http://delhir.info/2018/11/28/pasztor-szerint-minden-delvideki-magyar-hazaarulo-aki-nem-szavazta-volna-meg-unnepnek-november-25-et/
Háromnegyed órás, alákérdezéstől mentes interjút adott
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a tartományi
parlament elnöke Bágyi Renátának, a a Vajdasági Televízió Fókuszban című
műsor szerkesztőjének.
Pásztor elmondta, a vasárnap megrendezett ünnepségen, amelyen a
köztársasági és tartományi képviselők jelenlétében megünnepelték
november 25-ét, a napot, amelyen száz évvel ezelőtt Bácskát, Bánátot és
Baranyát a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, ő, mint a
vajdasági parlament elnöke, és mint a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke
volt jelen.
„Az elmúlt napokat figyelembe véve egy folyamatos hazugsággyártásnak
vagyunk a szemtanúi. Folyamatos nemzetárulózásnak, amelynek
középpontjában elsősorban én vagyok és a VMSZ parlamenti képviselői.
Olyan képek jelentek meg, amelyek hasonlítanak a gyászjelentésekre, és
ezen mi vagyunk.” – mondta Pásztor István, utalva arra a képre, amely a
Délhír portálon jelent meg.
Pásztor hozzátette, a november 25-tel kapcsolatos álláspontjuk egy
millimétert sem változott, s ugyanazon vagyunk, mint amit 2012-ben egy
parlamenti ülésen elmondott.
„Ezt a napot sem most, sem korábban, sem ezután nem fogjuk ünnepelni.
Ez egy olyan nap, amelyik meghatározta a vajdasági magyarság jövőjét.
Ha mi a Vajdaságban a sokszínűséget értékként éljük meg, akkor az nem
merülhet ki abban, hogy más a nyelvünk, a kultúránk, a népviseletünk, a
konyhánk és a folklórunk, hanem abban is meg kell, hogy mutatkozzon,
hogy a közös történelmünk egy-egy pillanatát másként éljük meg. És erre
talán a november 25. a legjobb példa. Van, akik ünneplik, és van, akik
soha nem fogják ünnepelni, de megemlékeznek róla, mert a történelmük egy
részét képezik. Én nem azért mentem oda, hogy ünnepeljek, hanem azért,
mert ha elvárjuk, hogy a mi nemzeti ünnepeinket mások tiszteletben
tartsák, és azon megjelenjenek, akkor ezt viszonozni is kell. Az én
megjelenésem ennek a tiszteletnek a viszonzása volt. Csak akkor tudjuk a
múlt sebeit begyógyítani, és teljes kapacitással a mára és a jövőre
koncentrálni, ha a múltat le tudjuk zárni.”
A műsor szerkesztője nem mulasztotta el az alkalmat, hogy
emlékeztesse Pásztor Istvánt arra, hogy augusztus 20. a szerb népnek nem
jelent történelmi dátumot, viszont a november 25. egészen mást jelent a
magyaroknak, mint a szerbeknek.
„A másfajta megítélését a történelmi eseménynek nemcsak önkörben
tudjuk most már elmondani, hanem az egész társadalom előtt, és így a
másfajta véleménynek megteremtettük a legitimitását, és erről a dologról
nyíltan és világosan mondhatunk. A parlamenti döntés, hogy a tartomány
egyik jeles ünnepnapja november 25., az nem a sebek felszaggatását,
hanem annak begyógyítását szolgálja.” – nyilatkozta a VMSZ elnöke, aki
szerint, ha jól döntöttek, amikor támogatták a javaslatot, mivel így ki
tudták használni a százéves évfordulót arra, hogy örök időkre
legitimálják a meggyőződésüket és azt, amit a dátumról gondolnak.
„Ha nem így járunk el, akkor hol állnák a közösség irányába viselt
felelősség tekintetében, ha nem így járunk el, akkor mit üzenünk, ha nem
így járunk el tiszteletet kivívni magunknak? Azok, akik haza és
nemzetárulással vádolnak engem és minket, azok vagy politikai
rövidlátók, vagy a saját nemzetük ellen tevékenykednek.” – mondta
Pásztor, aki szerint a döntést nem tudták volna megakadályozni, mivel a
tartományi parlamentben a Szerb Haladó Pártnak és a Szerb Szocialista
Pártnak megvan a többsége.
„Ez azonban nem parlamenti többség kérdése, hanem ez egy fájó seb
begyógyításának a lehetőségeként felmerülő helyzet volt, és teljes
mértékben felelősségteljesen jártunk el és jó döntést hoztunk.”
VAJDASÁG FINANSZÍROZÁSA: A VMSZ NEM LESZ ZÁSZLÓVIVŐ
Ami Vajdasági finanszírozását illeti, a VMSZ elnöke kiemelte, több
alkalommal beszélt erről a köztársasági elnökkel, és része a koalíciós
szerződésüknek is, viszont, ahogy mondta, ennek a történetnek és ennek a
témának az oltárán nem kívánnak elvérezni:
„Mi ebből a történetből soha nem fogunk kihátrálni, s folyamatosan
napirendre kívánjuk tűzni, de semmiféle konfliktus helyzetet nem
kívánunk kialakítani, és pártelnökként sem kívánok olyan konfliktus
helyzetbe nem kívánok bekerülni, amelyiknek nincsen meg a minimális
siker lehetősége. Ehhez a történethez partnereket kell találni, de ebben
a pillanatban nem állnak sorba. Amikor majd felsorakoznak, akkor mi ott
fogunk lenni, de ez nem kifejezetten, kizárólag vajdasági magyar ügy,
ez vajdasági ügy, amiben a magyar érdekeltség megvan, de ennek az olyan
zászlóvivői, akit a barikádon elsőként lelőnek, azok nem kívánunk
lenni.”
VAGYONVISSZASZÁRMAZTATÁS: EGY-EGY ESET ELŐREMOZDÍTÁSÁT IGYEKSZÜNK FELGYORSÍTANI
Bágyi Renáta egy korábbi műsorát elevenítette fel Pásztornak,
amelyben a jelenlevő ügyvédek közül többen is jelezték, a szerb állam
akadályozza, lassítja az elkobzott
vagyon visszaszármaztatását. Pásztor elismerte, hogy nem úgy bonyolódik, mint ahogy szerették volna, de ezt a kérdést is folyamatosan napirenden tartják.
„Azon vagyunk, hogy egy-egy esetnek az előremozdítását amennyire csak lehet, felgyorsítsuk.”
GOMBOSI VÁLASZTÁSOK: A VMSZ KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TÁMOGATOTTSÁG NAGYOBB, VAGY LEGALÁBB AKKORA, MINT KORÁBBAN
A
gombosi helyi közösségi választásokkal
kapcsolatban, amelyen a Vajdasági Magyar Szövetség mind a hét helyét
elveszítette a tanácsban, Pásztor István azt mondta, hogy annak
ellenére, hogy koalíciós szerződésük van a Szerb Haladó Párttal, ez nem
azt jelenti, hogy a választások alkalmával ne indítanának külön listát.
„Ez így volt a Demokrata Párttal is, sőt, annyira úgy volt, hogy a
Demokrata Párt erőteljesen belépett a mi szavazó közegünkbe, és olyan
megosztottságot idézett elő, ami elég komoly problémákat jelentett. Ez a
Szerb Haladó Párt vonatkozásában ma nem mondható el.
Ami a gombosi választásokat illeti, egyszerű lett volna közös listát
indítani a Szerb Haladó Párttal, de a gombosi emberek azt mondták saját
név alatt, saját listával induljunk. Én tiszteletben tartottam az
elképzelésüket, segítettem őket, amiben csak lehet, és hihetetlenül
büszke vagyok rájuk, mert jóformán az egész szavazótestületünket
kivitték a választásokra. Az, hogy demográfiailag a helyzet úgy alakult,
hogy kevesebben vagyunk magyarok, mint nem magyarok, az egy olyan
állapot, amit a választások napján nem lehet változtatni. Ahogy más
helyeken, ahol olyan eredmények születtek, hogy nem mi irányítjuk a
helyi közösséget, megtaláljuk majd a módját, hogy a közösséget talpon
tudjuk tartani, s így lesz ez Gombos esetében is. Választások voltak és
lesznek, s az a fontos, hogy a magyar közösség egyben maradjon. A
gombosiak közül talán harmincan vannak, akik nem jelentek meg, és nem
adták le a szavazatukat, ami nem azt jelenti, hogy a Vajdasági Magyar
Szövetség közösségen belüli támogatottsága kisebb, hanem annak a
bizonyítéka, hogy nagyobb, de legalább akkora, mint korábban.
PROSPERITATI: NINCS BETYÁRBECSÜLET, SENKI NEM KÉRT BOCSÁNATOT
Ami a magyar államnak köszönhetően, a Prosperitati Alapítvány által
kiosztott támogatásokkal kapcsolatban Pásztor István elmondta, hogy a
szerb állam semmilyen akadályt nem gördít. Ezt azért tartotta fontosnak
kiemelni a VMSZ elnöke, mert Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában nem
így van.
„Egyesek azt hangoztatták, és a mutyilistával is azt igyekeztek
alátámasztani, hogy majd csak azok kaphatnak támogatást, akik a VMSZ
tagjai. Az élet azt bizonyította, hogy ez nem igaz, azonban senki, ezzel
kapcsolatban bocsánatkérő mondatot nem mondott, beleértve a médiát is,
amelyik ugyanezt a habot próbálta minél nagyobbra dagasztani. Sőt, azok,
akik negatív kampányt teremtettek a program körül, azok később
pályáztak, de annyi betyárbecsület nem volt bennük, hogy kiálljanak, és
azt mondják nem igaz, amit eddig gondoltunk és mondtunk.
Három év alatt megközelítőleg tíz és fél ezer sikeres pályázat volt, s
ha ezt felszorozzuk, abból kiindulva, hogy ez ennyi család, akkor azt
jelenti, hogy a vajdasági magyarság jelentős részét sikerült érinteni” –
mondta Pásztor, aki hozzátette,
talán most vagyunk először abban a helyzetben, hogy Vajdaságban magyarként élni nem jelent hátrányt, hanem előnyt.
Ezt azzal indokolta, hogy a vajdasági magyarság – mint szerbiai
adófizető – igénybe veheti azokat a költségvetési lehetőségeket,
köztársasági, tartományi és önkormányzati szinten is, valamint
magyarként a Prosperitati Alapítvány által biztosított lehetőségekkel is
élhet. Pásztor emellett bejelentette, hogy további pénzekre lehet
számítani az anyaországtól, ugyanis a magyar kormány részéről már van
egy keretdöntés, amely lehetővé teszi, hogy 2019-től kezdődően négy éven
át biztosítani tudják a gazdasági program folytatását.
MNT-VÁLASZTÁS: „2010-BEN A DEMOKRATA PÁRT A BELÜNKET AKARTA KIENGEDNI”
Orbán Viktor gratulált ahhoz, hogy a szerb állam beavatkozása nélkül
születhetett döntés a Magyar Nemzeti Tanács november 4-ei választásán.
Először Pásztor István megpróbált hárítani, s azt mondta az
újságírónak, erről talán Orbán Viktort, Magyarországi miniszterelnökét
kellene megkérdeznie, utána azonban mégis felelt a kérdésre:
„A Magyar Nemzeti Tanács megválasztásánál a Szerb
Haladó Pártnak, a Szerb Szocialista Pártnak, de egyik szerb pártnak sem
volt semmiféle aktív szerepe. Ellentétben más nemzeti tanácsoktól, ahol
a törvényes kereteket betartva, voltak olyan listák, amelyekről
föltételezhető, vagy egyértelmű volt, hogy ott áll mögötte a Szerb
Haladó Párt, vagy egy másik párt.
Hogy a miniszterelnök erre joggal reflektált, semmi nem bizonyítja
jobban, mint az előző két nemzeti tanácsi választás, amelyeken a nem
magyar előjelű, kvázi polgári előjelű szerb pártoknak is volt listájuk. A
Demokrata Pártnak is volt, a belünket akarták kiengedni, a
legmocskosabb eszközöket használva, hogy sikerüljön 2010-ben, pár
hónappal azután, mert kiáltunk a vajdasági költségvetés ügye mellett,
kizavartak, kiraktak bennünket a szabadkai és a zentai önkormányzatból, s
a kegyelemdöfést akarták megadni. Ugyanez történt négy évvel ezelőtt
is, amikor a Ligának és a Demokrata Pártnak is volt listája.”
ÚJ MNT: KÖZÖSSÉGILEG ELKÖTELEZETT EMBEREK, NEM PÁRTKATONÁK
Ami a Magyar Nemzeti Tanács új összetételét illeti, arról Pásztor
István elmondta, hogy a harmincöt jelöltből huszonheten újak, akik
„felkészült, kész emberek, akik elkötelezettek, s akik nem azért
vállalták a jelöltséget, mert szét akarják rombolni, amint a nemzeti
tanács eddig felépített, azok másik listán vannak. A listán közösségileg
elkötelezett emberek vannak, és nem pártkatonák.”
KI LESZ MÁJUSTÓL A VMSZ ELNÖKE?
Arról, hogy meddig marad a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor
István elmondta, hogy egyéb más dolgokkal volt elfoglalva, ezért még
nem gondolkodott azon, hogy jövőre, sorrendben negyedszer, jelölteti-e
magát a párt elnöki posztjára.
„A VMSZ elnöke az lesz, akit a VMSZ közgyűlés majd megválaszt. Ami
engem illet, valamikor februárban-márciusban ezzel a kérdéssel
foglalkoznom kell.
Figyelembe véve, hogy én sem vagyok már mai
gyerek, hogy nem mindig jelent nekem se lelki felüdülést és
intellektuális kihívást ilyen csatákat vívni, mint amiket az elmúlt
napokban láttunk, s figyelembe véve, hogy mi a Vajdasági Magyar
Szövetségnek és a magyar közösségnek az érdekérvényesítő érdeke, meg
fogom hozni elsősorban a személyes döntésemet.
Azt követően pedig nagy valószínűség szerint jövő májusban a közgyűlés is meghozza a döntését.”
A teljes műsor
ide kattintva nézhető meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése