Bozóki Antal a vajdasági magyar kisebbségi ügyek egyik szószólója, ügyvéd. Több könyve jelent meg, a legutóbbi A magyar közösség Szerbiában címmel idén ősszel.
Balkán Expressz: Ön nemrég két kisebb vajdasági magyar párt vezetőjével
együtt az Európai Parlamentben, Strasbourgban járt, egy olyan
közmeghallgatáson, amit Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik EP-képviselője
szervezett. Mi volt a látogatás célja?
 |
Balkán Expressz: Szerbia kisebbségpolitikáját, a kisebbségek alkotmányban garantált jogait szokás progresszívnek minősíteni.
Bozóki Antal: Szerbiában a kisebbségeknek gyakorlatilag korlátozott kulturális autonómiát garantálnak, ezt aztán lehet pozitívnak vagy negatívnak is értékelni, mindez csak viszonyítás kérdése. Probléma azonban magával a rendszerrel van, aminek működése mintha egy pártra lenne szabva. A rendszer sajátosságai miatt a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) a VMSZ-nek nem is kétharmados, hanem egyenesen háromnegyedes többsége van, miközben a helyi magyarok között sok kérdésben léteznek a VMSZ-étől eltérő hangok is, csak ezeknek nincs fórumuk megjelenni. Ez azért baj, mert vannak olyan valós, reális, mindennapi problémák, amikkel a VMSZ és az MNT nem tud, vagy nem akar érdemben foglalkozni. Hiába van például az alkotmányban rögzítve a nyelvhasználat joga, és hiába működnek az MNT-n belül is nyelvhasználati- és oktatási bizottságok, ha az általános iskolákból 34 magyar nyelvű tankönyv hiányzik, vagy a rendőrség állományában alulreprezentáltak a magyarok. Míg a friss népszámlálási adatok szerint a Vajdaságban a magyarok aránya 13%, a rendőrség állományának kevesebb, mint 6 százaléka magyar. Most azzal próbálkoznak, hogy magyar nyelvtanfolyamot szerveznek a magyarul nem beszélő rendőröknek. Ez jól hangzik, de valójában mindössze 20 órás tanfolyamokról van szó. Ugye azt nem gondoljuk, hogy 20 tanóra után ezekhez a rendőrökhöz majd magyarul tudnánk fordulni a problémáinkkal? Vagy hogy megértik a sajátságos kultúránkat?
Azért említem a rendőrség példáját, mert ez egy könnyen megoldható probléma lenne, amennyiben lenne rá politikai akarat. A magyarok egyébként minden más területen is alulreprezetáltak, például az állami vállalatok vezetésében, sőt, a foglalkoztatottjai között, vagy a tartományi közigazgatásban, az igazságügyi szervekben. A közigazgatásban a magyarok aránya mindössze 6.5%, az igazságügyi szervekben pedig még ennél is kevesebb. De ott a Vajdasági Tartományi Parlament is. A 120 fős parlamentben most hét magyar ül, miköben arányosan 15-nek vagy 16-nak kellene lennie. Ha előkerül egy kisebbségi ügy, nagyobb lenne az érdekérvényesítési lehetőség. Egyszerűen alkalmazni kellene a részarányos képviselet elvét, amit egyéként a Vajdaság Autonóm Tartomány alapokmánya is előír.
A végső cél a politikai rendszer módosítása lenne, aminek fontos eleme a magyar területi autonómia. Ez egyébként minden egyes vajdasági magyar párt programjának része, más kérdés, ki mennyire gondolja komolyan, mennyire képviseli az elvet.
Balkán Expressz: A leggyakoribb ellenérv, hogy a Vajdaság területén a magyarok szétszórva, a szerbekkel és más kisebbségekkel közösen élnek, így nehéz lenne a területi autonómia határait kijelölni.
Bozóki Antal: Pedig van minta, és nem is kell érte messzire menni, sem időben, sem térben. Mi nem kérünk mást, csak amit a koszovói szerbségnek garantáltak a tavaszi brüsszeli megállapodásban. Koszovóban nem csak az északi területeken egy tömbben élő szerbek léteznek. Igazából a szerbek nagyobb része szétszórva él a déli területeken. A szerb többségű önkormányzatok azonban Koszovó-szerte immár közösséget alkotnak. Nincsenek ennek az autonómiának földrajzi értelemben vett határvonalai, nem is ez a lényeg, hanem hogy az adott önkormányzatokon belül a területi autonómia elve érvényesül.
Balkán Expressz: A koszovói szerbek autonómiájának lényege, hogy számos területen megmaradjon az intézményeik függetlensége Pristinától, például legyen belgrádi fenntartású kórház szerb orvosokkal, mert a helyiek bizalmatlanok az albán orvosokkal szemben. A Vajdaságban ez nem tűnik valós problémának.
Bozóki Antal: A koszovói szerbek a Dačić - Thaçi egyezménnyel számos olyan jogosultságot is kaptak, amelyek igenis relevánsak a vajdasági magyarok szempontjából. Nemcsak Szerbia állandó politikai- és gazdasági támogatásában részesülnek, de saját politikai döntéshozó testületeik vannak, tehát nemcsak kulturális ügyekben vehetik a kezükbe a sorsukat, hanem egy sor politikai kérdésben is, például a helyi igazságszolgáltatás vezetőinek kinevezésében, vagy, ami nagyon fontos, gazdaságfejlesztési, stratégiai kérdésekben.
A Vajdaságban a 2002-es és 2011-es népszámlálások között 40 ezerrel csökkent a magyarság száma, és most már a lakosságnak csak 13 százaléka magyar. Ennek a lesújtó adatnak - egyebek mellett - gazdasági okai is vannak. A szegénység, a munkanélküliség és a kilátástalanság miatt sokan távoznak külföldre, a legtöbben éppen a fiatalok közül, akik aztán már nem a Vajdaságban alapítanak családot, nem itt születnek a gyermekeik. Sajnálatos módon a magyar állampolgárság, a magyar útlevél egyszerű megszerezhetősége csak felgyorsította ezt a folyamatot.
A magyarokat akkor tudnánk itthon tartani, akkor születne több gyermek, ha a gazdaság működésbe lendülne, új munkahelyeket teremtenének. Szerbia egészében ehhez több időre van szükség, de a területi autonómia lehetővé tenné, hogy a magyar területek gyorsabban, a saját maguk által kijelölt útvonalon fejlődjenek, már csak azért is, mert új esélyekkel pályázhatnának a különböző európai alapoknál. De a magyarországi befektetők számára is biztosan vonzóbb lenne a vajdasági beruházás, és célzott programokkal Budapest is egyszerűbben és hatékonyabban tudna bekapcsolódni a helyi gazdaság élénkítésébe.
Balkán Expressz: Milyen esélye lehet egy koszovói szerb mintára megvalósuló autonómiának?
Bozóki Antal: Attól tartok, a mostani helyzet az utolsó esélyünk a kedvezőtlen folyamatok megállítására. A szerb kormány számára az EU-csatlakozás kiemelt projekt, így Magyarországnak - a vétójoga miatt - éppen a csatlakozási folyamat kínálna lehetőséget a vajdasági magyarok érdekeiért kiállni. Ezzel lehetne a szerb politikusokat, a többségi társadalmat rávenni, hogy megoldásokat keressenek a vajdasági magyarok problémáira. Románia és Szlovákia csatlakozásának tapasztalatából tudjuk, hogy a csatlakozás után a kisebbségi kérdések nehezebben rendezhetőek, mert Brüsszel azokat belügynek tekinti. Ebben a pillanatban a legfontosabb az itteni magyarok érdekeinek a politika általi egységes megfogalmazása és közvetítése lenne a szerb hatalom felé, méghozzá az anyaország hathatós támogatásával.
Figyelő Online
- Szekeres W. István
2013.12.19 01:33
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése