Nagy siker: Hetet elvettek, kettőt visszaadnak (talán)
Autonómia
Az Európai Parlamentben szeptember 27-én tartott rendezvényen Gál Kinga fideszes
és Tőkés László erdélyi néppárti parlamenti (EP-) képviselő egyaránt azt
hangsúlyozta Brüsszelben, hogy „Szerbiának még EU-csatlakozása előtt
biztosítania kell a kisebbségi jogokat”.
A rendezvényen meghallgatták Várady Tibort, a vajdasági Magyar Nemzeti
Tanács (MNT) tagját is, „aki részletesen ismertette a vajdasági magyar közösség
helyzetét”. (Hogy erről mit mondott, az azonban már nem derül ki az MTI
híréből.)[1]
Várady kitért a nemzeti tanácsok, így az MNT helyzetére, és a most
zajló alkotmánybírósági vizsgálatra, amely „veszélyezteti a nemzeti tanácsok
kompetenciáit, kiüresítve a már jól működő kisebbségvédelmi rendszert”. – Ez
komoly hátrányt, visszalépést jelentene a szerbiai kisebbségeknek, így a
vajdasági magyarság számára – hangsúlyozta Várady Tibor, aki szerint „a nemzeti
tanácsokról szóló törvény Szerbia stabilitásának záloga”.
Köztudott, hogy a jogászprofesszor részt vett a nemzeti kisebbségek
nemzeti tanácsiról szóló 2009. évi törvény kidolgozásában, amelyről később maga
is elismerte, hogy ez még „nem autonómia”. Az elemzések ugyanis kimutatták,
hogy a törvény csak korlátozott kulturális autonómiát lát elő a nemzeti
kisebbségek részére.
Az MTI híréből ki lehet kiolvasni: Várady aggódik, hogy a szerb
alkotmánybíróság megnyirbálja a nemzeti kisebbségi tanácsok – egyébként is
korlátozott – illetékességét. A kisebbségi tanácsok tudniillik csak az oktatás,
a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás valamint a
hivatalos nyelv- és íráshasználat területén illetékesek. Itt is többnyire
„kezdeményező”, „figyelemmel kísérő”, „javaslattevő” és „véleménynyilvánítási”
hatáskörrel.
A hírből azonban nem világlik ki, hogy Várady megemlítette-e/felvetette
volna, hogy az Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói
kormányfő között létrejött (2013. április 19-i) brüsszeli egyezség[2] számos olyan kollektív
jogot fogalmaz meg a koszovói szerb közösségnek, amelyeket Szerbia törvényei az
itteni nemzeti kisebbségek számára nem látnak elő, mint például a gazdasági
fejlődés, a közoktatás, az egészségügy, a művelődés teljes felügyelete és
tervezése, igazságügyi és közbiztonsági illetékességek,
stb.
Tőkés Lászlónak kellett felhívni a figyelmet arra, hogy „a vajdasági
magyar közösségnek az észak-koszovói szerbek számára biztosított autonómiához
hasonló jogokat kellene kapnia”.[3]
Hétből kettő
A napokban megérkezett a Szerbiai Képviselőházba a bíróságok és
ügyészségek hálózatáról szóló törvény módosítási javaslata.[4]
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a
lapnak elmondta, hogy „a 2008-ban megszüntetett vajdasági alapfokú bíróságok
közül Óbecsén és Zentán állna vissza önálló bíróság”.
Az említett törvény „bírósági egységekre” degradálta a nemzeti
megmaradás szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben
(Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi
bíróságot. Most – úgy néz ki – esély van arra, hogy Óbecsén és Zentán
visszaállítják a bíróságot.
– A beterjesztett javaslat és az országos szinten felállított rendszer
összességében nehezen kikezdhető, kevés érv hozható fel ellene. Ugyanakkor van
néhány olyan pont, amelyet a VMSZ módosítási indítványokban próbál majd
továbbfejleszteni” – fogalmazott Varga.
Tapasztalatból tudjuk, hogy mi lesz az eredménye az ilyen
„fejlesztésnek”: A VMSZ nagy eredménynek könyveli majd el, hogy a hét
megszüntetett bírósából kettőt esetleg visszakapunk.
Miért nem hivatkoznak a VSZ képviselő a szerb alkotmány 20. szakaszának
2. bekezdésére, miszerint „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem
csökkenthető”? Vagy most a jogok jelenlegi szintje az érvényes?
Közbizonytalanság
Újvidéken az utóbbi
időben annyira megromlott a közbiztonság, hogy most már világos nappal is
kockázatos az utcára menni.
Branka Bežanov, a
városi tanács közbiztonsággal megbízott tagja a napokban lemondott
tisztségéről, „mert az utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő
incidensek”.[5]
A tartományi
fővárosnak négy évig nem volt kinevezett rendőrfőnöke. A napokban kinevezték
végre Újvidék „új” rendőrparancsnokát. Ugyanannak a Stevan Krstićnek a
személyében,[6] aki eddig megbízottként látta el ezt a posztot, és akinek a
működése alatt a városban megromlott a közbiztonság. Értik ezt Önök? Most, hogy
megtörtént a kinevezése, javulni fog a közbiztonság?
Az „új” újvidéki
rendőrparancsnok elő lépése a szurkolói frakciócsoportok megfékezése lesz,
amelyek már korábbról ismertek a rendőrség számára. Az akció már elkezdődött –
tudta meg a 24 óra c. újvidéki napilap.[7]
Ha a rendőrség a
bűnözőket már „korábbról ismerte”, miért nem tette meg idejében a törvényes
lépeseket? És egyáltalán, hogyan lehetséges az, hogy egy 400 000 lakosú
városnak négy évig nincsen kinevezett rendőrfőnöke? Az egy személyben
miniszterelnök és belügyminiszter nem ér rá a reszortjával foglalkozni.
Újvidék, 2013.
szeptember 29.
Bozóki Antal
[1]
Szerbiának még az EU-csatlakozás előtt szavatolnia kell a kisebbségi jogokat. Magyar Szó, 2013. szeptember 27. 3.
[2]
Agrement of principles governing
the normalization of relations. FoNet,
Beta: Tekst briselskog sporazuma [A brüsszeli egyezség szövege]. http://www.blic.rs/Vesti/Tema-Dana/378674/Tekst-briselskog-sporazuma; http://www.slobodnaevropa.org/content/sporazum-o-principima-za-normalizaciju-odnosa/24968253.html
[3]
Lásd az 1-es alatti írásban.
[4]
Visszakapjuk a bíróságaink egy részét. Magyar
Szó, 2013. szeptember 26. 1. 5. Helyesbítés. Magyar Szó, 2013. szeptember 27., 5.
[5]
hgy: Újvidéknek semmi sem jár. Magyar
Szó, 2013. szeptember 19. 12.
[6]
Új rendőrfőparancsnok Belgrádnak és
Újvidéknek. Magyar Szó, 2013.
szeptember 20. 4.
[7]
A. Lalić – S. Stepanović: Obračun s frakcijama navijača prvi potez načelnika
policije, 24 sata Novi Sad, 2013.
szeptember 20. 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése