Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) költségvetésének elfogadásával kapcsolatosan, a december 29-ei ülésen, Németh Ernő, a testület Tájékoztatási Bizottságának a tagja, a Vajdaság Ma hírportál munkatársaként, arról is kérdezte Hajnal Jenőt, az MNT elnökét, hogy „mikorra készülnek el a tanács következő időszakra vonatkozó stratégiái”?[1]
– A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete elkészült, folyamatban van a tájékoztatási stratégia és a kulturális stratégia kidolgozása. Tudni kell, hogy szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia, most fogadták el az akciótervet is, tehát van mihez viszonyítanunk, van mivel vitatkoznunk, főleg a tájékoztatás területén. Úgy gondoljuk, egy olyan stratégia született Szerbiában, tiltakozásunk ellenére, amely éppen a nemzeti tanácsoknak a tájékoztatásra vonatkozó hatáskörét próbálja megkérdőjelezni. Olyan alkotmányos jogokat próbál elvenni, amelyek nemcsak a tájékoztatást érintik, hanem csökkentik a nemzeti tanácsok hatásköreit is. Ezt nem engedhetjük meg! Mindezzel az úgynevezett szabad sajtó, a független média emberei próbálják sarokba kényszeríteni nemcsak a nemzeti tanácsokat, hanem magát a szerb kormányt is. Az európai uniós feltételeknek szeretne a kormány eleget tenni, de félő, hogy ezáltal a nemzeti tanácsok olyan helyzetbe kerülnek, amely már komoly veszéllyel jár – nyilatkozta Hajnal Jenő.
Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse már korábbról ismert ellenkező, elutasító véleményét,[2] számos kérdést is szubjektíven és tévesen értelmezve. A tájékozatlan olvasó számára nyitva hagyta a kérdést, hogy akkor tulajdonképpen miről is van itt szó? Mi az ami ellen az MNT elnöke valójában „tiltakozik”? A testülethez közeli újságíró sem kérdezett rá.
A Szabad Magyar Szó Hajnal interjújából kiemelte ugyan a tájékoztatási stratégiával foglalkozó mondatait, de részletesebben már nem foglalkozott velük.[3] Nem láttam, hogy bármelyik másik magyar nyelvű tájékoztatási eszköz is írt volna erről, pedig – a téma fontossága és az miatt, amit az MNT elnöke erről mondott – kellett volna.
Már Hajnal Jenő első állítása, miszerint „szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia” is pontatlan. A helyzet az, hogy a szerb kormány – hosszú előkészületek és kínos viták után – már csaknem egy évvel ezelőtt, pontosabban 2020. január 30-án fogadta el a Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszerének 2020-2025. évi fejlesztési stratégiáját.[4]
A dokumentum 4. 1. pontja alatt (A polgárok nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatása) az alábbi szöveg olvasható:
„A Szerb Köztársaságban a nemzeti kisebbségi tájékoztatás különböző modelljei vannak képviselve, amelyek közé tartoznak: a közszolgálati tájékoztatási eszközök programjai, műsorok, illetve írások a magán médiákban, ideértve a civil társadalom médiáit is, azoknak a médiáknak a program-tartalmai, amelyek kiadóinak a társalapítói a nemzeti tanácsok, valamint az internet használata, az anyaország médiáihoz való hozzáférés, stb.
Annak ellenére, hogy a médiatörvények meghozatalával megerősödött a létrehozott jogi keret, a gyakorlatban bizonyos normatív, de gyakorlati természetű problémákra is felfigyeltek, amelyek rámutatnak, hogy hiányzik a nemzeti kisebbségi tájékoztatás biztosításhoz való átfogó és egységes viszonyulás.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak, mint a nemzeti kisebbségek választott képviselőinek testületei, amelyek által a nemzeti kisebbségek megvalósítják közösségi jogaikat, jelentős illetékességei vannak a közérdek egy részének megvalósításában a tájékoztatásban.
Ezek a testületük, habár a finanszírozásuk közpénzekből történik, a médiák kiadóinak alapítói lehetnek, az Elektronikus Médiákat Szabályzó Testület Tanácsa (REM) tagjai meghatalmazott jelölői, véleményt mondanak a közszolgálati szerkesztőségek nemzeti kisebbségi nyelvű programjainak felelős szerkesztőiről, valamint véleményezik a projektumokat, amelyeket a nemzeti kisebbségek tájékoztatása minőségének növelése érdekében írnak ki, de ezek nem kötelezőek.
A fontosságuk ellenére a tájékoztatás területén, a nemzeti kisebbségi tanácsok tevékenysége a nemzeti kisebbségek közérdeke magvalósulásának csak az egyik formája, hogy a saját nyelvükön tájékozódjanak és a kisebbségi médiateret nem szabad kizárólagosan a tevékenységükre csökkenteni.
A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatosan fennáll bizonyos aggodalom a befolyásuk miatt a médiák pluralizmusa és a szerkesztőségi függetlensége tekintetében.[5]
Tekintettel arra, hogy a médiákat, amelyek kiadói a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai, közpénzekből finanszírozzák, rendezni kell a működésük módját, a közérdek megvalósításának szükségével összhangban.
Ez mellett, a közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény 16. szakasza[6] szerint, az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány alapító okirata, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, külön rendezi az igazgató szerv megválasztását és kinevezését, amikor pedig intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány a média kiadója, a média főszerkesztőjének a megválasztását, illetve kinevezését is, olyan módon, amely biztosítja a média szerkesztőségi önállóságát.
A nemzeti tanácsok, tehát, kötelesek a médiaházak igazgatóbizottságát olyan módon választani, az igazgatókat és a főszerkesztőket kinevezni, amelyik biztosítja a média szerkesztőségi függetlenségét.[7]
Külön nehézséget jelent a nemzeti kisebbségi nyelvű programokat készítő médiák pénzügyi fenntarthatósága, valamint a nemzeti szintű közmédiának a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatási kötelezettségének a nem megfelelő megvalósítása.”
A közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény 16. szakasza 2. bekezdésének rendelkezése szerint, a médiát kiadó igazgatói szervet és a főszerkesztőt, „olyan módon kell megválasztani, amely biztosítja a média teljes szerkesztőségi függetlenségét”.
A szakasz 4. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a médiát működtető „intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatói szerve tagjainak két harmadát független tagok képezik, akik legalább három évvel a kinevezésük előtt az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatóbizottságába való kinevezésük előtt nem voltak tisztségviselők, annak a jogszabálynak az értelmében, amelyik a közszolgálati funkció végzésével kapcsolatos érdekütközést rendezi”.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. december 13.
[1] Németh Ernő: Negyedével növekszik az MNT 2021-es költségvetése https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/26014/Negyedevel-novekszik-az-MNT-2021-es-koltsegvetese.html, 2020. december 29. 13:54
[2] Lásd a NEM SZABAD ORSZÁGNAK NEM SZABAD A SAJTÓJA! Kaotikus a magyar nyelvű média (1.)
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11598, 2019. március 4. és http://delhir.info/2019/03/04/kaotikus-a-delvideki-magyar-nyelvu-media-helyzete/, 2019. március 4., és
NEM SZABAD ORSZÁGNAK NEM SZABAD A SAJTÓJA! Az MNT tisztviselői elutasították az új médiastratégiát! (2.) https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11602, 2019. március 6.
[3] Hajnal: A „független média” emberei megpróbálják sarokba kényszeríteni a nemzeti tanácsokat és a szerb kormányt is
https://szabadmagyarszo.com/2021/01/07/hajnal-a-fuggetlen-media-emberei-megprobaljak-sarokba-kenyszeriteni-a-nemzeti-tanacsokat-es-a-szerb-kormanyt-is/
[4] СТРАТЕГИЈУ РАЗВОЈА СИСТЕМА ЈАВНОГ ИНФОРМИСАЊА У РЕПУБЛИЦИ СРБИЈИ ЗА ПЕРИОД 2020–2025. ГОДИНА [A Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszerének 2020-2025. évi fejlesztési stratégiája]. Службени гласник РС, број 11/20 [Az SZK Hivatalos Közlönyének 2020. évi 11. száma]
https://www.media.srbija.gov.rs/medsrp/dokumenti/medijska_strategija210_cyr.pdf, 32-33
[5] Резолуција CM/ResCMN(2015)8о примени Оквирне конвенције за заштиту националних мањина у Републици Србијивидети на [A CM/ResCMN(2015)8 rezolúció a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazásáról a Szerb Köztársaságban, lásd a http://www.ljudskaprava.gov.rs/sr/node/133]
Серенчеш, Ж. (ур.) (2017).Информисање на језицима националних мањина – на споредном колосеку . Нови Сад: Независно друштвоновинара Војводине, Матић, Ј., Валић Недељковић, Д. (2015) [Szerencsés Zs. (sz.) 2017. Tájékoztatás a nemzeti kisebbségi nyelveken – mellékvágányon. Újvidék: Vajdasági Független Újságírók Egyesülete, Matić, J., Valić Nedeljković, D. (2015)
Приватизација медија на језицима мањина:шанса или нестанак? [A nemzeti kisebbségi nyelvű média privatizálása: Esély vagy eltűnés?] У: Значај медијског интегритета: мониторинг примене нових медијских закона у Србији: приватизација медија (стр. 17-31). Нови Сад: Новосадска новинарска школа [A média integritásának fontossága: a szerbiai új médiatörvények alkalmazásának monitoringózása: Médiaprivatizálás (17-31 o.). Újvidék: Újvidéki Újságíró Iskola]
[6] ZAKON O JAVNOM INFORMISANJU I MEDIJIMA [Törvény a köztájékoztatásról és a médiáról]
"Sl. glasnik RS", br. 83/2014, 58/2015 i 12/2016 - autentično tumačenje) [Az SZK Hivatalos Közlönyének 2014. évi 83., a 2015. évi 85. és a 2016. évi 12. száma – hiteles tolmácsolás]
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnom_informisanju_i_medijima.html
[7] Оквирна конвенција за заштиту националних мањина [Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről], Четврти периодични извештај достављен Генералном секретару Савета Европе у складу са чланом 25. Оквирне конвенције, стр. 161, видети на https://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333 [Negyedik időszaki jelentés, megküldve az Európa Tanács Főtitkárának, a Keretegyezmény 25. cikkével összhangban, lásd a https://www.ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése