelyik nem tud érvényt szerezni még az általa hozott jogszabályoknak sem? Milyen MNT az, amelyik nem tesz hatékony intézkedést a közössége érdekében?

A szerb kormány, az Európa Tanácsnak (ET)[7] a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének[8] 25. cikkével összhangban,[9] 2018. szeptember 14-én országjelentést fogadott el az egyezmény alkalmazásáról a 2012-2016-ra vonatkozóan.[10]
A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a jelentéshez csatolt „melléklete”[11] hangsúlyozza, hogy „az újvidéki Jogtudományi Karon kedvezőtlen a magyar kisebbséghez tartozók és az anyanyelven való felvitelizésük iránti viszonyulás”. Ennek az a következménye, hogy „ezt a főiskolai intézményt évről évre kevesebb magyar nemzetiségű és anyanyelvű hallgató látogatja, aminek még nagyobb negatív hatása van a magyar kisebbség részvételére a közügyekben”.[12]
Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a testület 33. (2018. május 24-ei) rendes ülésén hangsúlyozta: „Sokéves kihagyás után újra élhettek kisebbségi jogaikkal az újvidéki állami jogi karra felvételizők, ugyanakkor a sikeres anyanyelven teljesített felvételit követően a kar szerb nyelvű vizsgára is kötelezte a jelentkezőket”. – Mint köztudott, korábban a kötelező érvényű tartományi rendelet, majd a Fellebbviteli Bíróság elmarasztaló ítélete ellenére újabb diszkriminatív lépésre szánta el magát a kar – hangoztatta az MNT-elnök. Hozzátette: Az ismételt hátrányos megkülönböztetés emberi és kisebbségi szempontból is elítélendő, mindezt rosszindulatú provokációnak tartja, amely másodrendű állampolgárokként kezeli a nemzeti kisebbségek fiataljait. A Magyar Nemzeti Tanács felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi szervekkel – mondta. A tartomány felszólította a Jogi Kart a jogegyenlőség elvét sértő gyakorlat beszüntetésére. Amennyiben nem oldódik meg a helyzet, az MNT további lépéseket tesz a kisebbségi jogérvényesítés érdekében – jelentette ki Hajnal Jenő.[13]
A Jogi Karon az MNT elnöke által kilátásba helyezett „lépesektől” bizonyára nagyon beijed(het)tek, mert továbbra sem változtattak semmit. Lehetséges, hogy Hajnal „felszólítása” el se jutott hozzájuk, ha pedig eljutott, az eredménye egyenlő a nullával.
Az lett volna az MNT „lépése, támogatása és együttműködése” a magyar hallgatók diszkriminálása megszüntetése érdekében, hogy „felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi szervekkel”, amelyek „felszólították a Jogi Kart a jogegyenlőség elvét sértő gyakorlat beszüntetésére”? A kar pedig fütyült „a felszólításra” – ha az egyáltalán meg is történt. Vegyük, hogy mégis: Milyen hatalma van a tartományi kormánynak, ha nem tud érvényt szerezni a Képviselőház rendeletének? Esetleg nem is akart? Hogy is állunk akkor mi a joguralommal és a jogállammal?
Nyilas és Hajnal meg is érdemlik a köszönetet – a semmittevésért! Erre szokták mifelénk mondani: „Köszönöm, de most már ne segíts”!

Mivel „a helyzet nem oldódott meg”, a VaMaDiSz júniusban újabb pert indított a Jogtudományi Kar ellen, amit most – első fokon – meg is nyert.
Most az a kérdés, hogy a kar fellebbez-e az ítélet ellen (mint a korábbi perben),[14] vagy nem. Ha fellebbezést nyújt be, tovább folytatódik a leendő magyar joghallgatók felvételi vesszőfuttatása.
Ha viszont a Jogi Kar nem fellebbez, az ítélet jogerős lesz, ami arra kötelezi, hogy jövőre (!) eltekintsen a szerb nyelv ismeretének írásbeli és szóbeli vizsgájától.  
Kérdés azonban, hogy a Kar vezetése elfogadja-e a pervesztességet?  Milyen jogi egyetem az, amelyik pert veszít? Esetleg valamilyen újabb feltételt szab, talál ki? Egyáltalán, milyen érzéssel iratkoznak oda a magyar hallgatók, ahol nem túlságosan örülnek nekik?
Ezekre a kérdésekre a lehetséges válaszok – amelyeket csak jövő évi felvételikor tudunk meg –, sajnos, nem túlságosan „reménykeltők”.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. november 12.

[1] Győzelem első fokon – újra diszkrimináció a Jogi Karon – az összefogás sikere. http://www.vamadisz.com/gyozelem-elso-fokon-ujra-diszkriminacio-a-jogi-karon-az-osszefogas-sikere/, 2018. november 4.

v-ár (Virág Árpád): Ne érje semmilyen jogsértés diákjainkat! c. írása szerint (Magyar Szó, 2018. november 1. 1. és 9., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3823/kozelet_oktatas/192243/Ne-%C3%A9rje-semmilyen-jogs%C3%A9rt%C3%A9s-di%C3%A1kjainkat!.htm, 2018. október 31., 19:21) az ítélethirdetésre október 31-én került sor, a közlemény viszont a november 4-ei dátumot viseli.

[2] Lásd az 1-es alatti közleményt.
[3] Uo.
[4] Lásd Virág Árpádnak az 1-es alatt idézett írásában.
[5] Lásd az 1-es alatti közleményt.
[6] 269 Pokrajinska skupštinska odluka o polaganju prijemnog ispita odnosno ispita za proveru sklonosti i sposobnosti za upis a visokoškolsku ustanovu čiji je osnivač Autonomna Pokrajina Vojvodina na jezicima nacionalnih manjina–nacionalnih zajednica. Službeni list APV. [Tartományi képviselőházi rendelet a Vajdaság Autonóm Tartomány által alapított felsőoktatási intézményekbe való beiratkozásra jogosító felvételi, valamint hajlam- és képesség-ellenőrző vizsga nemzeti kisebbségi – közösségi nyelven való megtartásáról. Vajdaság AT Hivatalos Lapja], 14/2015 szám, vagy  http://www.puma.vojvodina.gov.rs/sllist.php.
[8] Európai Szerződések. ETS No. 157. Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Strasbourg, 1995. II. 1. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.TV
[9] A 25. cikk szövege:
1. A Keretegyezménynek az adott Szerződő Fél vonatkozásában történő hatálybalépését követő egy éven belül a Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást nyújt azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekről, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek hatályosulásáért tett.
2. Ezt követően minden Szerződő Fél a Főtitkárnak rendszeresen és minden alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság kifejezte e kérését, tájékoztatást nyújt a Keretegyezmény végrehajtását érintő minden lényeges lépésről.
3. A Főtitkár továbbítja a jelen cikkben foglaltaknak megfelelően nyújtott tájékoztatást a Miniszteri Bizottsághoz.

[10] Četvrti periodični izveštaj o primeni Okvirne konvencije za zaštitu nacionalnih manjina [Negyedik időszaki jelentés a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény alkalmazásáról].

http://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333
[11] Uo. a 208-210.
[12] Uo. 210.
[14] A korábbi perrel kapcsolatban lásd a „Mi vagyunk a többség” – Győztünk c., 2018. április 26-ai írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11107, 2018. április 27.
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)