(Fotó: gradsubotica.co.rs)
Az elmúlt pár évtizedben az egykor „nyomortanyaként” és „koszfészekként” is emlegetett Prozivkába súlyos milliókat öltek bele (az adófizetők pénzéből) a hatalmon váltakozó szabadkai politikai garnitúrák (szerbek, VMSZ-esek egyaránt).
Ma már (legalábbis a külsejét illetően) elit városnegyednek számít.
Gombamód szaporodtak az új lakóépületek, bevásárlóközpontok, kávézók, fedett uszoda épült stb.
A subotica.com információja szerint belátható időn belül még egy új tartalommal gazdagodik a szabadkai szerbség egyik jelképeként számon tartott Prozivka, amely egyúttal a város legnagyobb helyi közössége.
A hiányzó mozaikkocka egy orvosi rendelő volt, de rövidesen az is megnyílik.
Négyszáz négyzetméteren fekvő korszerű ambulanciáról van szó, amelynek létesítésére a közbefektetések irodája 50 millió dinárt választ ki.
Ezzel persze nincs semmi baj, csakhogy
a zömében magyarlakta szabadkai városrészeken semmi sem mozdul el a holtpontról.
Hiába emlegeti Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke a szabadkai települések egyenletes fejlődését: pl. a Zorka, a Pescsara, a Kelebia továbbra is lehangoló képet nyújtanak, amolyan “elátkozott” helyek benyomását keltik.
Ezeken a településeken
alig található aszfaltozott utca, nincs normális ivóvíz, nincs kanalizáció, alig találhatók boltok, a művelődési és a szórakozási lehetőségek hiányáról nem is beszélve.
Ami egyenesen vérlázító: a Zorka helyi közösségben már két és fél hónapja nem működik az orvosi rendelő, 2019 szeptembere óta pedig ezen a településen nincs gyógyszertár.
Mivel a zömében magyarlakta Zorkán nagyon sok az idős polgár, számukra komoly problémát, sőt, egyesek számára áthidalhatatlan gondot jelent az, hogy kb. két kilométert kell(ene) gyalogolniuk a Pescsara Helyi Közösségben vagy a Halasi úton levő rendelőig.
És ha már a normális egészségügyi ellátás hiányáról van szó, mindenképpen meg kell említeni, hogy a szintén többnyire magyarlakta Nagyradanovácon sem működik orvosi rendelő.
Lehetne még sorolni…
„Megvédjük épített örökségünket! Ebben maradtam ma délelőtt a szabadkai polgármesterrel” – tette közzé a hírt közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, miután napvilágot láttak helyi portálokon olyan információk, miszerint a szűkebb városközpont egyes utcáiban az épületek akár 90 százaléka is lebonthatóvá válna az új szabályozási tervek szerint.
A szabadkai városközpont részletes szabályozási tervének közvitája most van folyamatban és március 9-éig tart. A dokumentum szerint a védett övezet öt utcájában az épületek legalább fele lebonthatóvá válna. A városházától mindössze 30 méterre lévő Petar Drapšin, közismert nevén Gombkötő utcában, az épületek 90 százalékát le lehetne bontani, amitől teljesen megváltozna a hangulatos utca arculata, írja például a Magločistač portál.
Az újabb városrombolási kísérlet kapcsán megszólalt dr. Pásztor Bálint, a szabadkai VKT elnöke is, aki választási kampányában éppen azt ígérte, hogy megőrzik a város közép-európai arculatát.
„A napokban került közvitára a kettes övezet részletes szabályozási terve, amit partnereinkkel együtt nem tudunk támogatni. A tervet olyan emberek készítették, akiknek nem a hagyományos szabadkai identitásjegyek és az épített kulturális örökségünk az elsődleges, hanem az ingatlanberuházás, ami kétségtelenül enyhítene a lakhatási gondokon, de tömbházakkal megtömött tucatvárossá tenné Szabadkát”, fogalmaz dr. Pásztor Bálint hozzátéve, hogy a VMSZ Szabadka város magját kultúrtörténeti téregységként kezeli, ami nemcsak a szabadkaiak, hanem az idelátogató turisták szempontjából is kulcsfontosságú.
„A Városháza közvetlen közelében lévő, az egyik utolsó kockaköves utcában, a Gombkötő utcában nem épülhetnek háromemeletes tömbházak!” – nyomatékosítja Pásztor Bálint, aki azt ígéri, hogy közösen megakadályozzák, hogy a Rudics és a Petőfi Sándor utcában, valamint a Zsinagóga-téren álló, szabadkai szellemiséget magukban hordozó épületeinket rideg, üvegfalú, acélvázas, többemeletes épületek váltsák fel.
A kettes övezetre a várost jól ismerő szakemberek bevonásával egy új részletes szabályozási tervet fognak kidolgozni a közeljövőben. Ehhez első lépésben módosítani kell a 2018-ban elfogadott általános szabályozási tervet, ami az új részletes tervnek megfelelő alapot jelent, ígéri a politikus.
Az új, többemeletes lakóépületeket a városközponton kívül kell felépíteni, ahol bőven van rá lehetőség, így nem rontanánk az egyébként sem ideális közlekedési és parkolási állapotokon.
Pásztor Bálint szerint támogatják a város fejlődését, de úgy, hogy megmaradjon annak az arculata, mert ennek köszönhetően vagyunk csak megkülönböztethetőek másoktól, Szabadka így tud versenyképes idegenforgalmi tartalmakkal is szolgálni.
„Céljaink nem idejétmúltak, éppen ellenkezőleg, összhangban vannak a legújabb városmegőrző trendekkel” – írja a szabadkai városi képviselő-testület elnöke.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése