2018. december 1., szombat

Elhallgatott témák

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (148.)



November 10.

Elhallgatott témák

A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT), a Magyar Tudomány Napja alkalmából, Éghajlatváltozás és biztonság címmel nemzetközi tudományos tanácskozást tartott Újvidéken, a Tartományi Képviselőház tanácstermében. A VMTT-nek ez volt 17. ilyen rendezvénye.[1]






Ismereteim szerint, a Társaságnak – amióta (2006-tól) dr. Szalma József a társaság elnöke – az évi egy tudományos összejövetel megszervezésére szűkült a tevékenysége.[2]

A tanácskozáson, „az ünnepi köszöntők után, két kiemelt előadásra került sor”,[3] majd a munka két „szekcióban” folyt: A társadalomtudományi keretében „16 tanulmány szerepelt, a jogtudomány, oktatásügy, történelem, kisebbségpolitika, szociológia és más tudományágak területéről”.[4] A természet- és műszaki tudomány területéről „négy tanulmányban mutatták be a szerzők aktuális kutatásaik eredményeit a mezőgazdaság, környezetvédelem és műszaki tudományok területéről”.[5]

A társadalomtudományi vonatkozású tanulmányok között – a címek alapján – alig néhánynak van (közelebbi vagy távolabbi) köze van a délvidéki/vajdasági magyarsághoz: Az Európai Unió jogának a tagállamok csatlakozást megelőzően elkobzott ingatlanok kárpótlásával kapcsolatos követelményei; A magyarság helyzete a nagyhatalmak változó struktúrájú világrendjében; A vajdasági szórványmagyarság demográfiai jellemzői a statisztikai adatok tükrében; Európa és kisebbségei és Az 1944-45-ös délvidéki nagy vérontásra vonatkozó, évtizedeken át gyűjtött bizonyítékok sorsa.

Ezek közül is talán csak kettőnek – a kárpótlással és a népességi adatokkal foglalkozónak – lehetnek időszerű vonatkozásai. (Külön elemezni lehetne, hogy a 16 tanulmány közül mennyinek van összefüggése a tanácskozás címével, vagyis az Éghajlatváltozással és a biztonsággal?) A tanulmányok szerzői között feltűnő a fiatalabb vajdasági magyar társadalomkutatók részvételének a hiánya is.

A tanácskozásra készített tanulmányokat tartalmazó tervezett kötet is – a gyakorlat szerint – általában egy év múlva kerül a nyilvánosság elé. Kérdés, hogy addigra mennyit veszítenek az értékükből?

A VMTT vezetősége továbbra is kitart az évi egy tudományos tanácskozás elképzelése mellett, miközben hiányzik az itteni magyarságot érintő időszerű kérdésekkel kapcsolatos tudományos szemléletet megjelenítése és a közösséget érintő társadalmi, gazdasági, jogi, politikai, stb. kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalás. Azt sem lenne túlzás mondani, hogy a VMTT ezeket a kérdéseket nagy ívben megkerüli, illetve elhallgatja. Vagy ilyenek nem is lennének?  Kinek jó ez?

A Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság „tevékenységében külön jelentőséggel bír az ilyen jellegű tanácskozások támogatása”, […] „külön projektet hozott létre, amelynek éves költségvetése ötmillió dinár, és ezzel a kisebbségi közösségek tudományos projektjeit támogatja”.[6] Adott a lehetőség, hogy a VMTT is pályázzon!





November 11.

Gombosi nulla

November 11-én választást tartottak a gombosi helyi közösségben. A 857 érvényes szavazat alapján a hét tagú tanácsba a Szerb Haladó Párt (SNS) hét jelöltje került, köztük (a nevek alapján) három magyar is, Hajdu Katalin, Tót István és Ruppa Attila.[7] 

A Magyar Összefogás Gombosért jelöltjei közül egy sem került a tanácsba. Ez azt jelenti, hogy a Gombos (is) teljesen a SNS irányítása alá került.

„Gombos magyar falu [..], amelynek helyi tanácsában eddig 7-ből 7 tag volt VMSZ-es.”[8]

– Nagyszerű (sic!?) csapatunk továbbra is kiáll a megfogalmazott célokért, az egyházközösség, a civil szervezetek fejlesztéséért, ahogyan tette mindezt eddig is – nyilatkozta Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökségének tagja, a körzeti elnöke és 2012-től a képviselője a Tartományi Képviselőházban.[9]

Egyetlen jelöltjük sem jutott be a helyi tanácsba és ezt mégis „nagyszerű”-nek mondja! Érti ezt valaki? Ha tudjuk, hogy a VMSZ/BMC hatalmi szövetségben van a SNS-vel, akkor igen. De ki képviseli, akkor a gombosi magyarok érdekeit? 





A Magyar Mozgalom MM nyílt levelet intézett a képviselő asszonyhoz:

– Egy héttel ezelőtt lelkendezve ünnepelte a Magyar Összefogás elsöprő győzelmét Nyugat-Bácskában a Magyar Mozgalom felett. Tegnap nulla helyet szereztek a gombosi helyi közösségi választásokon a SNS-vel szemben.

Ön a VMSZ elnökségének tagja. Hányszor mondta az elmúlt években Pásztor Istvánnak, hogy nem lesz jó vége a SNS dicsőítésének és a másként gondolkodó magyarok taposásának? Felszólalt-e elnökségi üléseken, hogy nem a Magyar Mozgalom jelent veszélyt a magyar szavazótáborra, hanem az egekbe magasztalt koalíciós partner? Mondta-e neki az elnökválasztási kampányban, hogy legközelebb nehéz lesz elmagyarázni az embereknek, hogy ezúttal miért nem a SNS-re kell szavazni? Neki hiába is mondta volna, mert ő a SNS kegyéből tartományi házelnök – áll egyebek között a MM levelében.[10]

A MM levelében említett kérdések mellet, a Gomboson kialakult helyzet rámutat a szerbiai választási rendszer fonákságára, amelyben lehetséges a nemzeti kisebbségek kizárása a hatalom hatékony gyakorlásában. Ezen sürgősen változtatni kell!

Az 1999. szeptemberi Lundi Ajánlások a nemzeti kisebbségek hatékony részvételéről a közéletben, az Általános elvek 9. pontjában ezt írja: „A választási rendszernek elő kell segítenie a kisebbségi képviseletet és a kisebbségi befolyás érvényesítését.”[11]

A Gombosi magyarok érdekeit nem képviseli a Szerb Haladó Párt, sem az ehhez a párthoz tartozó három magyar (nevű) képviselő. (A 2018. július 15-ei szenttamási községi választásokon például a VMSZ/BMC községi szervezete a Szerb Haladó Párttal közös jelöltlistával indult, amelyen két magyar is szerepelt. A szenttamási helyi közösségbe 11 embert választottak meg, a turiai és nádaljai helyi közösségbe pedig egyaránt 7 embert. Mindhárom helyi közösségben a Haladó Szenttamásért, Turiáért és Nádaljáért csoport győzött.)[12]

Egyértelmű, hogy Gomboson, Szenttamáson, Túrián és Nádaljon, stb. a magyar nemzeti kisebbségi nem vesz/vehet részt a helyi ügyek irányításában. És az is látható, hogy – VMSZ/BMC hathatós segítségével – folyamatban van a magyarok kiszorítása közügyekben való hatékony részvételből. Ez pedig diszkrimináció/hátrányos megkülönböztetés, a nemzeti kisebbségi jogok megsértése! Törődik-e ezzel egyáltalán valaki.

Pelt Ilonának a „nulla”, ez a szégyen után le kellene mondania minden tisztségről! A tisztesség és az erkölcs ezt követelné. Csak épen nem fog. (A pártja vezetőjéhez hasonlóan.) Neki (is) fontosabb a személyes érdek (a képviselői fizetés) és a pártérdek, mint a falu magyarjainak az érdeke!





November 12.

Pásztor = Prosperitati?

Szabadkán a Prosperitati Alapítvány munkatársai 182 személlyel kötöttek szerződést falusi házak megvásárlásáról, 2015 millió dinár értékben. 2016-ban 78 falusi ház megvásárlását támogatta az alapítvány, 2017-ben pedig 295 ház megvételét.[13]

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke ezt az alkalmat sem mulasztotta el, hogy („vendégként”) felszólaljon az eseményen.

Ennek a pályázatnak a többszöri kiírásával támogatási lehetőséget szerettek volna biztosítani azoknak, akik a szülőföldön való maradás mellett döntöttek, de nincsen saját fedél a családjuk felett. A másik ok pedig az, hogy azok, akik a külföldön való boldogulás mellett döntöttek, tömegesen árulják a házakat, így szerettek volna mindent megtenni annak érdekében, hogy ezeknek a házaknak a minél nagyobb hányada magyar kézben maradjon – mondta Pásztor a sajtónak nyilatkozva. [14]


Fotó: Gergely Árpád


Tiszteletre és elismerésre méltó, hogy – VMSZ/BMC elnökének szavaival – „mostanra egy falunyi házat vásároltunk meg, több mint 560-at”, arról viszont a pártelnök már nem szólt, hogy „a magyarlakta települések intézményeiből szépen-lassan nem csak a magyar vezetők, de a magyar nyelv is kiszorul és akkor ezek az épületek is kihasználatlanul állnak majd”.[15] (Egy frissen megjelent felmérés szerint a Délvidéken a legalacsonyabb a munkanélküliek száma – 7,9%,  míg Dél-Szerbiában a legmagasabb ez a szám. A munkanélküliség csökkenése viszont, „a helyi lakosok, kiemelten a magyarok elvándorlásának ’köszönhető’).[16]

Úgyszintén zavaróan hat a „vásároltunk meg” szavak használata. Ki vásárolta meg, Pásztor István, vagy a Prosperitati? Pásztor = Prosperitati? És ha meg is vásárolta, kinek, ha nem a magyar adófizetők pénzéből? Könnyű  a más pénzéből „vásárolni” és még dicsekedni is azzal!

Mindebből jól látszik a VMSZ/BMC és a Prosperitati egybefonódása, hogy az Alapítvány a párt irányítása alatt van.

Most már teljes egészében kirajzolódni látszik a VMSZ/BMC politikájának a csődje, minden, a közösségre tragikus következményével együtt.

Eltarthat még ez a vergődés egy ideig, de a végső kimenetele kétségtelen. A házakat ugyanis fenn kell(ene) tartani és lakóknak is élni kellene valamiből.  Faluhelyen pedig munka nincsen, és – ennek folytán – pénz sem. Biztosíték se nincsen arra, hogy az újdonsült tulajdonosok egy idő után ne keressék „a külföldön való boldogulást”.

A mezőgazdaságból megélni pedig (ilyen árak mellett) megélni lehetetlen, vagyis csak a nagygazdák képesek, akik viszont házat is vehetnek maguknak. A Prosperitati nélkül.

A „gazdaságfejlesztési stratégia” jószerivel megkésett.  És többé-kevésbé el is hibázott. A munkahelyteremtés és a termőföldvásárlás kellett volna évekkel ezelőtt, amikor erre még lehetőség volt, hogy legyen az elsőrangú feladat! Ma már nincsen az a pénz, amivel ezeket a folyamatokat vissza lehet(ne) fordítani, ezt a politikát (és Pásztor István hatalmát) fenn lehet(ne) tartani!        

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. december 1.


[1] H. Zs.: Éghajlatváltozás és biztonság. Magyar Szó, 2018. november 12. 1. 4.
[2] Lásd még a Semmi változás c. 2016. december 10. (http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/60186-semmi-valtozas-utohang-a-vmtt-tudomanyos-tanacskozasarol-, 2016. december 10. [21:42] és http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9010, 2016. december 11.) és a Szóvá teszem c. 2011. szeptember 11. írásom (http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/VMTT)

[3] Vajdasági Magyar Tudományos Társaság: Magyar Tudomány Napja a Délvidéken – 2018. http://www.vmtt.org.rs/MTN2018.html

[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Lásd az 1-es alatt idézett írásban, 4.

[7] LMT: Helyi közösségi tanácsot választottal, Magyar Szó, 2018. november 13. 5. és Helyi közösségi tanácsot választottak Gomboson. http://nyugat-bacska-portal.info/2018/11/12/helyi-kozossegi-tanacsot-valasztottak-gomboson/, 2018. november 12.

[8] A magyar Mozgalom levele Pelt Ilona tartományi képviselőhöz. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/nyilt-level-pelt-ilona-tartomanyi-kepviselonek, 2018. november 13.

[10] Nyílt levél Pelt Ilona tartományi képviselőnek. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/nyilt-level-pelt-ilona-tartomanyi-kepviselonek, 2018. november 12.

[11] Lundi Ajánlások a nemzeti kisebbségek hatékony részvételéről a közéletben & Értelmező Jegyzék. https://www.osce.org/hu/hcnm/32248?download=true

[12] Szenttamás: Közös listát indít a VMSZ és a Szerb Haladó Párt. https://szabadmagyarszo.com/2018/07/06/szenttamas-helyi-kozossegi-valasztasok/, 2018. július 6. [9:45] és P.L.: A haladók győztek Szenttamáson. https://www.magyarszo.rs/hu/3732/vajdasag/186515/A-halad%C3%B3k-gy%C5%91ztek-Szenttam%C3%A1son.htm, 2018. július 17.  [17:32]

[13] P.E.: Egy falunyi ház talált gazdára. Magyar Szó, 2018. november 13. 1. vagy
[14] Uo.
[15] Pásztor István szabadítsa fel a közösséget önmagától. A Magyar Mozgalom Elnökségének reagálása a VMSZ elnökének sajtótájékoztatójára.  http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/pasztor-istvan-szabaditsa-fel-a-kozosseget-onmagatol, 2018. november 21.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése