A
megbékélés folyamatát nem lehet visszafordítani - jelentette ki Pásztor
István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szombaton Szegeden. A
vajdasági képviselőház elnöki posztját is betöltő politikus a Gál
Ferenc Főiskolán, a hetven évvel ezelőtti délvidéki magyar népirtásra
emlékezve hangsúlyozta, hogy az igazság előbb-utóbb megtalálja a maga
útját.
Ebben a folyamatban vajon hány
iskolai intézményt vontak eddig be? Hány osztály vett részt történelmi
kiránduláson pl. Csúrogon? A tankönyvek mire nevelik a szerb fiatalok?
Tudtommal, továbbra is fasiszta magyarok bűneiről szólnak csak az
oktatási tervek. És ez csak egy példa a sok közül.
Pásztor István a megemlékezésen
emlékeztetett rá, egy évvel ezelőtt még arról beszélt, hamarosan döntés
születhet a Csúrog, Zsablya és Mozsor lakosságának kollektív bűnösségét
kimondó jogszabály hatályon kívül helyezéséről. Ez megtörtént - emelte
ki. November 2-án Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök beszédet mondott
a szabadkai megemlékezésen, fejet hajtott az áldozatok előtt, és
elhelyezte az emlékezés virágait. Ezek olyan eredmények, melyeket nem
lehet megkérdőjelezni, melyek visszafordíthatatlanná tesznek
folyamatokat - közölte a VMSZ elnöke.
Fejet hajtott, bizony. De
bocsánatot sem a szerb államelnök, sem a miniszterelnök nem kért, míg
Áder János ezt megtette. Ez lenne a kölcsönösség? A háborús bűnösséget
kimondó határozatok ugyan hatályon kívül lettek helyezve, de csak 2014.
őszétől számítva. Magyarán, 1944 és 2014 közötti időszakra tekintve azok
érvényben vannak!
Pásztor István úgy fogalmazott:
"vannak még feladataink", többek között a kárpótlás területén és a
történész vegyes bizottság munkájának lezárásával kapcsolatban, de ezek
jóval kisebbek ma, mint hat vagy akár csak egy évvel ezelőtt is.
Számunkra az a legfontosabb, hogy a vajdasági magyar közösség legyen
olyan erőben, hogy ezt a munkát végig tudja vinni - mondta az elnök.
Bizony, a magyar-szerb
történelmi vegyesbizottság – annak ellenére, hogy szerb költségvetési
támogatást is kap, 2015-re is – a vegetálás állapotában van. A
levéltárak nagy része megnyílt, de a bizottság tulajdonképpen sehogyan
sem működik. Ez bizony, nagy előrelépés, Pásztor úr…
Teleki Júlia, a népirtás egyik
túlélője kifejtette, a megbékéléshez egymás áldozatainak elismerésére és
megismerésére van szükség. A vajdasági szerbeket és magyarokat
összeköti a gyász. Majd akkor élhetünk békességben, ha mindkét nemzet
fiataljai megtanulják, mi történt 1944-45-ben - mondta.
1942-ben a magyar hadsereg
főtisztjei razziát rendeltek el Bácskában, amikor etnikai alapon
körülbelül négyezer, főként szerb és zsidó embert gyilkoltak meg.
1944-45 telén a Délvidékre bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai
közigazgatást, és több hónapos irtó hadjáratot kezdtek a többséget
alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen: Újvidéken, Szabadkán,
Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert
gyilkoltak le, és földeltek el jeltelen tömegsírokban.
Mindmáig nem tudni pontosan, hogy
hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Az egész Délvidékre vonatkozóan
helyi dokumentumok alapján a szerbiai magyar kutatók leggyakrabban 15-20
ezerben adják meg a vérengzések magyar áldozatainak számát, más
becslések szerint a halottak száma meghaladhatja a harmincezret.
Szegeden hagyományosan január
23-hoz közel tartanak megemlékezést. 1945-ben ezen a napon űzték el
Csúrog maradék magyarságát otthonából, és indították el őket a járeki
haláltáborba.
MTI nyomán T. T.
Dőlt betűvel a szerkesztő megjegyzései
Közzétette: Terhes Tamás
2015. január 24. [18:32]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése