„Cinikus és semmitmondó parlamenti határozat”
Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 6-án fogadta el[1] a 2019. március és 2020. június közötti időszakra vonatkozó 142 oldal terjedelmű jelentését Szerbia haladásáról az EU-hoz csatlakozási tárgyalások alatt.[2]
Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát.[3] A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta, a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetett nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.
A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.
Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát.[3] A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta, a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetett nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.
A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.
A szerb képviselőház – 2020. december 29-én elfogadott „Határozata az Európai Bizottság 2020. évi jelentésének bemutatása alkalmából”[5] szinte alig valamivel különbözik a 15 képviselő által beterjesztett javaslattól.[6]
Ez érthető is, ha tudjuk, hogy a dokumentum napirendre sem került volna Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerb Szocialista Párt (SPS), a Szerb Patrióta Szövetség (SPAS), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a bosnyák Igazság és Megbékélés Pártja (SPP) hatalmi koalíción belüli egyeztetés nélkül.
А 6 pontot/záradékot tartalmazó, 173 képviselő szavazatával (a 250 közül) elfogadott[7] dokumentum az 1. pontban „konstatálja/megállapítja az Európai Bizottság 2020. évi szerbiai jelentésébe foglalt záradékokat és ajánlásokat, különösen azokat, amelyek a jog uralmára és a demokratikus intézmények működésére vonatkoznak, üdvözli a pozitív értékeléseket az Európai unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon elért haladás tekintetében, különösen a gazdasági kritériumokra vonatkozó részben, és azokkal az intézkedésekkel kapcsolatosan, amelyeket a Szerb Köztársaság tesz a COVID 19 járvány következményeinek megakadályozása érdekében”.
A 2. pont „üdvözli a szerb kormány eddigi erőfeszítéseit, amely illetékes a csatlakozási tárgyalások folytatására és összehangolására az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában, amelyeket az összes tagsági kritérium teljesítése céljából tesz, és felhívja a kormányt, hogy tartsa fenn a tárgyalások erős dinamikáját, az Európai Unió bővítésének új módszertanával összhangban.
A Szerb Köztársaság Népképviselőháza felhívja az Európai Bizottságot, hogy mielőbb alakítsa ki az új metodológia alkalmazási módját a szerbiai csatlakozási tárgyalások vonatkozásában”.
A 3. pontban a Képviselőház „külön figyelemmel konstatálja az EB értékelésit és ajánlásait, amelyek a Népképviselőház működésére vonatkoznak, és amelyek megállapítják, hogy bizonyos lépések történtek a Népképviselőház munkájában észlelt hiányosságok megoldása érdekében, a gyorsított eljárások számának csökkentése és a Népképviselőház korábbi gyakorlatának megváltoztatása által, valamint kifejezi készségét, hogy a következő időszakban tevékenyen dolgozzon a parlamentáris gyakorlat fejlesztésén, a Népképviselőház eljárásaiba vetett bizalom kiépítésén, valamint tevékenyen hozzájáruljon az Európai Unió tagságához fűződő politikai kritériumok teljesítéséhez”.
A 4. pont szerint „a Képviselőház továbbra is aktívan bekapcsolódik a pártok közötti párbeszéd második fázisának megvalósításába, az Európai Parlament közvetítésével, a parlamenti mércék javítása és a pártok közötti, valamint széles körű társadalmi egyetértés kialakítása érdekében a Szerb Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatos reformokról, amelyeknek vitális jelentősége van az országnak az európai úton való haladása útján”.
Az 5. pontban „a Képviselőház rámutat a Szerb Köztársaság illetékes intézményeinek és szerveinek további folyamatos és összehangolt munkájának szükségére az Európai Bizottság 2020. évi szerbiai jelentésbe foglalt ajánlások teljesítése érdekében, továbbá hangsúlyozza a polgárokkal folytatott állandó és zavartalan kommunikáció szükségességét az Európai Unió, mint a Szerb Köztársaság stratégiai politikai és gazdasági partnerének értékeiről és jelentőségéről”.
Az utolsó, 6. pont a határozat megjelentetésére vonatkozik az ország Hivatalos Közlönyében.
Ez érthető is, ha tudjuk, hogy a dokumentum napirendre sem került volna Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerb Szocialista Párt (SPS), a Szerb Patrióta Szövetség (SPAS), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a bosnyák Igazság és Megbékélés Pártja (SPP) hatalmi koalíción belüli egyeztetés nélkül.
А 6 pontot/záradékot tartalmazó, 173 képviselő szavazatával (a 250 közül) elfogadott[7] dokumentum az 1. pontban „konstatálja/megállapítja az Európai Bizottság 2020. évi szerbiai jelentésébe foglalt záradékokat és ajánlásokat, különösen azokat, amelyek a jog uralmára és a demokratikus intézmények működésére vonatkoznak, üdvözli a pozitív értékeléseket az Európai unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon elért haladás tekintetében, különösen a gazdasági kritériumokra vonatkozó részben, és azokkal az intézkedésekkel kapcsolatosan, amelyeket a Szerb Köztársaság tesz a COVID 19 járvány következményeinek megakadályozása érdekében”.
A 2. pont „üdvözli a szerb kormány eddigi erőfeszítéseit, amely illetékes a csatlakozási tárgyalások folytatására és összehangolására az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában, amelyeket az összes tagsági kritérium teljesítése céljából tesz, és felhívja a kormányt, hogy tartsa fenn a tárgyalások erős dinamikáját, az Európai Unió bővítésének új módszertanával összhangban.
A Szerb Köztársaság Népképviselőháza felhívja az Európai Bizottságot, hogy mielőbb alakítsa ki az új metodológia alkalmazási módját a szerbiai csatlakozási tárgyalások vonatkozásában”.
A 3. pontban a Képviselőház „külön figyelemmel konstatálja az EB értékelésit és ajánlásait, amelyek a Népképviselőház működésére vonatkoznak, és amelyek megállapítják, hogy bizonyos lépések történtek a Népképviselőház munkájában észlelt hiányosságok megoldása érdekében, a gyorsított eljárások számának csökkentése és a Népképviselőház korábbi gyakorlatának megváltoztatása által, valamint kifejezi készségét, hogy a következő időszakban tevékenyen dolgozzon a parlamentáris gyakorlat fejlesztésén, a Népképviselőház eljárásaiba vetett bizalom kiépítésén, valamint tevékenyen hozzájáruljon az Európai Unió tagságához fűződő politikai kritériumok teljesítéséhez”.
A 4. pont szerint „a Képviselőház továbbra is aktívan bekapcsolódik a pártok közötti párbeszéd második fázisának megvalósításába, az Európai Parlament közvetítésével, a parlamenti mércék javítása és a pártok közötti, valamint széles körű társadalmi egyetértés kialakítása érdekében a Szerb Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával kapcsolatos reformokról, amelyeknek vitális jelentősége van az országnak az európai úton való haladása útján”.
Az 5. pontban „a Képviselőház rámutat a Szerb Köztársaság illetékes intézményeinek és szerveinek további folyamatos és összehangolt munkájának szükségére az Európai Bizottság 2020. évi szerbiai jelentésbe foglalt ajánlások teljesítése érdekében, továbbá hangsúlyozza a polgárokkal folytatott állandó és zavartalan kommunikáció szükségességét az Európai Unió, mint a Szerb Köztársaság stratégiai politikai és gazdasági partnerének értékeiről és jelentőségéről”.
Az utolsó, 6. pont a határozat megjelentetésére vonatkozik az ország Hivatalos Közlönyében.
Fotó: BETAPHOTO/MILAN OBRADOVIC
Amíg a képviselők a Képviselőházban az EB jelentéséről és a határozatról vitáztak, Borko Stefanović, a Szabadság és Igazság Párt (SSP) alelnöke az épület előtt sajtókonferenciát tartott, amelyen „elmondta azt, amiről a képviselők hallgatnak, a jelentésben viszont benne van”.[8]
– Kötelességem elmondani Önöknek, hogy a határozatban, amit elfogadnak, egy szó nincs arról, hogy a jelentésben írja, Szerbiában veszélyben van a jog uralma, hogy az újságírók és sajtó nyomásnak van kitéve, hogy nincsen szabadságunk, se emberi jogaink, sem arról, hogy nem az európai úton vagyunk.
Nincsen egy szó sem a Freedom House jelentéséről, amelyik azt mondja, hogy Szerbia a hibrid rendszer által fogvatartott ország, sem a Határok nélkül riporterek jelentéséről, miszerint Szerbia lényegében megsemmisítette a médiaszabadságot és maximálisra megnövelte a nyomást a médiára, sem a bázeli jelentésről, hogy a legkorrumpáltabb ország vagyunk Európában.
A határozatban nem található az sem, hogy Szerbia semmilyen lépést nem tett előre a választási folyamatban, vagy az igazságügyi rendszerben, hogy a legnagyobb médiák favorizálták a hatalmi struktúrákat, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyetlen ajánlása sem lett elfogadva, hogy komoly aggodalom van az igazságügyre gyakorolt nyomás miatt, aggodalom a szerbiai korrupció miatt, és komoly aggodalom az újságírók elleni fenyegetések, háborgatások és erőszak miatt, valamint, hogy nincsen előrelépés a szabad véleménynyilvánítás környezetének kialakításában – hangoztatta Stefanović a sajtókonferencián.
– Szerbia nem hogy nem halad előre, hanem a legmélyebb gödörbe és sötétségbe lett lökve és taszítva, mivel nyolc éve nincsen reform egyetlen területen sem – tette hozzá.
Az SSP alelnöke megállapította, hogy ilyen cinikus és hiábavaló/üres/semmitmondó határozatot, amelyik nem tartalmaz tényeket arról, hogy az EB jelentése mennyire negatív, még soha nem látott.
A szavai szerint, a szerbiai rossz állapotokért „nem Brüsszel a felelős, ahogy Aleksandar Vučić állítja, aki azt mondja, hogy arany időszakban élünk, nem a polgárok a hibásak, ahogyan Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai nagykövete mondja, sem a körülmények, ahogyan Ana Brnabić kormányfő és Jadranka Joksimović euró-integrációs miniszter állítják, hanem kizárólag a Szerb Haladó Párti hatalom”.
Stefanović hangoztatta azt is, hogy „az emberek, akik a Képviselőházban ülnek, nem legálisan és nem törvényesen lettek megválasztva”, valamint, hogy „nem képviselnek senkit, a pártjukon kívül”.
Nem láttam, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó bármit is közölt volna a sajtókonferenciáról.
– Kötelességem elmondani Önöknek, hogy a határozatban, amit elfogadnak, egy szó nincs arról, hogy a jelentésben írja, Szerbiában veszélyben van a jog uralma, hogy az újságírók és sajtó nyomásnak van kitéve, hogy nincsen szabadságunk, se emberi jogaink, sem arról, hogy nem az európai úton vagyunk.
Nincsen egy szó sem a Freedom House jelentéséről, amelyik azt mondja, hogy Szerbia a hibrid rendszer által fogvatartott ország, sem a Határok nélkül riporterek jelentéséről, miszerint Szerbia lényegében megsemmisítette a médiaszabadságot és maximálisra megnövelte a nyomást a médiára, sem a bázeli jelentésről, hogy a legkorrumpáltabb ország vagyunk Európában.
A határozatban nem található az sem, hogy Szerbia semmilyen lépést nem tett előre a választási folyamatban, vagy az igazságügyi rendszerben, hogy a legnagyobb médiák favorizálták a hatalmi struktúrákat, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyetlen ajánlása sem lett elfogadva, hogy komoly aggodalom van az igazságügyre gyakorolt nyomás miatt, aggodalom a szerbiai korrupció miatt, és komoly aggodalom az újságírók elleni fenyegetések, háborgatások és erőszak miatt, valamint, hogy nincsen előrelépés a szabad véleménynyilvánítás környezetének kialakításában – hangoztatta Stefanović a sajtókonferencián.
– Szerbia nem hogy nem halad előre, hanem a legmélyebb gödörbe és sötétségbe lett lökve és taszítva, mivel nyolc éve nincsen reform egyetlen területen sem – tette hozzá.
Az SSP alelnöke megállapította, hogy ilyen cinikus és hiábavaló/üres/semmitmondó határozatot, amelyik nem tartalmaz tényeket arról, hogy az EB jelentése mennyire negatív, még soha nem látott.
A szavai szerint, a szerbiai rossz állapotokért „nem Brüsszel a felelős, ahogy Aleksandar Vučić állítja, aki azt mondja, hogy arany időszakban élünk, nem a polgárok a hibásak, ahogyan Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai nagykövete mondja, sem a körülmények, ahogyan Ana Brnabić kormányfő és Jadranka Joksimović euró-integrációs miniszter állítják, hanem kizárólag a Szerb Haladó Párti hatalom”.
Stefanović hangoztatta azt is, hogy „az emberek, akik a Képviselőházban ülnek, nem legálisan és nem törvényesen lettek megválasztva”, valamint, hogy „nem képviselnek senkit, a pártjukon kívül”.
Nem láttam, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó bármit is közölt volna a sajtókonferenciáról.
Tény, hogy a szerb (párt)Képviselőház plenáris ülése első ízben tárgyalt az Európai Unóhoz való csatlakozási folyamatról. A hatalmi koalíció azonban „kerülte, mint ördög a tömjént”, hogy az EB jelentését vitassa meg – ezt Jadranka Joksimović euró-integrációs miniszter még külön ki is hangsúlyozta.
Ez helyett a hatalmi koalíció határozat-javaslat megvitatását tűzte napirendre „az Európai Bizottság 2020. évi jelentésének bemutatása alkalmából, amit a népviselők 15 tagú csoportja javasolt”. Ennek beterjesztésére pedig Kovács Elvirát, a véemesz képviselőjét tartották alkalmasnak. Elkerülve így, hogy a „cinikus és semmitmondó” határozatot a Szerb Haladó Párt nevéhez fűzzék, amit aztán a hatalmi szervek a saját belátásuk szerint értelmezhetnek.
A határozat külön kuriózuma, hogy Képviselőház csak „konstatálja/megállapítja az Európai Bizottság 2020. évi szerbiai jelentésébe foglalt záradékokat és ajánlásokat”, magyarán tudomásul veszi, nem pedig, hogy el is fogadja azokat és határidős cselekvési tervet készít az észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, valamint az ajánlások alkalmazására.
Ez helyett a hatalmi koalíció határozat-javaslat megvitatását tűzte napirendre „az Európai Bizottság 2020. évi jelentésének bemutatása alkalmából, amit a népviselők 15 tagú csoportja javasolt”. Ennek beterjesztésére pedig Kovács Elvirát, a véemesz képviselőjét tartották alkalmasnak. Elkerülve így, hogy a „cinikus és semmitmondó” határozatot a Szerb Haladó Párt nevéhez fűzzék, amit aztán a hatalmi szervek a saját belátásuk szerint értelmezhetnek.
A határozat külön kuriózuma, hogy Képviselőház csak „konstatálja/megállapítja az Európai Bizottság 2020. évi szerbiai jelentésébe foglalt záradékokat és ajánlásokat”, magyarán tudomásul veszi, nem pedig, hogy el is fogadja azokat és határidős cselekvési tervet készít az észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, valamint az ajánlások alkalmazására.
A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői – nemzeti közösségi szempontból nézve – ez alkalommal is kiábrándítóan szerepeltek.
Pásztor Bálint, frakcióvezető – a tudósítások szerint – az ülésen fel sem szólalt, a határozatokat viszont megszavazta, Kovács Elvirával, Ökrész Rozáliával, Újhelyi Ákossal és (a közéletben teljesen ismeretlen új véemeszes képviselővel) Dániel Gyivánovityal/Đivanovićtyal[9] együtt. Kovács és Ökrész a (szerb nyelvű) parlamenti felszólalásukban[10] a magyar közösséget még csak meg sem említették!
Le kell cserélni őket, mielőtt még további károkat okoznak!
Szerbia az európai úton? Amíg párt- és nem név szerint, közvetlenül választott, a polgároknak felelősséggel tartozó képviselők ülnek a parlamentben, változásokra itt nem lehet számítani!
Pásztor Bálint, frakcióvezető – a tudósítások szerint – az ülésen fel sem szólalt, a határozatokat viszont megszavazta, Kovács Elvirával, Ökrész Rozáliával, Újhelyi Ákossal és (a közéletben teljesen ismeretlen új véemeszes képviselővel) Dániel Gyivánovityal/Đivanovićtyal[9] együtt. Kovács és Ökrész a (szerb nyelvű) parlamenti felszólalásukban[10] a magyar közösséget még csak meg sem említették!
Le kell cserélni őket, mielőtt még további károkat okoznak!
Szerbia az európai úton? Amíg párt- és nem név szerint, közvetlenül választott, a polgároknak felelősséggel tartozó képviselők ülnek a parlamentben, változásokra itt nem lehet számítani!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. január 4.
Újvidék, 2021. január 4.
__________
[1] (Beta) Izveštaj EK: Ozbiljni nedostaci u javnoj upravi, radu parlamenta, pravosuđu i medijima https://www.danas.rs/politika/izvestaj-ek-srbija-bez-ikakvog-napretka-u-izbornom-procesu-i-pravosudju/, 2020. október 6. 12.28 és 2020. október 6. 20: 30
[2] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА. Брисел, 6.10.2020. године SWD(2020) 352 коначна верзија РАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ Република Србија Извештај за 2020. годину
https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/serbia_report_2020_SR.pdf, vagy
EUROPEAN COMMISSION. Brussels, 6.10.2020 SWD(2020) 352 final COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Serbia 2020 Report https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/serbia_report_2020.pdf
[3] Ključni datumi [Kulcsfontosságú dátumok] http://europa.rs/godisnji-izvestaj-o-srbiji-2020/
[4] Lásd a 2-es alatti jelentést. Увод и сажетак [Bevezető és összefoglaló].
[5] ЗАКЉУЧАК поводом представљања ИзвештајаЕвропске комисије о Републици Србији за 2020. годину http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/cir/pdf/ostala_akta/2020/RS75-20.pdf
[6] ПРЕДСЕДНИКУ НАРОДНЕ СКУПШТИНЕ [A Népképviselőház elnökének]. Предлог закључка поводом представљања Извештаја Европске комисије о Републици Србији за 2020. годину. Допис 01-02-2137/20, 2020. december 18. https://otvoreniparlament.rs/uploads/akta/Predlog%20zaklju%C4%8Dka%20povodom%20predstavljanja%20Izve%C5%A1taja%20Evropske%20komisije%20o%20Republici%20Srbiji%20za%202020.%20godinu.pdf
[7] НАРОДНА СКУПШТИНА РЕПУБЛИКЕ СРБИЈЕ [A Szerb Köztársaság Képviselőháza]. ВРЕМЕ ГЛАСАЊА [A szavazás ideje]: 29.12.2020. december 29.14:12:28 http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/cir/doc/Listinzi/2020/2020.12.29%205.%20Predlog%20zakljucka%20povodom%20predstavljanja%20Izvestaja%20Evropske%20komisije%20o%20Republici%20Srbiji%20za%202020.%20godinu.pdf
[8] Lidija Valtner Stefanović: Ciničan i isprazan zaključak parlamenta [A parlament Ciniklus és hiábavaló határozata] Danas, 2020. december 29. 4., vagy https://www.danas.rs/politika/stefanovic-cinican-i-isprazan-zakljucak-parlamenta/, 2020. december 29. 09.01 és 09.02
[9] Lásd a szavazási listát a 7-es alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése