Kisebbségi nyelven a szerb parlamentben?
Shaip Kamberi, az Egyesült Völgy – Szandzsák Demokratikus Akció Párt (SDA) képviselői csoport vezetője és a párt elnöke (a fotón) február 9-én a szerb parlamentben az anyanyelvén, azaz albán nyelven tett fel képviselői kérdést Ana Brnabić kormányfőnek.[1] Mintegy feladva ezzel a leckét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőinek is.
– Egy kicsi elkéstem a jelentkezéssel, de a nap folyamán lefordítom a szöveget és átadom a titkárságon – mondta Kamberi a képviselői kérdésekre kitűzött napon.
A többségi Szerb Haladó Párt (SNS) képviselőinek a közbeszólásaira, akik nem értették mit mond Kamberi, Ivica Dačić, a képviselőház nem éppen a kisebbségek iránti barátságáról ismert elnöke reagált, aki „megkérte” a képviselőket, hogy az Ügyrendi Szabályzattal és a viselkedési kódexszel összhangban, ne szóljanak közbe.
– Egyedül azt kérem önöktől (albán képviselőktől – B. A.) , hogy ezt (mármint az anyanyelven való felszólalást – B. A.) időben jelezzék, hogy fordítókat biztosítsunk, monda Dačić. Erre Kamberi azt válaszolta, hogy a parlamentben csak két fordítóra van szükség, egy magyarra és egy albánra, és jó lenne, hogy azok állandóan jelen lennének.
Dačić néhány alkalommal figyelmeztette a képviselőket, hogy ne zavarják Kamberi felszólalását. – Mi itt Szerbia képviselőházának a képviselői vagyunk, amely meghozta a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvényt. Kérem, hogy tartsák tiszteletben ezt a jogot. Nem vagyok biztos abban, hogy ezt a jogot mindenhol tiszteletben tartják, de mi tiszteletben fogjuk tartani – mondta Dačić.
Kamberi erre azt felelte, nem sajnálja, hogy a képviselők nem értik, amikor albánul szól, hanem amikor szerb nyelven, amelyet – ahogy mondta – egyébként jól beszéli.
A többségi Szerb Haladó Párt (SNS) képviselőinek a közbeszólásaira, akik nem értették mit mond Kamberi, Ivica Dačić, a képviselőház nem éppen a kisebbségek iránti barátságáról ismert elnöke reagált, aki „megkérte” a képviselőket, hogy az Ügyrendi Szabályzattal és a viselkedési kódexszel összhangban, ne szóljanak közbe.
– Egyedül azt kérem önöktől (albán képviselőktől – B. A.) , hogy ezt (mármint az anyanyelven való felszólalást – B. A.) időben jelezzék, hogy fordítókat biztosítsunk, monda Dačić. Erre Kamberi azt válaszolta, hogy a parlamentben csak két fordítóra van szükség, egy magyarra és egy albánra, és jó lenne, hogy azok állandóan jelen lennének.
Dačić néhány alkalommal figyelmeztette a képviselőket, hogy ne zavarják Kamberi felszólalását. – Mi itt Szerbia képviselőházának a képviselői vagyunk, amely meghozta a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvényt. Kérem, hogy tartsák tiszteletben ezt a jogot. Nem vagyok biztos abban, hogy ezt a jogot mindenhol tiszteletben tartják, de mi tiszteletben fogjuk tartani – mondta Dačić.
Kamberi erre azt felelte, nem sajnálja, hogy a képviselők nem értik, amikor albánul szól, hanem amikor szerb nyelven, amelyet – ahogy mondta – egyébként jól beszéli.
A b92-es weboldalán közli, hogy a képviselők szerint, akik másnap megkapták Kamberi felszólalásának szövegét, a képviselő „az miatt neheztelt, hogy a bíróság nem ítélte el Aleksandar Vulin belügyminisztert (2020. október óta 28-a – B. A.) az miatt, hogy az albánokat ’siptároknak’ nevezte és azt kérdezte, „mi történne, ha Vulinhoz hasonlóan elkezdené a szerbeket škijaknak nevezni?”[2] [A škijenek (albánul Shkije) vagy a škjenek (albánul Shkje) az albánok hagyományosan – az irodalomban is szélesen elterjedve hasznát kifejezéssel – azokat a lakosokat illetik, „akik nem beszélik az albán nyelvet”, akik érthetetlen nyelven beszélnek”, illetve a „szomszéd idegenek” jelölésére.][3]
A képviselők elmondása szerint Kamberi „a nem európai Szerbiáról beszélt, azt állította, hogy Slobodan Milošević erőszakot, gyilkosságokat követett el, valamint Koszovó és Metóhiáról elűzte az embereket, Szerbiát a náci Németországgal hasonlította össze, valamint hogy Vučićot fasizmussal vádolta”.[4]
Hogy Kamberi valójában mit mondott, mit kérdezett, mivel a képviselőházban nem volt jelen fordító, csak beszédének a hivatalos közzététele után tud(hat)juk meg. Ez pedig a hónap utolsó csütörtökén esedékes, amikor a válaszadás esedékes.
A képviselők elmondása szerint Kamberi „a nem európai Szerbiáról beszélt, azt állította, hogy Slobodan Milošević erőszakot, gyilkosságokat követett el, valamint Koszovó és Metóhiáról elűzte az embereket, Szerbiát a náci Németországgal hasonlította össze, valamint hogy Vučićot fasizmussal vádolta”.[4]
Hogy Kamberi valójában mit mondott, mit kérdezett, mivel a képviselőházban nem volt jelen fordító, csak beszédének a hivatalos közzététele után tud(hat)juk meg. Ez pedig a hónap utolsó csütörtökén esedékes, amikor a válaszadás esedékes.
Az albán képviselő szavainak a jobb megértéséhez emlékeztetni kell, hogy Ragmi Mustafa, az Albán Nemzeti Tanács elnöke (2019. június 25-én – B. A.) a belgrádi Felső Bíróságon beperelte Aleksandar Vulint, mert a „vulgáris és sértő siptár kifejezést” használja, amit Mustafa „az albánok elleni gyűlöletbeszéd intézményesítésének” és a Szerbiában élő albánok elleni fóbia terjesztésének tekint.[5]
Az említett belgrádi bíróság február 9-én a Szabad Európa Rádióval (RSE) közölte, hogy az ítélet, amely mint alaptalant elutasította az Albán Nemzeti Tanácsnak (ANT) a Vulin aktuális belügyminiszter elleni keresetét, 2020. december 28-án lett meghozva, de kiemelte, hogy az nem jogerős, mivel folyamatban van a fellebbezési eljárás.
Kamberi a Facebook oldalán február 8-án már írta, hogy a belgrádi Felső Bíróság „elutasította, hogy Aleksandar Vulin minisztert bűnösnek nyilvánítsa az albánok diszkriminálása, megsértése és az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd miatt”.[6]
– Aleksandar Vulin belügyminiszter állandóan és nyilvánosan használja a sértő „siptárt” kifejezést, a hivatalos albán elnevezés helyet. Alaptalannak értékelve az ANT keresetét, a bíróság a gyűlöletbeszédnek, a türelmetlenségnek és az albánok elleni xenofóbiának általában jogi-intézményes hatályt adott, különösen a Szerbiában élők felé – értékelte Kamberi a bírósági ítéletet a Danas c. belgrádi napilapnak [7]
Az említett belgrádi bíróság február 9-én a Szabad Európa Rádióval (RSE) közölte, hogy az ítélet, amely mint alaptalant elutasította az Albán Nemzeti Tanácsnak (ANT) a Vulin aktuális belügyminiszter elleni keresetét, 2020. december 28-án lett meghozva, de kiemelte, hogy az nem jogerős, mivel folyamatban van a fellebbezési eljárás.
Kamberi a Facebook oldalán február 8-án már írta, hogy a belgrádi Felső Bíróság „elutasította, hogy Aleksandar Vulin minisztert bűnösnek nyilvánítsa az albánok diszkriminálása, megsértése és az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd miatt”.[6]
– Aleksandar Vulin belügyminiszter állandóan és nyilvánosan használja a sértő „siptárt” kifejezést, a hivatalos albán elnevezés helyet. Alaptalannak értékelve az ANT keresetét, a bíróság a gyűlöletbeszédnek, a türelmetlenségnek és az albánok elleni xenofóbiának általában jogi-intézményes hatályt adott, különösen a Szerbiában élők felé – értékelte Kamberi a bírósági ítéletet a Danas c. belgrádi napilapnak [7]
– Így még Slobodan Milošević uralkodása idején sem volt. Mint népképviselő felhasználok minden jogi és intézményes mechanizmust az országban és a nemzetközi közösség előtt is, hogy felhívjam a figyelmet erre a veszélyes jelenségre. Ilyen módon átrajzolódik az államnak a nemzeti kisebbségek iránti viszonyulása, de világosan látható a jelenlegi hatalom politikai befolyása is az igazságügyre – mondta Kamberi.[8]
A képviselő véleménye szerint, a konkrét esetben a legkevésbé fontos Aleksandar Vulin, Mirjana Marković (Slobodan Milošević felesége – B. A.) volt szóvivője, hanem aggodalomra ad okot az igazságügyi szerv viszonyulása, amely törvényesíti a sértés és gyűlölet nyelvét”.[9] Innen a kérdés, mondja Kamberi, „hogyan fognak az ilyen és hasonló esetek kihatni a nemzeti kisebbségek helyzetére a régióban?”[10]
A képviselő véleménye szerint, a konkrét esetben a legkevésbé fontos Aleksandar Vulin, Mirjana Marković (Slobodan Milošević felesége – B. A.) volt szóvivője, hanem aggodalomra ad okot az igazságügyi szerv viszonyulása, amely törvényesíti a sértés és gyűlölet nyelvét”.[9] Innen a kérdés, mondja Kamberi, „hogyan fognak az ilyen és hasonló esetek kihatni a nemzeti kisebbségek helyzetére a régióban?”[10]
Kamberi albán nyelvű parlamenti felszólalása két napig szóbeszéd tárgya volt a képviselők között, mivel „megdöbbentette őket”, de voltak olyanok is, akik úgy kommentálták, hogy „kelepcébe csalta őket”.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, például, időnként magyarul szólal fel, de le is fordítja szerbre, hogy mit akart mondai. – Így van ez, ha valaki jó szándékú – mondta a február 10-ei ülésen Ivica Dačić parlamenti elnök – írja a b92.[11]
Dačić szerint, tehát, az a jó szándékú nemzeti kisebbségi képviselő, aki ugyan az anyanyelvén szólal fel, de azt le is fordítja szerb nyelvre. Annak ellenére, hogy a képviselőházról szóló törvény 9. szakasza[12] kimondottan lehetővé teszi az anyanyelvű felszólalást:
– A Népképviselőház munkájában hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás, a latin nyelvű írás pedig a törvénnyel összhangban.
A népképviselőnek joga van, hogy a Népképviselőház ülésén a saját nyelvén beszéljen, és hogy a Népképviselőház Ügyrendjében előlátott dokumentumokat ezen a nyelven adja be.
Amikor a népképviselő a Népképviselőház munkájában a saját nyelvén beszél, a második bekezdés értelmében, állandóan, vagy meghatározott esetben, a Népképviselőház főtitkára köteles biztosítani a képviselő beszédének, vagy az általa benyújtott dokumentumnak az egyidejű szerb nyelvű fordítását – írja az idézett törvényszakaszban.[13]
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, például, időnként magyarul szólal fel, de le is fordítja szerbre, hogy mit akart mondai. – Így van ez, ha valaki jó szándékú – mondta a február 10-ei ülésen Ivica Dačić parlamenti elnök – írja a b92.[11]
Dačić szerint, tehát, az a jó szándékú nemzeti kisebbségi képviselő, aki ugyan az anyanyelvén szólal fel, de azt le is fordítja szerb nyelvre. Annak ellenére, hogy a képviselőházról szóló törvény 9. szakasza[12] kimondottan lehetővé teszi az anyanyelvű felszólalást:
– A Népképviselőház munkájában hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás, a latin nyelvű írás pedig a törvénnyel összhangban.
A népképviselőnek joga van, hogy a Népképviselőház ülésén a saját nyelvén beszéljen, és hogy a Népképviselőház Ügyrendjében előlátott dokumentumokat ezen a nyelven adja be.
Amikor a népképviselő a Népképviselőház munkájában a saját nyelvén beszél, a második bekezdés értelmében, állandóan, vagy meghatározott esetben, a Népképviselőház főtitkára köteles biztosítani a képviselő beszédének, vagy az általa benyújtott dokumentumnak az egyidejű szerb nyelvű fordítását – írja az idézett törvényszakaszban.[13]
Egyes képviselők – egy napos késéssel – felrótták Dačićnak: Nem reagált, arra, hogy Kamberi nem jelezte, hogy az anyanyelvén fog beszélni, aki erre azt válaszolta, hogy „amikor valakinek szót ad nem méri fel, hogy az a valaki mit fog mondani, hanem annak alapján adja meg a szót, miszerint a képviselőnek jogában áll felszólalni”.
Dačić „személyesen úgy véli, hogy a képviselőházról szóló törvény nem precíz”. – A kérdés az, ha a parlamentben az adott pillanatban nincsen (nemzeti kisebbségi nyelvi – B. A.) fordító lehetetlenné teszi-e, hogy valaki beszéljen – mondta Dačić. A parlament főtitkárságától kérte, „forduljon az illetékes minisztériumhoz, amely már több törvényt előterjesztett ezen a területen, hogy pontosan határozza meg, milyen feltételekkel valósul meg ez (az anyanyelv-használati – B. A.) jog”[14] – mondta a parlament elnöke.
Dačić „személyesen úgy véli, hogy a képviselőházról szóló törvény nem precíz”. – A kérdés az, ha a parlamentben az adott pillanatban nincsen (nemzeti kisebbségi nyelvi – B. A.) fordító lehetetlenné teszi-e, hogy valaki beszéljen – mondta Dačić. A parlament főtitkárságától kérte, „forduljon az illetékes minisztériumhoz, amely már több törvényt előterjesztett ezen a területen, hogy pontosan határozza meg, milyen feltételekkel valósul meg ez (az anyanyelv-használati – B. A.) jog”[14] – mondta a parlament elnöke.
Kamberi albán nyelvű felszólalása rávilágított: Annak ellenére, hogy a képviselőházról szóló törvény egyértelműen biztosítja a képviselők anyanyelven való felszólalási jogát, a szerb parlamentben „nincsen szisztematizálva/besorolva az albán nyelvi fordítói munkahely”.[15] Bizonyára a magyar nyelvi fordítói munkahely sem. Ebből pedig csak az következik, hogy adva van ugyan az anyanyelv használatának joga, de csak papíron.
Nem tudni, hogy, például, Kovács Elvira – mivel a nyilvánosság számára továbbra sem elérhető, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPKGY) készült –, A nemzeti kisebbségek megőrzése Európában c. jelentésében[16] ezt a problémát és az aktuális belügyminiszternek az albánok iránti viszonyulását feldolgozta-e?
A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a VMSZ „legdrágább” és „jó szándékú” képviselője – a b92 idézett írása szerint – „időnként magyarul szólal fel” ugyan, de – bizonyára a megfelelési kényszer hatására – egyedül „fordította szerbre, hogy mit akart mondai”. Nem kellene azonban ezt mégis inkább a hivatásos fordítóra bízni?
Érdemes lesz odafigyelni: 1. A képviselők a továbbiakban élnek-e az anyanyelvi felszólalás törvény adta lehetőségével? 2. A képviselőház biztosít-e állandó magyar és albán nyelvi fordítót? 3. Az illetékes minisztérium az anyanyelven való felszólaláshoz milyen „feltételeket” pontosít”? Más szóval, szűkíti-e a törvény idézett rendelkezéseit? 4. Joguk van-e a nemzeti kisebbségeknek meghatározni, hogy mi a sértő a számukra, vagy nincs? Milyen döntést hoz végezetül a Fellebbviteli Bíróság a Vulin elleni perben?
Nem tudni, hogy, például, Kovács Elvira – mivel a nyilvánosság számára továbbra sem elérhető, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPKGY) készült –, A nemzeti kisebbségek megőrzése Európában c. jelentésében[16] ezt a problémát és az aktuális belügyminiszternek az albánok iránti viszonyulását feldolgozta-e?
A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a VMSZ „legdrágább” és „jó szándékú” képviselője – a b92 idézett írása szerint – „időnként magyarul szólal fel” ugyan, de – bizonyára a megfelelési kényszer hatására – egyedül „fordította szerbre, hogy mit akart mondai”. Nem kellene azonban ezt mégis inkább a hivatásos fordítóra bízni?
Érdemes lesz odafigyelni: 1. A képviselők a továbbiakban élnek-e az anyanyelvi felszólalás törvény adta lehetőségével? 2. A képviselőház biztosít-e állandó magyar és albán nyelvi fordítót? 3. Az illetékes minisztérium az anyanyelven való felszólaláshoz milyen „feltételeket” pontosít”? Más szóval, szűkíti-e a törvény idézett rendelkezéseit? 4. Joguk van-e a nemzeti kisebbségeknek meghatározni, hogy mi a sértő a számukra, vagy nincs? Milyen döntést hoz végezetül a Fellebbviteli Bíróság a Vulin elleni perben?
A délvidéki/vajdasági magyar médiában uralkodó állapotokat jellemzi az is, hogy ezekről, a magyar közösséget is érintő kérdésekről egyáltalán nem tájékoztat.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. február 20
Újvidék, 2021. február 20
[1] (Tanjug) Kamberi u Skupštini postavio pitanje na albanskom jeziku [Kamberi a Képviselőházban albán nyelven kérdezett] https://www.rts.rs/page/stories/sr/story/9/politika/4252400/kamberi-skupstina-albanski-jezik-pitanje.html, 2021. február 9. 10:52 -> 11:54
[2] (Tanjug) Slučaj Kamberi: Pravo ili pravljenje zamke? [Kamber esete: Jog, vagy kelepce készítése? https://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2021&mm=02&dd=11&nav_category=11&nav_id=1810006, 2021. február 11. 15:59
[3] Шкије https://sr.wikipedia.org/wiki/%D0%A8%D0%BA%D0%B8%D1%98%D0%B5
[4] (Tanjug) Slučaj Kamberi, a 2-es alatt
[5] (Vestionline, Tanjug) Tužba protiv ministra Vulina zbog izraza “Šiptar” [Kereset Vulin miniszter ellen a „siptár” kifejezés miatt] https://www.vesti-online.com/tuzba-protiv-ministra-vulina-zbog-izraza-siptar/, 29.06.2019. 18:47
[6] Uo.
[7] Vojkan Ristić. Kamberi: Ovako nije bilo ni u vreme Miloševića [Kamberi: Így nem volt még Slobodan Milošević idején sem] Danas, 2021. február 10. 4. Viši sud: U toku žalbeni postupak na presudu po tužbi protiv Vulina [Folyamatban van a fellebbezési eljárás a Vulin elleni perben hozott ítélet ellen] https://www.slobodnaevropa.org/a/31093797.html, 2021. február 9.
[8] Ristić, a 7-es alatt.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Lásd a 2-es alatti írásban.
[12] ZAKON O NARODNOJ SKUPŠTINI [Törvény a Népképviselőházról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönyének 9/2010 száma https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_narodnoj_skupstini.html
[13] Uo.
[14] Lásd a 2-es alatti írásban.
[15] Uo.
[16] mh: Napirenden a Kovács-jelentés
https://www.magyarszo.rs/hu/4469/kozelet_politika/230669/Napirenden-a-Kov%C3%A1cs-jelent%C3%A9s.htm, 2020. november 27. 20:23, és mh: A kisebbségi jelentésről egy másik időpontban https://www.magyarszo.rs/hu/4512/kozelet_belfold/233888/A-kisebbs%C3%A9gi-jelent%C3%A9sr%C5%91l-egy-m%C3%A1sik-id%C5%91pontban.htm, 2021. január 15. 07:51
Lásd a Kovács-jelentés: „Van még mit tenni”!? c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13255, 2021. január 22.
[12] ZAKON O NARODNOJ SKUPŠTINI [Törvény a Népképviselőházról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönyének 9/2010 száma https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_narodnoj_skupstini.html
[13] Uo.
[14] Lásd a 2-es alatti írásban.
[15] Uo.
[16] mh: Napirenden a Kovács-jelentés
https://www.magyarszo.rs/hu/4469/kozelet_politika/230669/Napirenden-a-Kov%C3%A1cs-jelent%C3%A9s.htm, 2020. november 27. 20:23, és mh: A kisebbségi jelentésről egy másik időpontban https://www.magyarszo.rs/hu/4512/kozelet_belfold/233888/A-kisebbs%C3%A9gi-jelent%C3%A9sr%C5%91l-egy-m%C3%A1sik-id%C5%91pontban.htm, 2021. január 15. 07:51
Lásd a Kovács-jelentés: „Van még mit tenni”!? c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13255, 2021. január 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése