Nikolett napja.
A görög Nikolaosz (magyarul: Miklós) férfinév
francia eredetű női változata.
1382 – Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség
következtében meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király (egyidejűleg Lengyelország
királya), az első európai uralkodó, akinek serege nagy győzelmet aratott a
törökök felett.
1542 – Nürnbergben meghalt a zsebóra feltalálója, Peter Henlein német műszerész.
1542 – Nürnbergben meghalt a zsebóra feltalálója, Peter Henlein német műszerész.
1716 – Nagyenyeden meghalt Pápai Páriz Ferenc
orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.
1846 – Elias Howe szabadalmaztatta a varrógépet.
1890 – Megszületett Elsa Schiaparelli olasz-francia divattervező, aki kiegészítőivel és drámai színeivel felélénkítette a divatot 40 éven keresztül. 1932-ben hozta divatba a válltömést.
1898 – Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné a Genfi-tó partján, séta közben merénylet áldozatául esett, Luigi Luccheni olasz anarchista megtámadta és leszúrta.
1919 – Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét, melynek értelmében Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett.
1919 – A Párizs melletti Saint-German-en-Laye-ben a szövetségesek aláírták Ausztriával a békeszerződést.
1946 – Meghalt Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.
1990 – Szaddam Husszein iraki vezető olajat ajánlott fel azoknak a fejlődő országoknak, akik támogatják őt az Öböl-háborúban
1890 – Megszületett Elsa Schiaparelli olasz-francia divattervező, aki kiegészítőivel és drámai színeivel felélénkítette a divatot 40 éven keresztül. 1932-ben hozta divatba a válltömést.
1898 – Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné a Genfi-tó partján, séta közben merénylet áldozatául esett, Luigi Luccheni olasz anarchista megtámadta és leszúrta.
1919 – Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét, melynek értelmében Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett.
1919 – A Párizs melletti Saint-German-en-Laye-ben a szövetségesek aláírták Ausztriával a békeszerződést.
1946 – Meghalt Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.
1990 – Szaddam Husszein iraki vezető olajat ajánlott fel azoknak a fejlődő országoknak, akik támogatják őt az Öböl-háborúban
5 éve, 2008.
szeptember 10-én megkezdte működését a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a
genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy
hadronütköztető gyűrűje (LHC – Large Hadron Collider).
A részecskegyorsítót húszéves fejlesztőmunkával valósították meg a svájci-francia határvidéken 3,8 milliárdos költséggel. 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. A részecskék mozgásával modellezik a világegyetem keletkezését. A gyorsítót úgy tervezték, hogy másodpercenként 600 millió ütközésre késztesse a protonokat. Nehézion-kísérleteikkel az ősuniverzum történéseibe nyernek betekintést a kutatók, akik itt előállították a legforróbb és legsűrűbb anyagot, amely százezerszer forróbb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet, és sűrűbb, mint egy neutroncsillag. A CERN kutatóinak legfőbb célja megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet "isteni részecskének" is neveznek. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg egy olyan részecske létét, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és végső soron lehetővé tette az univerzum keletkezését. 2012 júliusában bejelentették, hogy a CERN két független kutatócsoportja a Higgs-bozon létezésére utaló erős bizonyítékokat talált. Az adatokat még elemzik, és ha a feltevéseket igazolják, újabb mérföldkőhöz érkeztünk a természet titkainak feltárásában.
A hadronütköztetőt 2008. október 21-én avatták fel. Az első kísérlet sikeres volt, a protonnyalábokat mindkét irányban körbevezették. A beindítás után 10 nappal egy rövidzárlat okozta héliumszivárgás miatt a berendezést leállították, és csak tizennégy havi szünet után, 2009. október 20-án indították újra. A csaknem négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. Azóta többször állítottak fel rekordot.
2013. február 14-én csaknem két évre leállt a CERN hadronütköztetője, hogy egyfelől elvégezzék a szükségessé vált javításokat, másfelől felkészítsék a berendezést a protonnyalábok minden korábbinál nagyobb energiaszinten való ütköztetésére. A világegyetem keletkezését modellező berendezés megalkotásában és a kísérletekben több magyar kutató is részt vesz. A magyarországi Arzenál Elektromechanikai Zrt., a honvédelmi tárca egyik háttérintézménye, 2000 óta több mint 2700 alkatrészt, szerelvényt, mechanikus és elektronikus rendszert, valamint berendezést szállított hozzávetőleg 600 ezer svájci frank értékben a genfi központba.
2013. június 13-án felavatták az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában megvalósult CERN-adatközpontot. A nagy hadronütköztetőben keletkező gigantikus adattömeg a CERN és a Csillebércen működő adatközpont között kiépített információs szupersztrádán érkezik Budapestre, majd onnan a feldolgozott adatok hatalmas tömege jut vissza a CERN-hez. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A részecskegyorsítót húszéves fejlesztőmunkával valósították meg a svájci-francia határvidéken 3,8 milliárdos költséggel. 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban működik, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. A részecskék mozgásával modellezik a világegyetem keletkezését. A gyorsítót úgy tervezték, hogy másodpercenként 600 millió ütközésre késztesse a protonokat. Nehézion-kísérleteikkel az ősuniverzum történéseibe nyernek betekintést a kutatók, akik itt előállították a legforróbb és legsűrűbb anyagot, amely százezerszer forróbb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet, és sűrűbb, mint egy neutroncsillag. A CERN kutatóinak legfőbb célja megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet "isteni részecskének" is neveznek. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg egy olyan részecske létét, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és végső soron lehetővé tette az univerzum keletkezését. 2012 júliusában bejelentették, hogy a CERN két független kutatócsoportja a Higgs-bozon létezésére utaló erős bizonyítékokat talált. Az adatokat még elemzik, és ha a feltevéseket igazolják, újabb mérföldkőhöz érkeztünk a természet titkainak feltárásában.
A hadronütköztetőt 2008. október 21-én avatták fel. Az első kísérlet sikeres volt, a protonnyalábokat mindkét irányban körbevezették. A beindítás után 10 nappal egy rövidzárlat okozta héliumszivárgás miatt a berendezést leállították, és csak tizennégy havi szünet után, 2009. október 20-án indították újra. A csaknem négyhetes üzemidő alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. Azóta többször állítottak fel rekordot.
2013. február 14-én csaknem két évre leállt a CERN hadronütköztetője, hogy egyfelől elvégezzék a szükségessé vált javításokat, másfelől felkészítsék a berendezést a protonnyalábok minden korábbinál nagyobb energiaszinten való ütköztetésére. A világegyetem keletkezését modellező berendezés megalkotásában és a kísérletekben több magyar kutató is részt vesz. A magyarországi Arzenál Elektromechanikai Zrt., a honvédelmi tárca egyik háttérintézménye, 2000 óta több mint 2700 alkatrészt, szerelvényt, mechanikus és elektronikus rendszert, valamint berendezést szállított hozzávetőleg 600 ezer svájci frank értékben a genfi központba.
2013. június 13-án felavatták az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában megvalósult CERN-adatközpontot. A nagy hadronütköztetőben keletkező gigantikus adattömeg a CERN és a Csillebércen működő adatközpont között kiépített információs szupersztrádán érkezik Budapestre, majd onnan a feldolgozott adatok hatalmas tömege jut vissza a CERN-hez. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Szeptember
10. - Az öngyilkosság megelőzésének világnapja
A Nemzetközi Szövetség az Öngyilkosság Megelőzésért (International
Association for Suicide Prevention - IASP) kezdeményezésére, az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) közreműködésével 2003 óta világszerte minden évben
megtartják az öngyilkosság megelőzésének világnapját.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint évente csaknem egymillió ember dobja el magától az életet. A fejlett országok közül Dél-Koreában és Japánban a legaggasztóbb a helyzet, Magyarországon csökkenő tendencia után az elmúlt években stagnált a szuicid esetek száma, de világviszonylatban még így is az évente legtöbb esetet regisztráló tíz ország között vagyunk.
Évente átlagosan 2500-an menekülnek a halálba idehaza. Egyes felmérések szerint az öngyilkossági kísérletek száma a befejezett cselekményeknek mintegy három-hatszorosára becsülhető, jelentős részük úgynevezett segélykiáltás, az egyén utolsó segítségkérése környezetétől.
Az IASP ezzel az akcióval is fel akarja hívni a figyelmet szorult helyzetben lévő embertársainkra, hiszen végzetes lépésük az esetek többségében megelőzhető, ha figyelünk egymásra!
Magyarországon több mint két éve működik a 116-123-as európai uniós rövidített hívószám, mely mobil telefonról is ingyenesen hívható. A segítségkérések, hívások növekedése a téma kiemelkedő fontosságát jelzi. A 25 évesnél fiatalabbak körében az öngyilkosság világszerte a három vezető halálozási ok egyike. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 20 éve segít válságban lévő fiataloknak, gyerekeknek.
Az idei program témája: „Öngyilkosságmegelőzés a világban: A proaktív tényezők erősítése és a reményre nevelés. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége konferenciát rendez, amelynek célja egy öngyilkosság-megelőző protokoll kidolgozása.
Az idén is szeptember 10-én este 8 órakor gyertyagyújtással emlékeznek a szolgálatok és az önkéntesek elveszített szeretteinkre, támogatva ezzel az öngyilkosság megelőzését, segítve az öngyilkosság túlélőit. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint évente csaknem egymillió ember dobja el magától az életet. A fejlett országok közül Dél-Koreában és Japánban a legaggasztóbb a helyzet, Magyarországon csökkenő tendencia után az elmúlt években stagnált a szuicid esetek száma, de világviszonylatban még így is az évente legtöbb esetet regisztráló tíz ország között vagyunk.
Évente átlagosan 2500-an menekülnek a halálba idehaza. Egyes felmérések szerint az öngyilkossági kísérletek száma a befejezett cselekményeknek mintegy három-hatszorosára becsülhető, jelentős részük úgynevezett segélykiáltás, az egyén utolsó segítségkérése környezetétől.
Az IASP ezzel az akcióval is fel akarja hívni a figyelmet szorult helyzetben lévő embertársainkra, hiszen végzetes lépésük az esetek többségében megelőzhető, ha figyelünk egymásra!
Magyarországon több mint két éve működik a 116-123-as európai uniós rövidített hívószám, mely mobil telefonról is ingyenesen hívható. A segítségkérések, hívások növekedése a téma kiemelkedő fontosságát jelzi. A 25 évesnél fiatalabbak körében az öngyilkosság világszerte a három vezető halálozási ok egyike. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 20 éve segít válságban lévő fiataloknak, gyerekeknek.
Az idei program témája: „Öngyilkosságmegelőzés a világban: A proaktív tényezők erősítése és a reményre nevelés. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége konferenciát rendez, amelynek célja egy öngyilkosság-megelőző protokoll kidolgozása.
Az idén is szeptember 10-én este 8 órakor gyertyagyújtással emlékeznek a szolgálatok és az önkéntesek elveszített szeretteinkre, támogatva ezzel az öngyilkosság megelőzését, segítve az öngyilkosság túlélőit. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése