Gondolatok a Magyar Összefogás tanácsnokainak
látogatásáról
Az Európai Parlament
Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi
Munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and
Languages), vagyis az ún. kisebbségi intergroup március 28-i strasbourgi
ülésével zárta a 2014–2019-es mandátumbeli munkáját.
Az ülés napirendjén – Tőkés
László EP-képviselő közleménye szerint – „két fő téma szerepelt: az Európai
Unióba törekvő Szerbia kisebbségeinek helyzete a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács
(MNT) szemszögéből, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti
Egyetem megszüntetésének ügye”.[1]
Hogy épen ilyen, vagy fordított sorrendben, azt a sajtóból nem lehet teljes
pontossággal megállapítani, de nem is ez a lényeg. (A sajtóban egyébként az
erdélyi magyarok problémáit helyezték előtérbe.)
Lényeges viszont, hogy Tőkés László és Kincses Előd
ügyvéd ismertették, „az 1948-as tanügyi reformmal alakult meg az önálló Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet
kálváriáját. […] Tőkés László elmondta: jól megírt forgatókönyvek
szerint zajlik a poszttrianoni érában az erdélyi magyarok megfélemlítése,
elüldözése, beolvasztása, ennek egyik pászmája a magyar egyetemi élet és
oktatás elsorvasztása.”[2]
Az ülésen, Deli Andor
EP-képviselő „meghívására”, részt vettek a Magyar Nemzeti Tanács (MNT)
véemeszes (vagyis a Magyar Összefogás listájáról való) képviselői – hogy a 30-ból pontosan mennyien, azt nem közölték – és „a
Tanács hivatalának egy része” is.[3]
A Magyar Mozgalom öt MNT
tanácsnoka nem volt kívánatos az ülésen. Bizonyára nehogy valami olyasmit
találjanak mondani, ami netán nem illene Deli Andor (újra)választási
propagandájába, esetleg másként értékelné a magyar közösség helyzetét. Ezt viszont a sajtó és a szervezők is csaknem teljes egészében
elhallgatták!
Tőkés László EP-képviselő közleménye szerint „Hajnal Jenő, a
szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vajdasági önkormányzatiság
aspektusairól, a kisebbségi érdekérvényesítés lehetőségeiről beszélt a
Belgrádban elfogadott törvények viszonylatában, de előtárta a délvidéki magyar
nemzeti közösség aggályait is, különös tekintettel az anyanyelvű oktatásra.[4]
Hogy valójában miről is beszélt Hajnal Jenő és milyen „aggályai” vannak az
anyanyelvű oktatással kapcsolatban, azt viszont már a sajtóból és a különböző
közleményekből nem sikerült megtudnom.
– Első alkalommal, 2016-ban kijelentettem Önök
előtt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségi jogérvényesítési problémáinak
megoldási módját nagyrészt az európai uniós csatlakozási folyamatban látja,
mégpedig a 23. csatlakozási tárgyalási fejezethez kapcsolódó akcióterv és a
kisebbségi akcióterv végrehajtásának folyamatában és hatékony végrehajtásában.
Most, két és fél év távlatából elmondhatom, hogy reményeink nem voltak
hiábavalók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden feladatunkat végrehajtottuk,
hiszen sok probléma vár még megoldásra – hangsúlyozta Hajnal az előadásában.”[5]
Teljesen érthető, szókimondó (politikusi) fogalmazás! Vagy nem?
A
Magyar Összefogás listájáról bekerült Magyar Nemzeti Tanács tagok
közös
fotózáshoz készülődnek
Mit is lehetne megállapítani a
haladó tanácsnokok Strasbourgi vendégszerepléséről?
Ismereteim szerint először járt
az MNT tanácsnokainak (és hivatalnokainak) ilyen nagy száma az Európai
Parlamentben, hogy „megismerjék az uniós parlament munkamódszereit és a
demokrácia gyakorlásának sajátosságait”,[6]
valamint, hogy jelen legyenek az említett „munkacsoportjának” ülésén. A
tanácsnokoknak személyesen bizonyára hasznos volt a látogatás (hogy mennyire,
azt a későbbiek során talán megtudjuk). Ezzel a vizittel azonban nem is
egy, hanem több problémám is van.
A látogatásra Deli Andor EP-képviselő „meghívására”
került sor, amire az EP-képviselői újraválasztási propagandájának részeként
lehet tekinteni. Hajnal Jenőnek és Deli Andornak illene beszámolni, hogy
mennyibe került (útiköltség, napidíj, szállás, stb.) és ki állta ennek a kétnapos
strasbourgi kirándulásnak a bizonyára nem kevés költségét? Kíváncsian várom az
MNT ülését, lesz-e ezzel kapcsolatban tanácsnoki kérdés?
Hajnal Jenő Strasbourgba –
megbízható forrás szerint – csak a vémeszes tanácsnokokat vitte magával, ami
egy közösségi testület elnöke részéről botrányos. Erről azonban a sajtó már nem
számolt be. (A Szabad Magyar Szó írásából[7]
is csak közvetve lehet ezt kiérteni.)
Az MNT elnöke, tehát, folytatja az MNT
tanácsnokainak diszkriminálását/megkülönböztetését a választási lista
(pontosabban a politikai nézetük) alapján.
A Magyar Mozgalom tanácsnokai „mintha nem is léteznének” – hangzott az
egyik kommentár. Ez már önmagában is elegendő lehetne a testület elnöke
visszahívásának kezdeményezésére – ha volna erre vállalkozó. Csalódást keltett,
hogy a fideszes képviselők, Gaál Kinga,
aki a munkacsoport egyik társelnöke is, és Tőkés László sem kérdezte, hogy hol
vannak a Magyar Mozgalomhoz tartozó tanácsnokok? Vagy ez – a jelenlegi viszonyok
között – nem is volt reális elvárás?
Hajnal Strasbougban „előadást tartott”,
amelyben – a Magyar Szó pártlap összeállítása alapján – „ismertette a vajdasági
magyar közösség önkormányzatiságának helyzetét Szerbiában”. Hogy mi rejlik ez
mögött az általános, homályos, semmitmondó megfogalmazás mögött, azt viszont a
sajtóból nem tudtuk meg. A közösségnek azonban jogában áll, hogy teljes egészében
megismerje, mint mondott az MNT elnöke Strasbourgban! Tessék ezt – ne csak
részleteiben – közzétenni legalább az MNT honlapján![8]
Milyen konkrét haszna származott a strasbourgi útból a magyar közösségnek?
Az idézetből is látszik, hogy
Hajnal Jenő – Tőkéssel és Kincsessel ellentétben – „előadást tartott”
Strasbourgban. Nem a magyar közösség helyzettét terhelő, rendezésre váró problémákat
ismertette és kért ehhez támogatást. A zentai adóhivatal most kilátásba helyezett
megszüntetését például meg nem említette. Nehogy véletlenül megsértse az őt az
MNT elnöki székébe (érdemtelenül) emelő Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC)
hatalmi koalíciós partnerét, a Vučić
vezette Szerb Haladó Pártot (CNC).
Ebből arra lehet következtetni,
hogy Hajnal, a saját és a tanácsnokok vendégszereplésével, segíteni akarta
ugyan Delit (és fordítva), viszont az egyoldalú, mondhatni személyes
meglátásait prezentálva – hamis képet tálalva a magyar közösség helyzetéről az
Európai Unió akár munka jellegű intézményében is, például, hogy a „közmédia
problémája megoldódott”[9]
– ártott a magyar közösségnek. Hajnal –
úgy látszik – csak azt a véemeszes/fideszes politikát tudja képviselni, amely
Szerbia feltétel nélküli uniós csatlakozását sürgeti, nem pedig a délvidéki
magyar közösség érdekeit. Egyébként is, milyen jelentősége lehet a részvételnek
egy leköszönő munkacsoport búcsúülésén? Ezért ugyan kár volt tömegesen Strasbourgba
utazni!
Legyünk reálisak, Hajnal nem is
mondhat mást, csakúgy, mint Deli, azon kívül, amit a főnökeik (Orbán és Pásztor)
mondanak nekik, ami ebbe a politikába beleillik. Ha ez nem így lenne, holnap
már búcsút mondhatnának a tisztségeiknek és az ezzel járó összes privilégiumnak.
A Szabad Magyar Szó írása a
címben emelte ki Hajnal előadásából, hogy „az európai uniós csatlakozási
folyamat segíthet a kisebbségi jogérvényesítésben”. Ez is mutatja az elnök
teljesen fejtetőre állított politikáját: Nem a „csatlakozási folyamat segítheti
a kisebbségi jogérvényesítést”, hanem a kisebbségi jogérvényesítés/a nemzeti kisebbségi
jogoknak a gyakorlatban való alkalmazása segíthetné Szerbiát az EU-s csatlakozásában.
Amennyiben az ország teljesítené az összes ezzel kapcsolatos követelményt! Jó
lenne, ha valaki Hajnalnak ezt végre megmagyarázná.
Mindebből nem lehet más
következtetést levonni, minthogy a vémeszes MNT tanácsnokok (jutalomkiránduláson)
jártak ugyan Strasbourgban, de semmit nem csináltak! Minek nekünk ilyen MNT?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. április 9.
1] Tőkés László: Az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának záróüléséről. http://tokeslaszlo.eu/cikk/az_europai_parlament_kisebbsegi_munkacsoportjanak_zarouleserol, 2019. március 28.
[2] Uo.
[3] Kocsi Zoltán: Magyar ügyek Strasbourgban. Magyar Szó, 2019. március 30. 4.
[4] Uo.
[5] Öt éven át az őshonos kisebbségek szolgálatában. http://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/ot-even-az-oshonos-kisebbsegek-szolgalataban, és Magyar Szó, 2019. március 29. 3.
Lásd még Hajnal: Az európai uniós csatlakozási folyamat segíthet a kisebbségi jogérvényesítésben.
https://szabadmagyarszo.com/2019/03/28/hajnal-az-europai-unios-csatlakozasi-folyamat-segithet-a-kisebbsegi-jogervenyesitesben/, 2019. március 28. [14:03]
[6] Lásd a 3-as alatti írást.
[7] Hajnal: Az európai uniós csatlakozási folyamat segíthet a kisebbségi jogérvényesítésben. https://szabadmagyarszo.com/2019/03/28/hajnal-az-europai-unios-csatlakozasi-folyamat-segithet-a-kisebbsegi-jogervenyesitesben/, 2019. március 28. [14:03]
[8] Magyar ügyek Strasbourgban. http://www.mnt.org.rs/magyar-ugyek-strasbourgban
[9] Uo.
[2] Uo.
[3] Kocsi Zoltán: Magyar ügyek Strasbourgban. Magyar Szó, 2019. március 30. 4.
[4] Uo.
[5] Öt éven át az őshonos kisebbségek szolgálatában. http://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/ot-even-az-oshonos-kisebbsegek-szolgalataban, és Magyar Szó, 2019. március 29. 3.
Lásd még Hajnal: Az európai uniós csatlakozási folyamat segíthet a kisebbségi jogérvényesítésben.
https://szabadmagyarszo.com/2019/03/28/hajnal-az-europai-unios-csatlakozasi-folyamat-segithet-a-kisebbsegi-jogervenyesitesben/, 2019. március 28. [14:03]
[6] Lásd a 3-as alatti írást.
[7] Hajnal: Az európai uniós csatlakozási folyamat segíthet a kisebbségi jogérvényesítésben. https://szabadmagyarszo.com/2019/03/28/hajnal-az-europai-unios-csatlakozasi-folyamat-segithet-a-kisebbsegi-jogervenyesitesben/, 2019. március 28. [14:03]
[8] Magyar ügyek Strasbourgban. http://www.mnt.org.rs/magyar-ugyek-strasbourgban
[9] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése