„Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni”!
Más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát sem veszi észre.
Magyar szólás
Szili Katalin (Fotó: MTI)
– Az Európai Bizottság (EB) nem tud, és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel, alkalmatlan erre akárcsak a béketeremtésre – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó július 7-én, a felvidéki Martoson, ahol részt vett a Martosi Szabadegyetem egyik fórumán.
A fórumon központi témaként a magyar nemzetpolitikában, valamint az Európai Unió által képviselt nemzetikisebbség-védelemben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat tekintették át.
– Tekintve, hogy jelenleg már a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége az Európai Unióban (EU) él, s ha górcső alá vesszük az EU vonatkozó szabályozásait, meg kell állapítani, hogy az EU-nak ezekre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania. Nemcsak a tagjelölti országoknál kellene figyelni ezek betartására, hanem a tagállamok esetében is, valamint az EU-nak olyan sztenderdeket kellene kiépíteni, amelyeket minden tagországnak be kell tartani, s azokat kikényszeríthetővé is kell tenni. […] Hozzátette: az uniós csatlakozás idején olyan irányú várakozások is voltak, hogy az EU majd hoz olyan lehetőséget, hogy a saját közösségeink önmaguk dönthessenek a saját sorsukról, de most az kell látni, hogy egy ilyen remény sem vált valóra – mondta Szili Katalin a Martosi Szabadegyetemen[1].
A fórumon központi témaként a magyar nemzetpolitikában, valamint az Európai Unió által képviselt nemzetikisebbség-védelemben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat tekintették át.
– Tekintve, hogy jelenleg már a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége az Európai Unióban (EU) él, s ha górcső alá vesszük az EU vonatkozó szabályozásait, meg kell állapítani, hogy az EU-nak ezekre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania. Nemcsak a tagjelölti országoknál kellene figyelni ezek betartására, hanem a tagállamok esetében is, valamint az EU-nak olyan sztenderdeket kellene kiépíteni, amelyeket minden tagországnak be kell tartani, s azokat kikényszeríthetővé is kell tenni. […] Hozzátette: az uniós csatlakozás idején olyan irányú várakozások is voltak, hogy az EU majd hoz olyan lehetőséget, hogy a saját közösségeink önmaguk dönthessenek a saját sorsukról, de most az kell látni, hogy egy ilyen remény sem vált valóra – mondta Szili Katalin a Martosi Szabadegyetemen[1].
A felvidéki Martos után Szili Katalinnak Budapesten, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI)[2] és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet[3] szervezésében rendezett Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem július 10-ei „ünnepélyes” megnyitóján volt „jelenése”, ahol a „kisebbségvédelmi keretegyezmény[4] aktualizálását sürgette”[5]. (Kovács Elvira Véemeszes politikus „a kisebbségi lét vajdasági helyzetéről” tartott bizonyára érdekfeszítő, maradandó értékű „előadást”[6], ezt azonban nem találni a netten.)
Szili Katalin szerint az Európa Tanács (ET) „dokumentumának egyik fő problémája, hogy bár kötelező jelleggel bír, nem kikényszeríthető”[7].
Vannak olyan kérdéskörök, amelyek nem szerepelnek benne, de be kellene építeni őket. Minimumszabályok, standardok meghatározására van szükség, és ezeket mindenkinek be kell tartani – jelentette ki[8].
A magyarországi hivatásos politikus szerint alapelvként kellene rögzíteni, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az állampolgárság ügyét elválasztaná a nemzeti identitástól, és kimondaná, egy uniós tagországban a többségi státusz nem jelenthet hegemóniát a kisebbség felett[9].
A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, és ezt védeni kell – hangsúlyozta Szili Katalin. – Az identitás védelméhez szükséges az egyéni és kollektív jogok biztosítása; el kell ismerni és alkotmányosan rögzíteni kell, hogy egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség államalkotó tényező – fűzte hozzá[10].
A főtanácsadó a mai szabályozással összefüggésben problémaként jelölte meg, hogy nincsenek pontos definíciók, nincs közösségi védelem és uniós hatáskör meghatározva[11] (??).
Szili Katalin, 2015. március 1-jétől az Orbán-kormány miniszterelnöki megbízottjaként tevékenykedett egészen 2023. februárig. Ekkor – az időközben hatályba lépett, egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok miatt lemondott miniszterelnöki megbízotti posztjáról, hogy megtarthassa a Pécsi Egyetemet fenntartó Universitas Qinqueecclesiensis Alapítványban betöltött kuratóriumi tagságát. Ugyanakkor a neve ezek után miniszterelnöki főtanácsadóként tűnt fel, ami felvetette a jogszabály kijátszását[12].
A Fidesztől, pontosabban Orbán Viktortól kapott feladata „a kisebbségi nemzetpolitikával” és „a határon túli közösségek autonómiamodelljeivel” kapcsolatos ténykedés.
A megélhetési politikus fő tevékenysége, hogy időnként – utazgató propagandistaként – megjelenik a határon túli magyarok között és előadásokat tart, amelyek által közvetíti a Fidesz időszerű (nemzet)politikai nézeteit, „okítja” a határon túli magyarokat „hogyan kell magyarként megmaradni” – akárcsak Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A határon túli magyarság helyzete azonban sehol sem javul, amit a létszámának drámai csökkenése is mutat, de az autonómia ügyében sincs előrelépés.
A korábbi MSZP-s múltja miatt a Fidesz „szocialista díszpintyének” is nevezett Szili felvidéki, de a budapesti beszédben sem mondott semmi újat. Többnyire a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekkel kapcsolatos már jól ismert frázisokat ismételgette, „szajkózta”.
Az ET nemzeti kisebbségvédelmi egyezményének – mint más nemzetközi egyezményeknek – számos gyenge pontja is van, ami a nemzetközi jog (szankciók nélküli) jellegére és az egyes államok viszonyulására is visszavezethető. Eszköztárukkal mégis a nemzeti kisebbségek védelmének az eddig legfejlettebb, intézményesített rendszerét biztosítják.
Szili felszólalásainak külön érdekessége, hogy magyar közönség, a KJI-ben pedig „hallgatók” előtt hangzottak el, nem pedig az Európai Unió valamelyik intézményében. A magyar külügynek nem az lenne-e a kötelessége, hogy Szili által (is) eljuttassa az Európai Unió illetékeseihez a kisebbségvédelmi szabályzásra vonatkozó észrevételeket, megjegyzéseket, javaslatokat?
Azonkívül, a vezető magyar politikusok Szerbia esetében hogy-hogy nem kérik számon az ún. Koppenhágai kritériumok[13] teljesítését, köztük az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, védelmét, hanem az ország feltételek nélkül felvételét sürgetik az Európai Unióba?!
„Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni” – írja Végel László[14]. A miniszterelnöki főtanácsadónak nem az lenne-e a kötelessége, hogy az Unió hivatalos szervei előtt fejtse ki nézeteit és követelje a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének számonkérését?! Könnyebb azonban azt mondani, hogy „az EB Európai Bizottság (EB) nem tud, és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel”[15]!
A Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság utoljára 2016. április 4-én, Szabadkán ült össze, miközben a hatályos egyezmény (a 16 cikk 2. pontja) értelmében „évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területén”[16]. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek törvény előtti egyenjogúságát és a mindenkit egyformán megillető törvényes védelmét” előmozdítsa, csak éppen nem működik!
A miniszterelnöki főtanácsadó felszólalásai csak jól illeszkednek Orbán Viktornak az Európai Unióval való folytonos ellenkezési politikájába, miszerint „az EB alkalmatlan a rendteremtésre ezekben a kérdésekben éppúgy, mint ahogy alkalmatlan a béketeremtésre is, hiszen még a közvetítést sem vállalta fel a két fél (Oroszország és Ukrajna – B. A.) között”[17].
A miniszterelnöki főtanácsadó Vajdaságban legutóbb július 3-án járt[18], amikor Múlt és jövő címmel tartott előadást a XXIII. Apáczai Nyári Akadémia megnyitóján. Kiemelte, azért adta előadásának ezt a címet, mert „egyrészt a történelem is része a pedagógusok továbbképzésének, másrészt pedig fontos a jövővel és a fenntartható fejlődéssel is foglalkozni, hogy a bolygót megőrizzük a következő generációknak”[19]. – A nyelv, a kultúra és a hagyományok ápolása mellett az identitás megőrzésének fontos része a történelem ismerete, de a jövő iránti felelősség kialakítása is – hangsúlyozta.
Szili elvtársnő eddig csak a hatalmi struktúrában részes Vajdasági Magyar Szövetség politikusaival találkoz(gat)ott. A „nemzetpolitikusok” számára az ellenzékiek szinte nem is léteznek, figyelembe sem veszik, magyarnak sem tekintik őket.
– Nem egyszer tapasztaltam azt az abszurd drámába illő jelenetet, amikor egy-egy pesti politikus a budai villákból kiruccan a Vajdaságba és okítja azokat a magyarokat, akik a délszláv háborúk és a NATO-légitámadás idején szülőföldjükön magyarként maradtak, hogyan kell magyarként megmaradni. Azokat okítja, akik ebben a tananyagban joggal tarthatnának kiselőadást az illető politikusoknak. Ez is arról szól, hogy mennyire nem ismerjük a kisebbségi embert. Magyar akar ő maradni, csak nem pesti módon, hanem a maga módján – fogalmazott találóan Végel[20].
Ennek a viszonyulásnak a következménye az is, hogy a nemzetpolitikát irányító politikusok, sajnos, nem ismerik eléggé az itteni magyarság valós helyzetét, megoldásra váró problémáit, elvárásait és működésükkel teljes kiábrándulást keltenek.
Szerbiát nem feltételek nélkül kell felvetetni az Unióba, kedves demagóg megélhetési politikusok, hanem azzal a feltétellel, hogy érvényesítse a kisebbségvédelmi szabályozások előírásait!
Szili Katalin szerint az Európa Tanács (ET) „dokumentumának egyik fő problémája, hogy bár kötelező jelleggel bír, nem kikényszeríthető”[7].
Vannak olyan kérdéskörök, amelyek nem szerepelnek benne, de be kellene építeni őket. Minimumszabályok, standardok meghatározására van szükség, és ezeket mindenkinek be kell tartani – jelentette ki[8].
A magyarországi hivatásos politikus szerint alapelvként kellene rögzíteni, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az állampolgárság ügyét elválasztaná a nemzeti identitástól, és kimondaná, egy uniós tagországban a többségi státusz nem jelenthet hegemóniát a kisebbség felett[9].
A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog, és ezt védeni kell – hangsúlyozta Szili Katalin. – Az identitás védelméhez szükséges az egyéni és kollektív jogok biztosítása; el kell ismerni és alkotmányosan rögzíteni kell, hogy egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség államalkotó tényező – fűzte hozzá[10].
A főtanácsadó a mai szabályozással összefüggésben problémaként jelölte meg, hogy nincsenek pontos definíciók, nincs közösségi védelem és uniós hatáskör meghatározva[11] (??).
Szili Katalin, 2015. március 1-jétől az Orbán-kormány miniszterelnöki megbízottjaként tevékenykedett egészen 2023. februárig. Ekkor – az időközben hatályba lépett, egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok miatt lemondott miniszterelnöki megbízotti posztjáról, hogy megtarthassa a Pécsi Egyetemet fenntartó Universitas Qinqueecclesiensis Alapítványban betöltött kuratóriumi tagságát. Ugyanakkor a neve ezek után miniszterelnöki főtanácsadóként tűnt fel, ami felvetette a jogszabály kijátszását[12].
A Fidesztől, pontosabban Orbán Viktortól kapott feladata „a kisebbségi nemzetpolitikával” és „a határon túli közösségek autonómiamodelljeivel” kapcsolatos ténykedés.
A megélhetési politikus fő tevékenysége, hogy időnként – utazgató propagandistaként – megjelenik a határon túli magyarok között és előadásokat tart, amelyek által közvetíti a Fidesz időszerű (nemzet)politikai nézeteit, „okítja” a határon túli magyarokat „hogyan kell magyarként megmaradni” – akárcsak Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A határon túli magyarság helyzete azonban sehol sem javul, amit a létszámának drámai csökkenése is mutat, de az autonómia ügyében sincs előrelépés.
A korábbi MSZP-s múltja miatt a Fidesz „szocialista díszpintyének” is nevezett Szili felvidéki, de a budapesti beszédben sem mondott semmi újat. Többnyire a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekkel kapcsolatos már jól ismert frázisokat ismételgette, „szajkózta”.
Az ET nemzeti kisebbségvédelmi egyezményének – mint más nemzetközi egyezményeknek – számos gyenge pontja is van, ami a nemzetközi jog (szankciók nélküli) jellegére és az egyes államok viszonyulására is visszavezethető. Eszköztárukkal mégis a nemzeti kisebbségek védelmének az eddig legfejlettebb, intézményesített rendszerét biztosítják.
Szili felszólalásainak külön érdekessége, hogy magyar közönség, a KJI-ben pedig „hallgatók” előtt hangzottak el, nem pedig az Európai Unió valamelyik intézményében. A magyar külügynek nem az lenne-e a kötelessége, hogy Szili által (is) eljuttassa az Európai Unió illetékeseihez a kisebbségvédelmi szabályzásra vonatkozó észrevételeket, megjegyzéseket, javaslatokat?
Azonkívül, a vezető magyar politikusok Szerbia esetében hogy-hogy nem kérik számon az ún. Koppenhágai kritériumok[13] teljesítését, köztük az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, védelmét, hanem az ország feltételek nélkül felvételét sürgetik az Európai Unióba?!
„Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni” – írja Végel László[14]. A miniszterelnöki főtanácsadónak nem az lenne-e a kötelessége, hogy az Unió hivatalos szervei előtt fejtse ki nézeteit és követelje a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének számonkérését?! Könnyebb azonban azt mondani, hogy „az EB Európai Bizottság (EB) nem tud, és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel”[15]!
A Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság utoljára 2016. április 4-én, Szabadkán ült össze, miközben a hatályos egyezmény (a 16 cikk 2. pontja) értelmében „évente legalább egyszer ülésezik, felváltva a Magyar Köztársaság, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területén”[16]. Ennek a bizottságnak a feladata, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek törvény előtti egyenjogúságát és a mindenkit egyformán megillető törvényes védelmét” előmozdítsa, csak éppen nem működik!
A miniszterelnöki főtanácsadó felszólalásai csak jól illeszkednek Orbán Viktornak az Európai Unióval való folytonos ellenkezési politikájába, miszerint „az EB alkalmatlan a rendteremtésre ezekben a kérdésekben éppúgy, mint ahogy alkalmatlan a béketeremtésre is, hiszen még a közvetítést sem vállalta fel a két fél (Oroszország és Ukrajna – B. A.) között”[17].
A miniszterelnöki főtanácsadó Vajdaságban legutóbb július 3-án járt[18], amikor Múlt és jövő címmel tartott előadást a XXIII. Apáczai Nyári Akadémia megnyitóján. Kiemelte, azért adta előadásának ezt a címet, mert „egyrészt a történelem is része a pedagógusok továbbképzésének, másrészt pedig fontos a jövővel és a fenntartható fejlődéssel is foglalkozni, hogy a bolygót megőrizzük a következő generációknak”[19]. – A nyelv, a kultúra és a hagyományok ápolása mellett az identitás megőrzésének fontos része a történelem ismerete, de a jövő iránti felelősség kialakítása is – hangsúlyozta.
Szili elvtársnő eddig csak a hatalmi struktúrában részes Vajdasági Magyar Szövetség politikusaival találkoz(gat)ott. A „nemzetpolitikusok” számára az ellenzékiek szinte nem is léteznek, figyelembe sem veszik, magyarnak sem tekintik őket.
– Nem egyszer tapasztaltam azt az abszurd drámába illő jelenetet, amikor egy-egy pesti politikus a budai villákból kiruccan a Vajdaságba és okítja azokat a magyarokat, akik a délszláv háborúk és a NATO-légitámadás idején szülőföldjükön magyarként maradtak, hogyan kell magyarként megmaradni. Azokat okítja, akik ebben a tananyagban joggal tarthatnának kiselőadást az illető politikusoknak. Ez is arról szól, hogy mennyire nem ismerjük a kisebbségi embert. Magyar akar ő maradni, csak nem pesti módon, hanem a maga módján – fogalmazott találóan Végel[20].
Ennek a viszonyulásnak a következménye az is, hogy a nemzetpolitikát irányító politikusok, sajnos, nem ismerik eléggé az itteni magyarság valós helyzetét, megoldásra váró problémáit, elvárásait és működésükkel teljes kiábrándulást keltenek.
Szerbiát nem feltételek nélkül kell felvetetni az Unióba, kedves demagóg megélhetési politikusok, hanem azzal a feltétellel, hogy érvényesítse a kisebbségvédelmi szabályozások előírásait!
BOZÓKI Antal
__________
[1] Szili Katalin: Az EB nem tud és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel.
https://www.vajma.info/cikk/karpat/14960/Szili-Katalin-Az-EB-nem-tud-es-nem-akar-mit-kezdeni-a-nemzeti-kisebbsegi-kerdesekkel.html2023. július 7. 18:04
[2] Kisebbségi Jogvédő Intézet. https://kji.hu/hirek-esemenyek/
[3] Nemzetpolitikai Kutatóintézet. https://bgazrt.hu/nemzetpolitikai-kutatointezet/
[4] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ KERETEGYEZMÉNY MEGERŐSÍTÉSÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja – Nemzetközi szerződések, 6/98. szám. https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Kisebbs%C3%A9gv%C3%A9delmi+Keretegyezm%C3%A9ny
[5] (MTI) Kötelező, de nem kikényszeríthető. Magyar Szó, 2023. július 11. 3, és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5285/kozelet_kitekinto/289143/K%C3%B6telez%C5%91-de-nem-kik%C3%A9nyszer%C3%ADthet%C5%91-Szili-Katalin.htm, 2023. július 11. 7:13 >> 2023. július 12. 15:49
[6] Beszámoló a 2023. július 9-12. között megrendezett “Kisebbségvédelem Európában” című nyári egyetemről. https://bgazrt.hu/beszamolo-a-2023-julius-9-12-kozott-megrendezett-kisebbsegvedelem-europaban-cimu-nyari-egyetemrol/
[7] (MTI) Kötelező, de nem kikényszeríthető. Magyar Szó, 2023. július 11. 3, és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5285/kozelet_kitekinto/289143/K%C3%B6telez%C5%91-de-nem-kik%C3%A9nyszer%C3%ADthet%C5%91-Szili-Katalin.htm, 2023. július 11. 7:13 >> 2023. július 12. 15:49
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Szili Katalin. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szili_Katalin
[13] Koppenhágai kritériumok. https://hu.wikipedia.org/wiki/Koppenh%C3%A1gai_krit%C3%A9riumok
[14] Végel László: Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15653, 2023. július 16.
[15] Lásd az 1-es alatti írást.
[16] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
[17] Lásd az 1-es alatti írást
[18] Lásd még a SZILI KATALIN ÉS AZ AUTONÓMIA, http://bozokiantal.blogspot.com/2016/03/szili-katalin-es-az-autonomia_26.html?m=1, 2026. március 26-ai, az „ADMINISZTRATÍV AUTONÓMIA”, http://bozokiantal.blogspot.com/2019/04/adminisztrativ-autonomia.html, 2019. április 15-ei, a Milyen is a vajdasági magyar valóság? https://delhir.info/2021/06/29/milyen-is-a-vajdasagi-magyar-valosag/, 2021. június 29-ei írásom.
[19] (MTI) Szili Katalin: Az identitás megőrzésének fontos része a múlt és a jövő.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2023/07/03/szili-katalin-az-identitas-megorzesenek-fontos-resze-a-mult-es-a-jovo/?fbclid=IwAR2mOswuzSgRdgAT-LrMDuhi-oUBLwvGdJfTdkIZTkeOH0F2oecC0lr6DnM, 2023. július 3. 12:39
[20] Lásd a 14-es jegyzetben.
[1] Szili Katalin: Az EB nem tud és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel.
https://www.vajma.info/cikk/karpat/14960/Szili-Katalin-Az-EB-nem-tud-es-nem-akar-mit-kezdeni-a-nemzeti-kisebbsegi-kerdesekkel.html2023. július 7. 18:04
[2] Kisebbségi Jogvédő Intézet. https://kji.hu/hirek-esemenyek/
[3] Nemzetpolitikai Kutatóintézet. https://bgazrt.hu/nemzetpolitikai-kutatointezet/
[4] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ KERETEGYEZMÉNY MEGERŐSÍTÉSÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja – Nemzetközi szerződések, 6/98. szám. https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Kisebbs%C3%A9gv%C3%A9delmi+Keretegyezm%C3%A9ny
[5] (MTI) Kötelező, de nem kikényszeríthető. Magyar Szó, 2023. július 11. 3, és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5285/kozelet_kitekinto/289143/K%C3%B6telez%C5%91-de-nem-kik%C3%A9nyszer%C3%ADthet%C5%91-Szili-Katalin.htm, 2023. július 11. 7:13 >> 2023. július 12. 15:49
[6] Beszámoló a 2023. július 9-12. között megrendezett “Kisebbségvédelem Európában” című nyári egyetemről. https://bgazrt.hu/beszamolo-a-2023-julius-9-12-kozott-megrendezett-kisebbsegvedelem-europaban-cimu-nyari-egyetemrol/
[7] (MTI) Kötelező, de nem kikényszeríthető. Magyar Szó, 2023. július 11. 3, és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/5285/kozelet_kitekinto/289143/K%C3%B6telez%C5%91-de-nem-kik%C3%A9nyszer%C3%ADthet%C5%91-Szili-Katalin.htm, 2023. július 11. 7:13 >> 2023. július 12. 15:49
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Szili Katalin. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szili_Katalin
[13] Koppenhágai kritériumok. https://hu.wikipedia.org/wiki/Koppenh%C3%A1gai_krit%C3%A9riumok
[14] Végel László: Nem elegendő az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózni. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15653, 2023. július 16.
[15] Lásd az 1-es alatti írást.
[16] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
[17] Lásd az 1-es alatti írást
[18] Lásd még a SZILI KATALIN ÉS AZ AUTONÓMIA, http://bozokiantal.blogspot.com/2016/03/szili-katalin-es-az-autonomia_26.html?m=1, 2026. március 26-ai, az „ADMINISZTRATÍV AUTONÓMIA”, http://bozokiantal.blogspot.com/2019/04/adminisztrativ-autonomia.html, 2019. április 15-ei, a Milyen is a vajdasági magyar valóság? https://delhir.info/2021/06/29/milyen-is-a-vajdasagi-magyar-valosag/, 2021. június 29-ei írásom.
[19] (MTI) Szili Katalin: Az identitás megőrzésének fontos része a múlt és a jövő.
https://hirado.hu/kulfold/cikk/2023/07/03/szili-katalin-az-identitas-megorzesenek-fontos-resze-a-mult-es-a-jovo/?fbclid=IwAR2mOswuzSgRdgAT-LrMDuhi-oUBLwvGdJfTdkIZTkeOH0F2oecC0lr6DnM, 2023. július 3. 12:39
[20] Lásd a 14-es jegyzetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése