December 17.

Olimpia napja.

A görög Olümpiasz névből származik. Jelentése: Olümposz hegységről való. 
1551 – Alvinci kastélyában saját titkára meggyilkolta a 69 éves Fráter György (eredeti nevén: Utiesenic, Martinuzzi) erdélyi kormányzót. 
1777 – Franciaország elismerte az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét. 
1790 – Egy kőbe vésett azték naptárat fedeztek fel Mexikóvárosban. 
1800 – Megszületett Czuczor Gergely költő és nyelvész, bencés tanár, akadémikus. 
1830 – Meghalt Simon Bolivar Kolumbia elnöke. 
1881 – A New York melletti Rochesterben 63 éves korában meghalt Lewis Henry Morgan amerikai indiánkutató és etnológus, aki a tudományos antropológiai megalapítója volt. 
1895 – Meghalt Irinyi János, a robbanásmentes gyufa feltalálója. 
1903 – Az amerikai Wright fivérek az Észak-Karolina állambeli Kitty Hawk közelében végrehajtották repülőgépükkel az első sikeres motoros repülést. 
1944 – Megszületett Bene Ferenc sokszoros válogatott labdarúgó, olimpikon (1964). 
1996 – A gánai Kofi Annant kinevezték az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárává.

110 éve, 1903. december 17-én az amerikai Wright testvérek a világon elsőként emelkedtek repülőgéppel a levegőbe.
Az ohiói fivérek, Wilbur és Orville kiskoruktól kezdve érdeklődtek a műszaki szerkezetek, technikai újdonságok iránt. Az életük úgy alakult, hogy tanulás helyett korán a saját lábukra álltak, előbb nyomdát nyitottak, aztán újságot adtak ki, végül 1892-ben az Amerikában éppen kibontakozó bicikliőrületet látva kerékpárüzletet és –szervizt nyitottak, négy évvel később már saját márkás kerékpárokkal léptek a piacra. A bicikligyártás biztosította az anyagi hátteret repülés iránti szenvedélyükhöz. A repülési kísérletekre alaposan felkészültek, 1899-ben Wilbur levélben kérte ki a Smithsonian Intézettől a témakörben megjelent tudományos munkákat.
Előkészületeik során a világon az elsők között építettek kis szélcsatornát, amelyben a gépmodelleket, különböző szárnyalakokat tesztelték. 1900-ban az észak-karolinai Kitty Hawk városkába költöztek, ahol a világ és a versenytársak szemétől távol, de kiváló szélviszonyok között próbálhatták ki különös szerkezeteiket. Siklórepülőjükkel 1902 végén már megdöntötték az addigi 200 méteres távolsági rekordot is.

A Pakisztáni Légierő T-37-es gépei formációban repülnek egy légi bemutatón, amelyet a repülés történetének 100. évfordulója alkalmából, az amerikai Wright fivérek 1903-as repülésére emlékezve tartottak. Iszlámábád, 2003. december 14. (MTI FOTÓ/ EPA/Olivier Matthys)

1903-ra készültek el első repülőgépükkel, a levegőnél nehezebb, irányítható, motorral hajtott repülő szerkezetükkel, a Wright Flyerrel. A kétfedelű, faszerkezetű és impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A gép dülöngélő mozgását az alsó szárnysíkban igen kényelmetlen helyzetben, hason fekvő pilóta irányította, részben a szárnyak előtt elhelyezett vízszintes vezérsík, azaz a magassági kormány mozgatásával, részben testsúlyának áthelyezésével. A 12 méter szárnyfesztávolságú, 340 kg-os gépet egy 69 kg súlyú, 12 lóerős, kéthengeres benzinmotor hajtotta. (Az akkoriban lepkesúlyúnak számító motort a bicikli-üzletágat vezető Charles Taylor konstruálta.)
A géppel először 1903. december 14-én próbáltak a levegőbe emelkedni, de nem jártak sikerrel, mert a gép egyik szárnya a földhöz csapódott, ezért javításra szorult.
A Flyer I-ként emlegetett gép történelmi repülésére 1903. december 17-én, 10 óra 35 perckor került sor a Kitty Hawk melletti Kill Devil Hillsnél. Mindkét testvér kétszer próbált szerencsét: először Orville emelkedett a magasba, 36,5 métert tett meg 12 másodperc alatt (híressé vált a fénykép, amelyen ezt megörökítették). A nap utolsó, negyedik repülése volt az egyetlen, amelyet valóban irányítani tudtak, ekkor Wilbur volt a fedélzeten, és 59 másodperc alatt 260 métert tett meg. A Flyer I első útja egyben az utolsó is lett, mert a kisebb sérülésekkel megúszott földet érés után egy hirtelen szélvihar a földhöz csapta és javíthatatlanná tette. (Repüléstörténeti műemlékként végül a Smithsonian Intézetbe került, ahol ma is megtekinthető.)
Az emberiség történetében új fejezetet nyitó esemény nem kapott nagy nyilvánosságot, mindössze öt szemtanúja volt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fivérek elsőségében akkor is, később is sokan kételkedtek. (A műszaki fejlesztés történetében nem ritkák az elsőbbségért folytatott viták.)
Legutóbb éppen 2013 márciusában tulajdonította John Brown ausztrál repüléstörténeti szakértő a motoros repülőgéppel való levegőbe emelkedés elsőségét a német származású amerikai Gustav Weisskopfnak (angol nevén Gustave Whitehead), aki – a fellelt bizonyítékok szerint - 1901. augusztus 14-én Connecticut államban hajtott végre felszállást.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum