Szeptember 8.

Adrienn napja.

Latin, francia eredetű név, az Adriána franciás alakja. Jelentése adriai.

1965 – Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja

1157 – Megszületett Oroszlánszívű Richárd angol király.
1522 – 18 hónap után visszatértek a túlélők Spanyolországba a világ első körülhajózásából.
1566 – Szigetvár ostrománál hősi halált halt Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán, akinek hősies helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg „Szigeti veszedelem” című művében.
1572 – Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Rudolfot, aki II. Rudolf néven német-római császár és cseh király volt. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték, Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler.
1633 – Bécsben megszületett IV. Ferdinánd magyar király, a Habsburg-ház tagja, akit Pozsonyban a magyar rendek apja kívánságára választottak királlyá.
1846 – Megnyílt a Miskolci Nőnevelő Intézet, az első magyar felsőbb leányiskola.
1850 – Megszületett Rimaszombaton Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.
1941 – Megkezdődött Leningrád 900 napos ostroma.
1948 – Budapesten megszületett Kincses Veronika operaénekes, szoprán, érdemes művész.

Szeptember 8. - Írástudatlanság elleni világnap

1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránban összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot minden esztendőben az írástudatlanság elleni küzdelemnek szenteli.
Az analfabetizmust az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiálta. Az írás-olvasás általánossá válása létfeltétele volt a modern ipari társadalmak kialakulásának. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a világon beszélt több ezer nyelv közül mindössze két-háromszáznak van írásbelisége. Szakértők általában háromféle analfabetizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist.
Az első esetben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.
Az írástudatlanság súlyos problémát jelent az egyénre nézve, következményeként esélytelenné válik a munkaerőpiarcon, de kimarad a kultúra a kommunikáció mindennapos szükségleteiből is.

A XXI. században az írástudatlanok legnagyobb arányban továbbra is Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Európában mintegy 96 százalékos az írástudók aránya a felnőtt lakosságban..
Magyarországon a XIX. század végén a lakosság fele analfabéta volt, jelenleg száz-kétszázezerre tehető azon honfitársaink száma, akik egyáltalán nem tudnak írni-olvasni. A felnőtt népesség legkevesebb 6-7 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik, nem olvas sem újságot, sem könyvet, más becslések szerint a felnőttek 25-30 százaléka sorolható ide.
Érdekesség, hogy a korszerű infokummunkációs eszközök használata részint tovább növeli az analfabetizmust, hiszen egyszerű sablonokkal lehet a számítógépeken játszani, zenét letölteni, ugyanakkor az írástudatlanok kiszorulnak az online ügyintézési lehetőségekből, így a napi életből.
E napon az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az analfabetizmus felszámolásáért. Az alfabetizálás világnapján az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum