December 18.

Auguszta napja.

Az Augusztusz férfinév női párja, latin eredetű név. Jelentése: magasztos, fennkölt. 
1995 – A kisebbségek napja Magyarországon
1437 – Pozsonyban magyar királlyá választották az első Habsburgot, V. Albert osztrák herceget.
(Schindler listája, Jurassic Park, E.T.).
1737 – Meghalt Antonio Stradivari cremonai hangszerkészítő.
1848 – Meghalt Bernhard Bolzano olasz-német származású cseh matematikus, filozófus.
1865 – Eltörölték a rabszolgaságot az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, valamint a 13. Amendment (kiegészítő törvény) szerint.
1913 – Megszületett Willy Brandt német szociáldemokrata szövetségi kancellár.
1931 – Budapesten megszületett Gyurkovics Tibor író.
1934 – Budapesten megszületett Kóka Ferenc Munkácsy Mihály-díjas festőművész, aki 1976-ban elnyerte a II. tájfestészeti biennálé aranydiplomáját.
1940 – Adolf Hitler aláírt egy titkos direktívát, amelyben a Szovjetunió nácik általi lerohanásának előkészítéséről rendelkezett. 

1947 – Cincinattiban (Ohio állam, USA) megszületett Steven Spielberg Oscar-díjas filmrendező

A kisebbségek napja (Dan manjina / Minorities Rights Day)  

1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot az ENSZ.

A nyilatkozat az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, önazonosságuk előmozdítását, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.
Lényegi pontja a dokumentumnak, hogy e jogok gyakorlását nemcsak egyénekhez, hanem azok közösségeihez is köti. 

A nyilatkozat az államok feladatává teszi egyebek között a kisebbségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételek kialakítását, az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi nyelv elsajátítása lehetőségének biztosítását, a kisebbségi történelem, hagyományok és kultúra terjesztésének előmozdítását. A magyar kormány 1995. szeptember 21-i döntése értelmében 1995-től minden év december 18-án tartották a kisebbségek napját, majd 2012. április 16-án az Országgyűlés a nemzetiségek napjának nyilvánította.

A Magyar Nemzeti Tanács ezt a napot felvette a vajdasági magyarság jeles napjai közé. 

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/2878-december-18-nemzetisegek-napja#kisebbseg

December 18. – Migrációs világnap.

Az ENSZ-közgyűlés 2000. december 4-i határozata alapján tartjuk meg, arra emlékezve, hogy az ENSZ  1990. december 18-án fogadta el a vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló megállapodást. A világnap a migránsok emberi jogaira hívja fel a figyelmet.
Évről évre átlagosan hárommillió ember vándorol be a jobb jövő reményében a fejlődő világ országaiból az iparosodott államokba, csaknem felüknek Európa a célja. Ma nagyobb a mobilitás, mint valaha, a szakértők az áruk, majd a pénz szabad mozgása után az emberek vándorlását az elmúlt évszázadban kibontakozott globalizáció harmadik hullámának tekintik. Jelenleg az Egyesült Államok fogadja be a világon a legtöbb bevándorlót, a sorban utána Oroszország, Németország, Szaúd-Arábia, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, India és Ukrajna következik. Számos ország kormánya szívesen fogadja a bevándorlókat, akik a munkaerőpiac megújulását segítik elő, más országokban azonban feszültséget okoz érkezésük. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) előrejelzése szerint 2050-re meghaladhatja a 400 milliót a nemzetközi migránsok száma, ami 68 százalékos növekedést jelent a jelenlegi állapothoz képest. Ezt főleg a globális munkaerőpiac változásai idézik majd elő, de nőni fog a változó klíma miatt menekülők száma is.
Az illegális migráció a tranzitországnak számító Magyarországon is gondot jelent. 2013-at a szakemberek rendkívüli évnek nevezik, mert a menedékkérők jelentősen megnőtt száma idén próbára tette a hazai intézményrendszert. Amíg 2011-ben 693 külföldi érkezett illegálisan, 2012-ben 2157, idén október végéig pedig már 17 ezer, számuk az év végéig elérheti a 20 ezret is. Az ide érkezők elsősorban a szegénység elől menekülnek. Kirívóan sok a koszovói kérelmező, amíg 2012-ben 219-en voltak, idén már több mint 6000-en. Sokan érkeztek Pakisztánból, Afganisztánból, Szíriából is, az ő nemzetközi védelmi szükségletük jogos, Magyarország senkit nem küldött vissza közülük.
Ferenc pápa így hívta fel sorsukra a figyelmet: „Az elvándorlók és menekültek nem bábfigurák az emberiség sakktábláján. Gyermekekről, nőkről, férfiakról van szó, akik arra kényszerülnek, hogy elhagyják otthonukat különféle okok miatt. A szolidaritás és a befogadás helyett gyakran visszautasítással, diszkriminációval találkoznak, emberkereskedelem, fájdalom, halál vár rájuk."

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum