Miklós napja.
Görög-szláv eredetű név. Jelentése: győzelem, nép.
270 – Szent Miklós napja (Mikulás, Télapó ünnepe)
1060 – Székesfehérváron királlyá koronázták I. Béla herceget, aki testvérével, I. Andrással vívott háborút a trónért.
1641 – Londonban 42 éves korában meghalt Sir Anthonis van Dyck flamand festő, aki Pieter Pauwel Rubensszel a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt.
1825 – Felső-Peru kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól és Bolíviának nevezte el magát a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak vezetője és szabadságharcosa, Simón Bolívar iránti tiszteletből.
1834 – Schweinfurtban megszületett Mechwart András tervezőmérnök, feltaláló.
1896 – Megszületett Ira Gershwin amerikai dalszövegíró (’S Wonderful, I Got Rhythm).1906 – Megnyitott a Szépművészeti Múzeum Budapesten.
1922 – Az ír szabadságküzdelem eredményeként – Ulster tartomány kivételével – az írek elnyerték függetlenségüket, létrejött az Ír Szabad Állam.
1926 – Givernyben 86 éves korában meghalt Claude Oscar Monet francia impresszionista festő, akinek „Impression, soleil levant” („A napkelte impressziója”) című képe az 1874-ben vele együtt kiállító művészek egy csoportjának adott nevet. További művei: „Saint Lazare pályaudvar”, „Roueni katedrális”, „Tavirózsák”.
1993 – Meghalt Don Ameche Oscar-díjas amerikai színész. Ismertebb filmjei: Corrina, Corrina; Egyszer fenn, egyszer lenn; Selyemgubó 2. – A visszatérés; Selyemgubó – Oscar-díj, legjobb mellékszereplő; A három testőr (1939); Alexander’s Ragtime Band.
270 – Szent Miklós napja (Mikulás, Télapó ünnepe)
1060 – Székesfehérváron királlyá koronázták I. Béla herceget, aki testvérével, I. Andrással vívott háborút a trónért.
1641 – Londonban 42 éves korában meghalt Sir Anthonis van Dyck flamand festő, aki Pieter Pauwel Rubensszel a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt.
1825 – Felső-Peru kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól és Bolíviának nevezte el magát a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak vezetője és szabadságharcosa, Simón Bolívar iránti tiszteletből.
1834 – Schweinfurtban megszületett Mechwart András tervezőmérnök, feltaláló.
1896 – Megszületett Ira Gershwin amerikai dalszövegíró (’S Wonderful, I Got Rhythm).1906 – Megnyitott a Szépművészeti Múzeum Budapesten.
1922 – Az ír szabadságküzdelem eredményeként – Ulster tartomány kivételével – az írek elnyerték függetlenségüket, létrejött az Ír Szabad Állam.
1926 – Givernyben 86 éves korában meghalt Claude Oscar Monet francia impresszionista festő, akinek „Impression, soleil levant” („A napkelte impressziója”) című képe az 1874-ben vele együtt kiállító művészek egy csoportjának adott nevet. További művei: „Saint Lazare pályaudvar”, „Roueni katedrális”, „Tavirózsák”.
1993 – Meghalt Don Ameche Oscar-díjas amerikai színész. Ismertebb filmjei: Corrina, Corrina; Egyszer fenn, egyszer lenn; Selyemgubó 2. – A visszatérés; Selyemgubó – Oscar-díj, legjobb mellékszereplő; A három testőr (1939); Alexander’s Ragtime Band.
Az 1868. évi XLIV. törvénycikk kimondta, hogy Magyarország minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, annak egyenjogú tagja.
A kiegyezést követően az országgyűlés megfeszített törvényalkotó munkába kezdett, hogy az új államszervezet jogi alapjait mielőbb létrehozza. A nemzetiségi törvény Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter kezdeményezése nyomán született meg, amelynek megalkotásában Deák Ferenc oroszlánrészt vállalt.
A törvény kimondta, hogy az államnyelv
magyar, továbbá a nemzetiségek kultúrájának és nyelvének gyakorlását is
biztosította, ha az adott körzetben az adott nemzetiséghez tartozó
lakosok aránya elérte a 20 százalékot.
Továbbá a kisebbségek anyanyelvüket is használhatták kérvényeikben, az alsó fokú bíróságokon, a végzéseket is ezen a nyelven kapták. A községek hivatalos nyelvét a lakosok határozták meg, a megyegyűléseken is anyanyelvükön szólalhattak fel. Iskoláik, egyházaik felett szabadon rendelkezhettek, nemzeti célú intézményeket, vállalatokat létesíthettek.
A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvének alapján állva autonómiát nem biztosított. Nem elégítette ki a nemzetiségek politikai igényeit, de a korszak nyugat-európai szabályozásainak zöménél többet nyújtott.
Továbbá a kisebbségek anyanyelvüket is használhatták kérvényeikben, az alsó fokú bíróságokon, a végzéseket is ezen a nyelven kapták. A községek hivatalos nyelvét a lakosok határozták meg, a megyegyűléseken is anyanyelvükön szólalhattak fel. Iskoláik, egyházaik felett szabadon rendelkezhettek, nemzeti célú intézményeket, vállalatokat létesíthettek.
A törvény a területi egység és az egy politikai nemzet elvének alapján állva autonómiát nem biztosított. Nem elégítette ki a nemzetiségek politikai igényeit, de a korszak nyugat-európai szabályozásainak zöménél többet nyújtott.
A korabeli Európa e példátlanul liberális törvényének azóta is vitás pontja
a „magyar politikai nemzet” fogalma, ami azt jelentette, hogy
a törvény csak egyetlen politikai kollektívumot, a „magyar politikai
nemzet"-et ismert el. A „magyar politikai nemzet” magában foglalta a nem
magyarokat is, megtagadván ezzel külön-külön politikai egyéniségük hivatalos
elismerését. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése